Az affil labilitást az alaphangulat súlyos és gyors ingadozása jellemzi. A legkisebb ingerek is jelentőseket váltanak ki hangulatingadozás. Ebben az összefüggésben a hangulatváltozások kifejezhetik a normális hormonális változásokat, valamint a kóros szerves folyamatokat.
Mi befolyásolja a labilitást?
Az affil labilitást az alaphangulat gyors változása jellemzi, amely gyakran észrevehető külső ok nélkül jelentkezik. Ezt a mentális állapotot hangulati labilitásnak is nevezik. Az érintett tudatában van a hangulatváltozásnak, de nem érzékeli azt kórosnak vagy kínosnak. Az affil labilitása során az érzelmek (affektusok) gyorsan változnak, bár az érzelmek időtartama általában nagyon rövid. Így a harag gyorsan szomorúsággá válhat, vagy a szomorúság gyorsan örömmé válhat. Ebben az esetben az affil-labilis túlzottan reagál a külső kínált affektusokra. Már nem tudja megkülönböztetni a kívülről érkező érzelmeket, és nem képes irányítani az azokra adott reakcióit. Például az érzelmek gyorsan „égig érő” -ből „halálra szomorúvá” válnak. Ezek hangulatingadozás bizonyos fejlődési fázisokban vagy hormonális változásokban teljesen normális lehet. Ez vonatkozik többek között a gyermekkor, pubertás, klimax vagy hormonális változások során menstruáció. Gyors hangulatváltozás is bekövetkezhet közben terhesség. Ugyanakkor számos kóros folyamat is társul az affil labilitásához.
Okok
Az affil labilitásának számos oka lehet. Gyakran normális reakciók, amelyek a hormonális változások során jelentkeznek. Korábban a nőket érinti különösen menstruáció vagy alatt terhesség. A gyorsan változó hatások gyermekeknél is normálisak. Különösen erős hangulatingadozás pubertáskor megfigyelhető. Ugyanez vonatkozik a klimax nőknél. A hormonális változások vagy növekedési folyamatok során gyakran vannak fizikai kellemetlenségek, amelyek külsőleg hangulatváltozásként jelentkeznek. Számos olyan fizikai és pszichológiai rendellenesség is létezik, amelyek súlyos affil labilitással járnak.
Tünetek, panaszok és jelek
Az affil labilitás különösen szélsőséges a bipoláris affektív rendellenességeknél, amelyek korábban mániás-depressziós betegségként is ismertek. Ebben a rendellenességben a depressziós hangulat fázisai folyamatosan váltakoznak az erősen eufórikus fázisokkal. E fázisok között a beteg feltétel átmenetileg normalizálódhat, amíg a betegség következő epizódja meg nem történik. A depressziós fázisokban az érintett személy néha még öngyilkos is, míg a mániás állapotban többek között a mindenhatóság érzése alakul ki. Ebben a klinikai képben a megnövekedett hajtás fázisai váltakoznak a hajtás nélküli fázisokkal. Depresszió nélkül mánia néhány beteg hangulatváltozása is jellemzi. Különösen reggel, felkelés után, a hangulat a legalacsonyabb ponton van. A nap folyamán azonban gyakran felderül a hangulat. A hangulatváltozások a határvonalon is gyakoriak személyiségzavar. Itt a legkisebb alkalmak is elegendőek a hangulatváltozáshoz. Ezenkívül az affektív instabilitás gyakran a korai szakaszában jelentkezik skizofrénia. A személyiségzavarok sok formája az affektív labilitással is összefügg. Természetesen súlyos pszichológiai feszültség vagy konfliktus is vezet jelentős hangulatváltozásokhoz. Az affektív labilitás másik oka a kezdete lehet demencia, Mint például a Alzheimer-kór betegség. Addiktív betegségekkel, mint pl alkoholizmus vagy kábítószer-függőség, mindig befolyásolja a labilitást. A súlyos hangulatváltozások egyéb okai a következők agy daganatok vagy hormonális rendellenességek, mint pl pajzsmirigy-túlműködés.
Diagnózis és lefolyás
Súlyos és tartós hangulatváltozások esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ezután az orvos tisztázhatja, hogy az affil labilitása normális hormonális változás részeként jelentkezik-e, vagy mégis kóros folyamat kifejeződése. Ebből a célból nagyon fontos az átfogó anamnézis. Az orvos többek között megkérdezi, hogy milyen gyakran és milyen súlyos a hangulatváltozás, vannak-e valamilyen kiváltó okok és milyen egyéb tünetek jelentkeznek. Ezenkívül bizonyos kognitív tesztek elvégezhetők annak megállapítására, hogy van-e kezdő tényező demencia, depresszió vagy más mentális rendellenesség. Neurológiai vizsgálatokat is végeznek az affil labilitás fizikai okainak és a hormonszintek vagy vitamin állapot meghatározása. A kísérő tünetektől is függ, szükségesek-e bizonyos képalkotó eljárások, például MRI, CT vagy akár EEG, valamint EKG.
Szövődmények
Önmagában nehéz vagy lehetetlen megnevezni azokat a „szövődményeket”, amelyek az affil labilitás összefüggésében jelentkezhetnek. Itt meg kell említeni, hogy a labilitás befolyásolása különböző mentális betegségek összefüggésében, de egy bizonyos fejlődési szakasz normális körülményeként is előfordulhat. Az affil labilitás tehát csupán tünet és nem önálló betegség, ráadásul nem minden esetben utal betegségre. Azon feltételezés alapján azonban, hogy a labilitás befolyásolja a mentális betegségek, elmondható, hogy meglehetősen veszélyes magatartás származik belőle, amely a legtágabb értelemben vett „szövődményekként” is felfogható. Az egyik példa a túlzott agresszivitás, amely ellenőrizetlen dühből fakadhat. Az ilyen kontrollálhatatlan harag viszonylag könnyen előfordulhat az affil labilitás összefüggésében és előfordulhat vezet az érintett személy szokatlan módon viselkedjen. Az affektus vagy a hangulat kontrolljának hiánya az affil labilitásának jellemzője, ezért nem tekinthető annak komplikációjának. A szövődmények csak ezekből az ellenőrizhetetlen hangulatokból és érzelmekből fakadnak. Önkárosító vagy öngyilkossági magatartás is előfordulhat, amely befolyásolja a labilitást. Számos viselkedést azonban inkább további tünetekként, semmint szövődményekként vagy következményekként tekintenek. Végső soron kijelenthető, hogy különféle „nemkívánatos” és néha veszélyes magatartás következménye lehet az affil labilitása.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az affil labilitás esetén figyelni kell arra, hogy meddig tart és milyen időközönként ismétlődik. Elvileg mindig orvoshoz kell fordulni, ha az affil labilitása szorongáshoz vezet az érintett személy számára, amelyet környezete problémásnak tart. Súlyosságától és okától függően a viselkedési tippek nagyon hasznosak lehetnek, különösen az elején. Súlyosabb esetekben antidepresszánsok előírták. Az affektív labilitás problémája az, hogy az érintettek gyakran nagyon nehezen reagálnak az orvos tanácsára. A legtöbb esetben fokozatos, évekig tartó társadalmi elszigeteltség folyik. A létfontosságú feladatokat ezután gyakran nem lehet egyik napról a másikra kezelni. Amint elérte ezt a pontot, a beteg már nem tudja egyedül orvoshoz fordulni. Ezért időben történő segítségre van szükség az affektív labilitás esetén. Finom érintésre és jó empátiára van szükség az érintett személlyel való kapcsolattartás során. Mivel az affil labilitását gyakran nagyon nehéz kezelni egy szenvedő hozzátartozó számára, tanácsos orvoshoz fordulni. Konzultáció során egy szakértőtől értékes tanácsokat kapnak, amelyek a mindennapi életben segíthetnek nekik megbirkózni a változó hatásokkal. A párkapcsolatokat elmagyarázzák, és csökkenthetik a körülöttük élők stresszes helyzetét.
Kezelés és terápia
Ha az affil labilitás során jelentkezik terhesség, pubertás vagy premenstruációs szakasz, terápia nem szükséges. Ezekben a fázisokban gyakran fordulnak elő hangulatváltozások. Ha azonban az affil labilitása tartós és nem társítható fizikai változás fázishoz, akkor mindenképpen kezelni kell. Terápia akkor az alapul szolgáló rendellenességen alapul. A bipoláris rendellenességet kezelik antidepresszánsok. Ezek a hatóanyagok közvetlenül beavatkoznak a agy anyagcserét és segítenek a hangulat felemelésében. Sok mentális betegség esetén annak okát is meg kell vizsgálni pszichoterápia. A kiváltó ok gyakran traumatikus élmény gyermekkor. Csak felfedezése után hatékony terápia gyakran lehetséges. Szerves okok esetén az affil labilitása a betegség gyógyulása után eltűnik.
Kitekintés és előrejelzés
Az affil labilitás esetén a javulás esélye annak okától függ. A fizikai betegségek tüneteként jelentkező affil labilitás általában velük együtt eltűnik, vagy együtt marad (állandó szerves rendellenességek esetén). Gyermekeknél az affil labilitás normális lehet. Az életkor előrehaladtával javul. Még az felnőtteknél sem mindig az affektivitás a betegség vagy mélyebb pszichológiai probléma jele. Ez különösen igaz, ha csak bizonyos helyzetekben fordul elő - például egy érzelmi film alatt. Ebben az értelemben premenstruációs szindróma (PMS) nőknél az affil labilitás ciklikus lefutást követhet. Ebben az összefüggésben visszatérő tünetet képvisel, amely azonban ritkán vezet állandó szorongáshoz. Jó prognózis van a szülés után depresszió, különösen ha a társadalmi környezet stabil. A korábbi depresszió és más stresszorok azonban ronthatják a gyors gyógyulás lehetőségét. A személyiségzavarok prognózisa kedvezőtlenebb. Megfelelő kezeléssel és megfelelő motivációval azonban sok esetben jelentős javulás érhető el. Szinte mindig, a személyiségzavar gyengül a korral. A stabil környezet pozitívan hat a személyiségzavarok lefolyására is. Az állás, a család és a barátok központi szerepet játszanak.
Megelőzés
A sokféle ok miatt nem lehet konkrét javaslatokat tenni az affil labilitás megelőzésére. Egészséges életmód, kiegyensúlyozott diéta, rengeteg testmozgás, és kevés feszültség csökkenti az affektív labilitás bekövetkezésének valószínűségét.
Követés
Az affektív labilitás esetén a nyomon követés viszonylag nehéznek bizonyul, és nem lehet könnyen megvalósítható. Először is a feltétel önmagát kezelni kell a további szövődmények és kellemetlenségek elkerülése érdekében. Az affil labilitás teljes gyógyítása azonban nem mindig lehetséges. A legtöbb esetben ennek a rendellenességnek az érintettjének pszichológiai kezelést kell igénybe vennie. Ebben a folyamatban a család és a barátok is figyelmeztethetik a beteget a rendellenesség tüneteire, és terápiát ajánlhatnak az érintett személynek. Ezt addig is el kell végezni, amíg az affil labilitás panaszai teljesen megszűnnek. Ezenkívül a barátokkal és a saját családjával folytatott beszélgetések szintén nagyon hasznosak lehetnek a panaszok enyhítésére és az érintett személy életminőségének javítására. A más, affektív labilitással rendelkező betegekkel való kapcsolat szintén pozitívan befolyásolhatja a betegség további lefolyását, mivel ez gyakran előfordulhat vezet információcserére. Mivel gyógyszeres kezelésre is szükség van, ügyelni kell arra, hogy rendszeresen bevegyék. Lehetséges kölcsönhatások figyelembe kell venni. A bevitelnek addig kell lennie, amíg a betegség gyógyult.
Mit tehetsz te magad
Az alapbetegségtől függően az érintettek különböző szinten pozitívan befolyásolhatják affektív instabilitásuk lefolyását és súlyosságát. Minden, ami támogatja a egyensúly a test szimpatikus és parasimpatikus folyamatai között hasznos. Ez magában foglalja: egészséges, kiegyensúlyozott diéta kellő mennyiségű vitaminok és a ásványok, a kezelés megfelelő módja feszültség, sporttevékenységek és rengeteg mozgás a friss levegőn. Tudatosan érzékelt természeti tapasztalatok, különféle kikapcsolódás a módszerek, valamint az alvás megfelelő minősége és mennyisége elősegíti a gyors regenerálódás képességét a kiegyensúlyozottabb mindennapi élet alapjaként. Alapvetően hasznos az információcsere más érintett személyekkel, például önsegítő csoportokban vagy online fórumokon. Néhány beteg számára a hagyományos orvosi ellátáson túl előnyösek az alternatív és természetes gyógymódok, valamint a táplálkozás kiegészítők az alapbetegségre szabva. Ezeket azonban orvosi tanács nélkül nem szabad bevenni. Fontos hozzájárulás a egyensúly feszültség és kikapcsolódás a mindennapi életben a hobbi, a háziállatok és a tudatosan igénybe vett szabadidő is teszi, amelyben az élvezet képessége képzett. A támogató önterápia hasznos célja lehet a kontrollálhatatlan hangulatok elfogadása az élet részeként, és azoknak való elismerése. A leghatékonyabb megközelítés a fenti önsegítő építőelemek kombinációja az egyes összehangolás a fő alapbetegség terápiás igényeivel.
