A fornix cerebri része a limbikus rendszer és ívelt vetítési utat képez a mamilláris testek (corpora mamillara) és a hippocampus. A fornix cerebri négy területre osztható, és a szaglóút rostjaiból áll. Társul emlékezet visszakeresés, ezért a fornix cerebri károsodása megfelelő memóriazavarhoz vezet.
Mi a fornix cerebri?
A fornix cerebri idegszálakból áll, amelyek útvonalként futnak a nagyagy (telencephalon). Agyboltozat néven is ismert, és félhold alakú. A neurológia a fornix cerebri-t a limbikus rendszer, amely felelős az érzelmekért, emlékezet, hajtás és néhány autonóm feladat, többek között. A limbikus rendszer tartalmaz különféle agy struktúrák, amelyek nem alkotnak önálló anatómiai egységet, de funkcionális hálózatban kapcsolódnak egymáshoz. E struktúrák közül kettő a corpus mamillare és a hippocampus. A fornix cerebri fehérállománya kapcsolatot teremt e kettő között agy régiók. Ebben a folyamatban a hippocampus kiindulópontként működik. A fornix cerebri a septum pellucidum szomszédja, amely az oldalsó kamra elülső szarvánál helyezkedik el. Ezenkívül a fornix cerebri szomszédos a agy (ventriculus tertius cerebri). Ez az üreg a diencephalonban található, és tele van a koroid plexus.
Anatómia és felépítés
A fornix cerebri-n belül négy terület osztható fel: a korpusz, a columnae, a crura és a commissura. A corpus fornicis - teljes neve - a fornix cerebri testét alkotja. Hosszanti metszetben nézve a korpusz az agy központjában fekszik, a bár (kérgestest). Ez alkotja a fornix cerebri legmagasabb pontját. Az elülső (elülső) területen a korpusz két oszlopra oszlik, amelyek szimmetrikusan helyezkednek el a jobb és a bal oldalon. Az anatómia fornix oszlopként is ismeri őket. Az agy jobb és bal agyféltekéjében azonos a szerkezet, és további két részre oszthatók. A pars tecta a szövetből származó szövetréteg alatt fekszik hypothalamus, míg a pars libera a foramen interventriculare szomszédságában van. Ez összeköti az oldalsó kamrát a 3. agykamrával, amelyet a pars libera is áthalad. A hátsó (hátsó) részben a fornix cerebri korpusz is jobb és bal részre oszlik, mégpedig a crura fornicis vagy fornix végtagra. Görbületük egyszerre hajlítja lefelé és kifelé, távol az agy hossztengelyétől. A crura a fornix cerebri leghosszabb szakaszát jelenti. A crura között átnyúlik a commissura fornicis szálai, amelyek megfelelnek a hippocampalis commissure-nak. Az ínszalag taenia néven is ismert.
Funkció és feladatok
Kevés adat áll rendelkezésre a fornix cerebri pontos működéséről. Az eddigi legtöbb ismeret klinikai megfigyelésekből származik. Ezekből arra lehet következtetni, hogy a fornix cerebri társul emlékezet funkciókat. Úgy tűnik, hogy funkciói elsősorban a hosszú távú memóriához kapcsolódnak, mivel a megszakadt fornix cerebriben szenvedő egyének nehezen tudják részletesen megjegyezni az eseményeket. A görbe agyszerkezet anatómiai kapcsolata is megfelel ennek a megfigyelésnek. A fornix cerebri a hippocampusból származik, ami mind a hosszú távú memória, mind a rövid távú memória szempontjából fontos. Ezen felül részt vesz a különféle memória tartalmak összekapcsolásában, valamint a térbeli orientációban. A fornix cerebri rostjai a corticofugal szaglási útnak az uncus és a pes hippocampi által alkotott részéből származnak. Vetítési útként a fornix cerebri idegjeleket továbbít a corpus mamillare felé. A hippocampushoz és a fornix cerebrihez hasonlóan a corpus mamillare is része a limbikus rendszernek, amelynek funkciói nemcsak memóriafunkciókat foglalnak magukban, hanem érzelmi folyamatokat, hajtóerőt és autonóm feladatokat is. A corni mamillare-hez húzódó fornix rostok a postcommissuralis rostok (a commissura után). Ezzel szemben más szálak, a precommissuralis rostok, a mag septaléig és a nucleus accumbensig terjednek.
Betegségek
Csak a fornix cerebri-t érintő, de más agyi struktúrákat nem érintő károsodás ritka. Idegsebészeti műtét során azonban előfordulhat, hogy a vetítési útvonal elváltozik. Például a korpusz keresztbe van vágva, amelyet az orvostudomány transzekciónak nevez. A fornix cerebri ilyen elváltozásai előfordulhatnak például egy daganat eltávolítása során. Ennek eredményeként általában olyan memóriaproblémák jelentkeznek, amelyek a hosszú távú memóriához kapcsolódnak. Az érintett egyének nehezen tudják felidézni a kárt megelőző események emlékeit. Különösen a részletes emlékek jelentenek problémát. A memóriazavar azonban gyakran nem jelenti a teljes állapotot amnéziaés más memóriafunkciók nem feltétlenül károsodnak. Egyetlen esettanulmányban Calabrese és munkatársai 1995-ben is megállapították, hogy egy elváltozás milyen következményekkel jár egy serdülő beteg mindkét columnae fornicisán. Ebben az esetben megfigyelhették az anterográdot amnézia de nem retrográd amnézia. Anterográd amnézia az érintett egyének képtelensége vagy korlátozottsága az új emlékek felidézésére. Ugyanakkor más kognitív képességek (intelligencia, figyelem és koncentráció) nem mutatott rendellenességeket. A rövid távú memória teljesítménye ebben az esetben sem romlott. Arra lehet következtetni, hogy a fornix cerebri-hez kapcsolódó panaszok jellege többek között a kár helyétől függ.
