Szinonimák a legtágabb értelemben
diencephalonban
Bevezetés
A diencephalon mint a agy a végagy között helyezkedik el (nagyagy) és az agytörzs. Összetevői a következők:
- thalamus
- Hám (epi = rajta)
- Subthalamus (al = alul) Globus pallidus-szal (pallidum)
- Hypothalamus (hipo = alul, kevesebb)
thalamus
A petesejt párosodott talamusz a legnagyobb és a hypothalamus e struktúrák közül a legfontosabb a diencephalonban és a agy. Elhatárolja a III kamrát; fölötte fut a caudatus mag, alatta a hipo- és subthalamus, valamint a középagy található. A III kamra felett található a hám. Az talamusz viszont több magból és velőlemezből áll. Hátsó pólusánál a tobozmirigy (epiphysis, glandula pinealis) található a hám részeként.
szubtalamusz
A subthalamus többek között a globus pallidus-ot tartalmazza, amely a fejlődéstörténet szempontjából a diencephalonhoz tartozik.
hypothalamus
A agy, a hypothalamus képezi a diencephalon alapját a III kamra padlója alatt. Előtte az optikai chiasma (chiasma opticum), mögötte a agyalapi mirigy szár az agyalapi mirigybe való átmenetsel (hypophysis). Az hypothalamus különböző területekre oszlik, amelyek tipikus magokat tartalmaznak vegetatív funkciókkal.
A bab alakú agyalapi mirigy a neuro- és adenohipofízisre oszlik, a neurohipofízis az agyalapi mirigy hátsó része, az adenohipofízis pedig az elülső része. Csak a neurohipofízis tartozik a diencephalonhoz, az adenohypophysis nem tartozik az agyhoz, mivel az úgynevezett Rathke zsebéből fejlődik ki, amely az ektoderma része, az embriófejlődés három sziklevelének egyike. A fent említett struktúrák - a agyalapi mirigy, amelyet egyszer hoznak létre - az agyban (diencephalon) összesen kétszer (balra és jobbra) is megtalálhatók.
Funkció
A talamusz, mint a diencephalon legnagyobb része, az agy számos funkcióját látja el. Itt kapcsolják át az agykéreg összes információját. Egyrészt részt vesz a limbikus rendszer, a jólét és a hangulat folyamataiban, a vizuális, hallási és szaglási folyamatokban, másrészt a motoros folyamatokban.
A thalamust a „tudat kapujaként” is emlegetik, mivel érzéki információt továbbít az agykéregbe, és ezáltal tudatossá tesz minket. A hám (interbrain) kapcsolódik a limbikus rendszer, a szaglórendszer, a szekréciós folyamatok magjai száj és az agytörzs vegetatív központjai. A tobozmirigy, amely a hám része, egy mirigy, amely termeli és felszabadítja a hormont melatonin.
Ez befolyásolja a szimpatikusat is idegrendszer és a nappali-éjszakai ritmus szabályozása. A subthalamus (diencephalon), mint az agy része, magában foglalja működésében a motoros rendszert, valamint a globus pallidusot, amely a Alapi idegsejtek hurok, mint a motor központja. A hipotalamusz a testi folyamatok széles skálájára van hatással.
Ide tartozik a regeneráció, a teljesítmény, a napi ritmus, a női ciklus, az étel- és vízbevitel, beleértve a jóllakottság érzetét is. Ezenkívül a hipotalamusz szabályozza az izzadást, a szervi aktivitást és a remegést, és különféle termel hormonok: Endogén opiátok, antidiuretikus hormon (DHA), oxitocin és ellenőrzés hormonok az adenohipofízisre gyakorolt hatással (liberin, sztatin). Ezeket a különböző folyamatokat befolyásolni lehet a hipotalamusz és a limbikus rendszer, agytörzs és agyalapi mirigy.
