A kapillárisok funkciói
A kapillárisok funkciója elsősorban a tömegtranszfer. Attól függően, hogy a hajszálcsöves hálózat található, a tápanyagok, az oxigén és az anyagcsere végtermékei kicserélődnek a véráram és a szövet között. Tápanyagokat juttatnak a szövetbe, a salakanyagok felszívódnak és elszállítják.
Egy adott szövet oxigénigényétől és az ott fellelhető metabolikus aktivitástól függően ez a szövet többé-kevésbé sűrűn van borítva kapillárisokkal. Oxigén- és tápanyagokban gazdag vér a kapillárisokon keresztül jut el a szövetbe. Ez vér majd a vékony anyagon keresztül a szövetbe engedik hajszálcsöves fal belülről a véredény.
A szövetnek folyamatosan szüksége van új tápanyagokra és oxigénre. A metabolikusan aktív szövetek közé tartozik például a agy, vázizmok és a szív, ezért sok kapilláris áthatja őket. A kevésbé metabolikusan aktív szövetekben viszont alig vagy egyáltalán nincs kapilláris.
Ide tartoznak elsősorban porcogó szövet, az a szem lencséje és a szaruhártya. Ugyanakkor a vér a kapillárisokban felszívja a szövet salakanyagát és a szén-dioxidot, és a tüdőbe szállítja őket. Ban,-ben tüdő, szén-dioxid szabadul fel a vérből, az oxigént pedig a tüdő veszi fel.
A felszabadult szén-dioxidot a tüdőn keresztül kilélegzik, és az abszorbeált oxigént a szövetbe szállítják. A molekula koncentrációjának különbsége a vér között hajók és a szövet fontos a tömegátadáshoz. A gáz- vagy tömegátadás mindig ott történik, ahol kevesebb a megfelelő anyag.
Mert a hajszálcsöves hálózat nagyszámú kapillárisból áll, nagyon nagy terület áll rendelkezésre tömegátadásra. Ezenkívül a vér lassabban áramlik a kapillárisokban, így elegendő idő áll rendelkezésre a tömeges transzferre. A vékony falszerkezettel együtt megadják az optimális feltételeket a leghatékonyabb tömegátadáshoz.
Ez érdekes lehet az Ön számára is: A tüdő érellátásaA tömegcsere a hajszálerek fő feladata. A szövetektől függően különböző anyagok cserélhetők. A tömegátadás döntő tényezője az adott anyag koncentrációjának különbsége.
Egy anyag mindig a szövetbe vándorol, ahol kevesebb van benne. Például az oxigént az oxigénben gazdag vérből a szövetbe cserélik, ahol oxigénre van szükség. Ez a tápanyagokra is vonatkozik.
Ezzel szemben a szövetben képződő szén-dioxid vagy salakanyagok a szövetből felszabadulnak a vérbe, és onnan szállítják el. Ez a gázcsere megfordul a tüdőben. A tüdőben az oxigén felszívódik, a szén-dioxid pedig kilélegzik.
A hajszálerek tüdő elnyeli az oxigént a koncentráció különbségének megfelelően, és a szövet által felszabadított szén-dioxid áthalad a kapilláris falán a tüdő felé. Az anyagok cseréjének további fontos tényezői a vérnyomás a kapillárisokban és a hidrosztatikus nyomásban. A kapilláris és a szövet beáramló része között ez által okozott nyomáskülönbségek miatt folyékony és kis molekulák kerülnek a szövetbe. A kapilláris kiáramló részében az úgynevezett kolloid-ozmotikus nyomás, amelyet a fehérjék a vérben meghatározó szerepet játszik. Ez a nyomás a folyadék enyhe visszaszívódását okozza a vérben. Ez fontos a folyadékcsere szabályozásához.
A sorozat összes cikke:
