Mi a klausztrofóbia?
A klausztrofóbia, más néven űrfélelem, a sajátos fóbiák közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy az érintett személy aránytalan félelmet érez egy adott dologgal szemben. Így a klausztrofóbiában szenvedőkben erős félelemérzet alakul ki zárt és zárt helyeken (például liftek, metrók), valamint tömegben (például koncerteken).
Klausztrofóbia – társadalmi hatások
A klausztrofóbia súlyosan korlátozhatja az érintettek életét mind szakmailag, mind személyesen, például azért, mert nehézségeik vannak az utazás során, vagy elkerülnek sok olyan helyzetet és helyet, amelyet mások magától értetődőnek tekintenek – a mozizástól a kongresszusokig.
Klausztrofóbia és pánikbetegség
Hogyan nyilvánul meg a klausztrofóbia?
Hogyan nyilvánul meg a klausztrofóbia, és mi az állapot jelentősége a szenvedők számára? A klausztrofóbia, mint minden fóbia, nem megfelelően erős félelemben nyilvánul meg – ebben az esetben a zárt és zárt terek vagy emberek tömege.
A szorongás súlyossága a nyugtalanságtól és a szorongástól a pánikig terjed. A szorongás érzését olyan fizikai tünetek kísérik, mint a szívdobogás, izzadás, légszomj vagy hiperventiláció. Ezek olyan súlyosak lehetnek, hogy az érintett személyt halálos félelembe sodorják.
Más betegek viszont egyáltalán nem érzik magukat korlátozva a hétköznapi életben, és csak bizonyos helyzetekben tapasztalnak szorongást, például mágneses rezonancia képalkotás (MRI) során.
Mi az oka?
A bezártságtól való elsődleges félelem az egyik egzisztenciális emberi tapasztalat. Evolúcióbiológiai szempontból a bizonyos tárgyaktól vagy helyzetektől való félelemnek van értelme, mert hozzájárult az emberiség túléléséhez.
Más betegek viszont egyáltalán nem érzik magukat korlátozva a hétköznapi életben, és csak bizonyos helyzetekben tapasztalnak szorongást, például mágneses rezonancia képalkotás (MRI) során.
Mi az oka?
A bezártságtól való elsődleges félelem az egyik egzisztenciális emberi tapasztalat. Evolúcióbiológiai szempontból a bizonyos tárgyaktól vagy helyzetektől való félelemnek van értelme, mert hozzájárult az emberiség túléléséhez.
Hajlam és negatív tapasztalatok
Köztudott azonban, hogy a genetikai hajlamok és tapasztalatok alakítják az ember személyiségét és ezáltal az alapvető félelemhajlamot is korai életkorban. Egyesek ezért különösen sérülékenyek, és nagyobb valószínűséggel alakulnak ki pszichés zavarok, mint mások – beleértve a szorongásos zavarokat, például a klausztrofóbiát.
Klausztrofóbia: vizsgálatok és diagnózis
Fizikai vizsgálatok
A szorongásos tünetek esetleges testi okainak kizárása érdekében klausztrofóbia esetén az orvos különféle vizsgálatokat végez. Ezek közé tartozik bizonyos vérértékek rögzítése, elektrokardiogram (EKG) vagy a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálata.
Klausztrofóbia tesztlap
A klausztrofóbia kimutatására speciális kérdőívek vannak, amelyek rögzítik a rendellenesség tüneteit. A terapeuta a következő kérdéseket teheti fel:
- Milyen helyzetekben tapasztal súlyos szorongást?
- Milyen testi tünetek jelentkeznek, ha gondolatban ilyen helyzetbe helyezi magát (például heves szívverés, izzadás vagy hiperventilláció)?
- Úgy gondolja, hogy a félelemre adott válasza eltúlzott?
Kezelés
A klausztrofóbia pszichoterápiás segítséggel a legtöbb esetben jelentősen enyhíthető, vagy akár teljesen legyőzhető. Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amely közvetlenül a szorongásos zavar ellen hatna.
Így a szakértők bizonyos fóbiák esetén nem javasolják a gyógyszeres kezelést standardként. Súlyos esetekben azonban az orvos felírhat bizonyos gyógyszereket, úgynevezett szelektív szerotonin-visszavétel gátlókat.
Klausztrofóbia: konfrontációs terápia
Így megtapasztalják, hogy a bennük feltámadó félelem végül alábbhagy anélkül, hogy bármi is történne velük. Ez a tapasztalat segít csökkenteni a félelmeket.
Klausztrofóbia: Kognitív viselkedésterápia
Klausztrofóbia: Alkalmazott relaxáció
Az alkalmazott relaxáció egy olyan technika, amely megtanítja a betegeket másodpercek alatt ellazulni szorongást kiváltó helyzetekben. Ez azért van, mert a lazaság és a szorongás kölcsönösen kizárják egymást. Ez a módszer Jacobsen progresszív izomrelaxációján alapul.
Klausztrofóbia: a betegség lefolyása és prognózisa
A viselkedésterápia enyhítheti egy adott fóbia tüneteit.
Továbbá a klausztrofóbiára ugyanaz vonatkozik, mint a legtöbb egyéb rendellenességre: minél korábban kezelik, annál nagyobb a gyógyulás esélye. Ha azonban nem kezelik, a klausztrofóbia általában súlyosbodhat, és súlyosan korlátozhatja az életet.
