A csigolyaközi porckorong gyulladása a nyaki gerincben Az intervertebrális lemez gyulladása

Az intervertebrális lemez gyulladása a nyaki gerincben

Az emberi test nyaki gerince nagyon érzékeny terület. A. Gyulladása csigolyák ezen a magasságon rendkívül súlyos korlátozásokat eredményez az érintettek számára. A nyaki gerinc nagyon erőteljesen mozog a mindennapi életben, és szinte minden szemmozgást önkéntelenül a nyaki gerinc mozgása kísér.

Gyulladása esetén a csigolyák, Ez fájdalom ezért tartósan érezhető. A nyaki gallér stabilizálhatja a nyak kezelés alatt, és korlátozza a mozgás szabadságát. Az antibiotikum terápia a csigolyák a nyaki gerincben rendkívül fontos, mivel különben a baktériumok kórokozói átterjedhetnek és átterjedhetnek a környező szervekre. Különösen a nyak van néhány létfontosságú út és szerv.

Terápia

A nem komplikált intervertebrális lemezgyulladás terápiájában az antibiotikumos kezelés és az érintett terület immobilizálása a fő hangsúly. Ezen felül, a kínálat fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentő (antiphlogistic) anyagokat kell biztosítani. Ha idegkárosodás vagy már vannak a befogás jelei, vagy ha a fertőzés más módon nem kezelhető, műtéti kezelésre van szükség.

A csigolyaközi porckorong-gyulladás konzervatív terápiájának fő eleme az antibiotikum-kezelés több héten keresztül. Ennek a vészhelyzetek, például a szeptikus progresszió kivételével, mindig csak a kórokozó meghatározása és a rezisztencia tesztelése után kell történnie. Ezt egészíti ki az ágy pihentetésében való több napos immobilizálás.

Ezután az érintett területet több hétig stabilizálni kell fűzővel vagy ortózissal a további irritáció elkerülése érdekében. Ha a porckoronggyulladás befolyásolja az alsó ágyéki gerinc területét, akkor az ágynyugalom lényegesen hosszabb, kb. 6-12 hétre van szükség, mivel az immobilizációt másképp nem lehet elérni.

Ezért gyakran előnyben részesítik a műtéti eljárást. A teljes kezelési időszak legfeljebb egy évig tarthat. Ha 4-6 hét konzervatív terápia után nincs csontos fejlődés az érintett területen, vagy a fertőzés továbbra is fennáll, általában műtétre van szükség.

A terápia az intervertebrális lemez gyulladása nagyrészt gyógyszeres kezeléssel kell ellátni. Különbséget kell tenni az oksági és a tüneti terápia között. Mindkettőnek meg kell történnie, ezáltal az előbbi nélkülözhetetlen az intervertebrális lemezgyulladás kezelésében.

A gyulladás fő oka a bakteriális kórokozók áttétje. Ezek gyakran kitartóak és tovább terjednek a környezetükben. Idővel súlyos gyulladásos metasztázisok előfordulnak, és a legrosszabb esetben a gyarmatosítás vér és életveszélyes szövődmények.

Antibiotikumok a bakteriális gyulladás megfékezésére kell használni. Vannak antibiotikumok amelyek nagyon széles hatással bírnak számos kórokozóval szemben. Különösen akut esetekben ezeket először alkalmazzák.

Ugyanakkor hátrányaik vannak a megcélzott szerekhez képest, mivel egy kórokozó-specifikus antibiotikum hatékonyabb és ritkábban vezet rezisztencia kialakulásához a baktériumok. Segítségével vér mintákat, valamint az intervertebrális lemez szövetmintáit, a kórokozókat meg kell szerezni és azonosítani. Csak ezután lehet kiválasztani és beadni a legmegfelelőbb antibiotikumot.

A kórházban ezt főleg intravénásan adják be infúzióval, mivel így több hatóanyag éri el az intervertebrális lemezt, és alacsonyabb dózisokra van szükség. az intervertebrális lemez gyulladása, az intravénás antibiotikumot sok esetben legfeljebb 4 hétig kell beadni. A teljes terápia több hónapot vesz igénybe. Amellett, hogy a antibiotikumok, fájdalomcsillapítók intervertebrális lemezgyulladás terápiájában is alkalmazzák.

A hosszú gyógyulási periódus miatt a fájdalom a lehető legelviselhetőbbé kell tenni. Kezdetben naturopátiás szerek alkalmazhatók. Közepesen súlyos fájdalom, például az NSAID csoportból származó gyógyszereket alkalmaznak ibuprofen or diclofenac.

Rendkívül súlyos fájdalom esetén például opiátok is beadhatók morfin. Homeopátia a gyógyulás alternatív orvosi megközelítését jelenti, amelyben nem egy betegséget kell kezelni, hanem a holisztikus személyt. A homeopátiás szerek erősen hígított hatóanyagok, például gömbök formájában, amelyek szedésükkor állítólag serkentik a test öngyógyító erejét.

Akut esetben az intervertebrális lemez gyulladása, a gömbök használhatók a-ként kiegészítés az antibiotikumokra. Rendkívül fontos az antibiotikumok szedése ebben a betegségben. Ebben az esetben a gömbök nem jelentenek önálló terápiás alternatívát.

Csak akkor tudják támogatni a belső gyógyító erőket, ha a gyulladás alábbhagy, és a fájdalom feldolgozódik. A mellkasi vagy ágyéki gerinc területén mind a műtéti, mind a konzervatív terápia lehetséges, a szakrális területen mindig műtét javasolt. A műtéti kezelés célja egyrészt a fertőzés fókuszának kitisztítása (seb eltávolítása), másrészt a gerincoszlop stabilizálása.

A stabilizációt egy ún spondylodesis, néha a csontszövet további beültetésével, pl iliac címer. Az egyes csigolyatesteket csavarok és lemezek segítségével kötik össze egymással, vagy titán implantátumokkal helyettesítik. A műtét után a gerinc természetes mozgékonysága így teljesen vagy részben korlátozott.

Általánosságban a műtéti kezelést egy műveletben vagy két műveletben lehet végrehajtani. Ez utóbbi esetben először csak a fertőző szövetet távolítják el, majd rövid gyógyulási szakasz után a gerinc egy további művelet során stabilizálódik. A pontos műtéti módszer a károsodás mértékétől és a betegtől függ feltétel.

A műveletet elölről, azaz a hason keresztül lehet elérni, vagy hátulról. Összességében a műtéti eljárás előnye, hogy a teljes immobilizáció időtartamát lerövidíti koronggyulladás esetén. Konzervatív terápiával ez különösen a tartó izmok elfajulásának és az úgynevezett pszeudartrózisok (hamis ízületek) a gerinc rossz helyzeteivel.

A kockázata trombózis szintén hosszú ágyi pihenőidővel növekszik. Azonban még a műtét után is körülbelül 8 hétig tartó immobilizációra van szükség, amíg a seb kellően meg nem gyógyul. Ezen kívül tovább antibiotikumokkal történő kezelés körülbelül 12 hétig ajánlott.