A balneológia a fürdők tudománya. A balneológiai eljárások főként a spa kezelések keretében zajlanak. Légzőszervi megbetegedések és bőr betegségek enyhíthetők balneológiai kezelésekkel, valamint anyagcsere-betegségek és a idegrendszer betegségek.
Mi a balneológia?
A balneológia a fürdők tudománya. A balneológiai eljárások elsősorban a spa kezelések részeként zajlanak. A balneológia a fürdők tudományának leírására szolgál. A balneológiai eljárások a legrégebbi gyógyító eljárások közé tartoznak. A balneológia tudománya természetes gyógyító rugók és peloidok használatával foglalkozik. A gyógyító rugókat a balneológián belül és kívül egyaránt használják. Így az ivókúrák és az inhalációk a balneológia területén is megtalálhatók. A fürdő mellett terápia, a balneotechnika, a hidrokémia és a balneofizika területeit a balneológiai részterületek közé soroljuk. A balneotechnika a balneológiai gyógymódok megfelelő temperálásának, tárolásának és tárolásának vizsgálata. A kádak megfelelő kialakítása és belélegzés a kiegészítők szintén a balneotechnika kérdése. A hidrokémia viszont a gyógymódok összetételének tanulmányozása. Az egyes összetevők szervezetre gyakorolt hatásával a hidrokémia keretében is foglalkozunk. Fürdőkád terápia a balneológia legfontosabb területe. A fürdők különböző formái eltérő hatást gyakorolnak a szervezetre. A fürdő területe terápia ezért megtanítja a balneológust, hogy mely fürdők mely betegségek tüneteit enyhíthetik. Emil Osannt a balneológiai terület úttörőjeként tartják számon, de már a 16. században orvosok és botanikusok balneológiai irányokat követtek.
Kezelések és terápiák
A betegek általában balneológiai kezeléseken vesznek részt, elsősorban egy gyógykezelés részeként. A gyógyfürdő tartózkodását előírják reuma például a betegek, de a gyógymódok szintén a központi betegségek kezelési spektrumának részét képezik idegrendszer, légzőszervi megbetegedések, artériás és vénás betegségek, és bizonyos bőr betegségek. Ban ben gyógyfürdők van egy viszonylag magas koncentráció oldott anyagok mennyiségét. Ennek eredményeként a balneológiai fürdőkben a test újjáéled és a beteg ízületek és az izmok megkönnyebbülnek. Izom fájdalom az egyik leggyakoribb panasza a idegrendszer. Autoimmun betegségben szenvedők sclerosis multiplexpéldául gyakran szenvednek tőle. Ezeket a panaszokat az ásványi anyagokban gazdag gyógyászati fürdőkezelések javíthatják víz. Gyakorolja a fürdőket meleg vagy langyos hőmérsékleten víz a központi idegrendszer betegségei esetén is jól teljesítenek. Az úszóképességet a ásványok a gyógyításban víz ezekben az eljárásokban a beteg izmainak tornázására szolgál. A balneológia ezen formáját a kezelésre is használják arthritis és a csontritkulás és javíthatja a testtartási rendellenességeket. A tőzegfürdők viszont magas százalékban tartalmaznak tőzeget, amely kis mértékben engedi ki a hőt. Ez az alkalmazás javíthatja az izomfeszültséget. Másrészt gyógyvízben, amely tartalmaz szén dioxid, a beteg keringés és a vér áramlását stimulálják. Leengedése vér nyomás érhető el ezekkel az eljárásokkal. Az ellenkező hatást érjük el a oxigén fürdőkád. Ez egy meleg és pezsgő fürdő, amely stimulálja a betegek vér nyomás. A sók a sófürdőből viszont felhasználják reuma terápia. Ellenük is használják bőr anyagcserezavarban szenvedő betegeknél vagy nőgyógyászati panaszok ellen. Abban az esetben neurodermitis, ekcéma és hasonló bőrbetegségek, a kén fürdőt használnak, amelynek antibakteriális hatása van. A verejtékmirigy tályogai ellen és érelmeszesedés, jód a fürdő inkább azt jelzi, ahol a beteg bőre felszívja a jódot. A viszkető bőrbetegségeket malátás és korpás fürdővel kezelik. A síró bőrbetegségeket viszont javítja egy tölgy kéregfürdő. A belélegzés fürdő illóolajokkal enyhíti a légzőszervi betegségeket, és a lucfenyő tűfürdő javítja az idegi rendellenességeket és az alvászavarokat. A rúdfürdőben a vízben lévő áram a páciens izmaira hat, hogy elérje fájdalomenyhítő hatások reuma és a neuralgia.
Diagnózis és vizsgálati módszerek
A balneológia közé tartozik fizikoterápia. Így maga nem diagnosztikai terület. Inkább a diagnosztika előzi meg a balneológiai kezelést. A baleológiai eljárásokat tehát többnyire pusztán terápiás alkalmazásokként kell érteni. Rendszerint a kezelőorvos javasolja őket különböző betegségek és a beteg egyedi tünetei kapcsán. A javasolt alkalmazásokat a balneológusok általában nem változtatják meg. Gyógykezelés esetén az alkalmazásokat balneológusok tervezhetik meg, akik a beteg jelenlegi tüneteinek fényében meghatározzák az egyes eljárásokat. Általános szabályként elsősorban a tünetek súlyossága határozza meg a kezelési tervet. A tágabb értelemben tehát a balneológusok diagnosztikát végeznek egyes esetekben, mivel a megfelelő kezelési terv elkészítése érdekében felmérik a tünetek súlyosságát. A tünetektől függően ez a terápiás terv a megelőző ellátásra, a rehabilitációra vagy a konkrét betegségek vagy panaszok enyhítésére összpontosíthat. Sok balneológus maga egy adott szakterület orvosa, ezért képes felmérni a specifikus tüneteket. A balneológus legfontosabb diagnosztikai eszköze az anamnézis. A beteggel folytatott közvetlen párbeszéd során a balneológus megtudja, milyen panaszok vannak. Bizonyos kezelések ellenjavallatainak felmérése érdekében a beteg bevétele után általában alaposan megvizsgálja a beteget kórtörténet. A legtöbb esetben a balneológiai vizsgálatok részletes orvosi vizsgálatok, amelyek elsősorban a mozgásszervi rendszer funkcionális elemzését tartalmazzák. A vizsgálat során a balneológus olyan modern diagnosztikai eszközöket használ, mint pl Röntgen, szonográfia vagy Doppler-szonográfia, izokinetikus izomteszt és EKG. Különösen az izokinetikus izomtesztek eredménye releváns a terápiás alkalmazások tervezésében.
