A diencephalon, más néven agyközi, a program öt fő szakaszának egyike agy. Szorosan együttműködik a nagyagy (vég agy) és vele együtt alkotja az úgynevezett homloklebeny. A diencephalon viszont öt másik struktúrára oszlik, amelyek különféle funkciókat látnak el.
Mi az a diencephalon?
A diencephalon név már a agy. Az agy közepén helyezkedik el a nagyagy és az agytörzs. A középagy csúcsra néz. A diencephalon belül van a 3. kamra, egy üreg tele van cerebrospinalis folyadékkal. A terminális agy (telencephalon) mellett a középagy (mesencephalon), az hátsó agy (metencephalon) és az utóagy (myelencephalon), ez az agy öt nagy fő szakaszának egyike. Funkcionálisan elválaszthatatlan az agy végétől. A diencephalon felelős a látásérzékekért, szag és hallás. Ezenkívül tartalmazza a felszíni érzékenység, a mély érzékenység és a mentális érzékenység központjait is. A diencephalon az autonóm közötti kapcsolási pontot jelenti idegrendszer és a endokrin rendszer.
Anatómia és felépítés
A diencephalon a végagy és az agytörzs között helyezkedik el. A végaggal együtt alkotja az úgynevezett homloklebeny (prosencephalon). Az embrionális agyi fejlődés során egy elsődleges agyi vezikulumból előbb a prosencephalon keletkezik, amelyből mind a nagyagy és a diencephalon ezután két másodlagos agyi vezikulum képződésével alakul ki. Ez a tény már mindkét agyterület szoros funkcionális hovatartozását jelzi. A agytörzsviszont a középagyból, a hídból (pons) és a megnyúlt medulla oblongata vagy utóagyból áll. A diencephalon kapcsolódik a agytörzs a középagyon keresztül. A kisagy, amely felelős a motoros működésért, nem közvetlenül szomszédos a diencephalonnal, hanem rostos kapcsolatokat képez a talamusz úgynevezett efferenseken keresztül, valamint egy diffúz neuronhálózaton keresztül agytörzs a diencephalonhoz is. Így a diencephalon központi kapcsolási pontként működhet. Ebből a célból öt szerkezeti központra oszlik, amelyek viszont különböző funkciókat látnak el. A diencephalon szerkezetei közé tartozik a talamusz, hypothalamus, epithalamus tobozmirigy, a subthalamus és a metathalamus.
Funkció és feladatok
A diencephalon az autonóm számos fontos funkcióját látja el idegrendszer. Feladata a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer kiegyensúlyozása. Ez szabályozza a bioritmust is. Ez mindig szoros együttműködésben történik a cerebrummal. Központi irányító központként a diencephalon továbbítja a jeleket az agytörzsből a végső agyba. A összehangolás A különböző funkciók közül az öt különböző strukturális terület kölcsönhatásával lehetséges: talamusz, hypothalamus, epithalamus, subthalamus és metathalamus. A thalamus képviseli a diencephalon legnagyobb részét. Viszont sok magterületből áll, amelyek mindegyike kapcsolódik az agykéreghez. A thalamus magterületein keresztül a testből származó információk és jelek átkerülnek az agyba, ahol azokat feldolgozzák és tudatos érzékszervi benyomásokká alakítják. Ezért a diencephalont a tudat átjárójának is nevezik. Így mindkét érzékeny inger, például érintés vagy fájdalomés az érzékszervi ingerek, például a szaglás, az ízlelés, a látás vagy a hallás feldolgozásra kerülnek. A thalamusnak azonban van egy szűrési funkciója is, amely elválasztja a fontos és a nem fontos ingereket. Erre azért van szükség, hogy megvédje a testet az inger túlterhelésétől. A diencephalon másik területe, a subthalamus szabályozza a bruttó motor funkcióját. A finomhangoláshoz a subthalamus tovább oszlik motoros funkciókat elősegítő és motoros funkciókat gátló területre. Az epithalamus többek között a tobozmirigyet foglalja magában, amely köztes helyzetet képvisel az endokrin között idegrendszer és az endokrin szerv. A tobozmirigy termeli a hormont melatonin és felelős a szervezet bioritmusáért. Azonban a hámnak más fontos funkciói is vannak a szaglás és az optikai szenzoros benyomások tekintetében. A metathalamus befolyásolja a vizuális funkciót, és ellenőrzi többek között a tárgyak érzékelését. A hypothalamus különösen fontos funkciókat lát el. Az autonóm idegrendszer vezérlő központjaként működik. Szabályozza a test hőmérsékletét, vér nyomás, étel- és folyadékbevitel, alvás és szexuális viselkedés. A hipotalamusz és a agyalapi mirigy, vezérli a endokrin rendszer a szervezet. Ezért a diencephalon közvetítőként is működik az autonóm idegrendszer és a endokrin rendszer.
Betegségek és rendellenességek
A diencephalon által végzett feladatok sokfélesége miatt megzavarása különféle betegségeket is eredményezhet. A diencephalon betegségeinek következményei a következők alvászavarok, a bioritmus zavarai, az autonóm idegrendszer betegségei és a hormonális betegségek. Például a talamusz károsodása az úgynevezett talamusz szindrómát eredményezi. Ennek a szindrómának a tünetei központi jelentőségűek fájdalom és neurológiai hiányosságok. A test egyik oldalának bénulása van, túlérzékenység az érintési ingerekre, zsibbadás és néha a növekedés reflex. Az ok itt gyakran a ütés befolyásolja a megfelelő agyterületet. A hipotalamusz viszont a hormonrendszert vezérli a agyalapi mirigy. A hipotalamusz betegségei ezért gyakran vezet a hormontermelés zavaraihoz vagy a hormonrendszer szabályozásához. Számos hormonhoz kapcsolódó betegség kiindulópontja itt van. Vagy túl sok, vagy túl kevés hormonok előállítják. Az adott betegséget gyakran az érintett hormonról nevezik el. Attól függően, hogy melyik hormon érintett, alvászavarok, a víz egyensúly, növekedési zavarok, a hiper- vagy hipofunkciója pajzsmirigy sőt hormonokkal kapcsolatos prosztata rák előfordulhat. A diencephalon számos rendellenessége vagy károsodása azonban csak részleges szempontja a sokkal szélesebb körű betegségfolyamatoknak.
