Az emlőrák prognózisa és gyógyulásának esélyei
Számos tényező határozza meg a betegség lefolyását és prognózisát emlőrák. Ezeknek az előrejelzési tényezőknek az ismerete lehetővé teszi a daganat áttétek és relapszus kockázatának megbecsülését a kezelés után. Kor és menopauza állapota (előtte vagy utána klimax), a tumor stádiuma, a sejt degeneráció mértéke és a tumor jellemző tulajdonságai mind szerepet játszanak a gyógyulás esélyeiben.
Minél kisebb a daganat, ha nem nyirok csomópontok érintettek és nem metasztázisok fejlődött, annál jobb a prognózis és ezáltal a gyógyulás esélye. A későbbi szakaszok gyakran kevésbé kedvezőek. A rosszindulatú daganatos sejtek degenerációjának mértéke szintén hasznos lehet a prognózis felmérésében.
A daganat szakasz információt nyújt a daganat agresszivitásáról és növekedési sebességéről. Ezenkívül vannak a emlőrák sejtek, amelyek meghatározzák a sejt növekedését, és amelyek emlőrákos betegségenként eltérnek. Például a nőstény elősegítheti a sejtek növekedését hormonok (ösztrogének), mivel rendelkeznek úgynevezett ösztrogén receptorokkal.
Más típusú receptorok is szerepet játszanak. A daganatos sejtek ezen jellemző tulajdonságainak ismerete megkönnyíti a megfelelő kezelés kiválasztását, és információt nyújt a prognózisról. Egy másik prognosztikai tényező a beteg életkora a diagnózis felállításakor, mivel a 35 évesnél fiatalabb nőknél gyakrabban fordul elő relapszus, és a prognózist kevésbé kedvezőnek tartják, mint más korcsoportokban.
A prognózis szempontjából is releváns, hogy a páciens még mindig menstruál vagy túl van-e rajta a menopauza. Elvileg a korábbi emlőrák annál jobb a prognózis és a gyógyulás esélye. A túlélési arány rák 5 éves túlélési arányként adják meg.
Ez a statisztika nem azt vizsgálja, hogy az egyes betegek mennyi ideig élnek túl, hanem azt, hogy hány beteg él még 5 év után. Az általános 5 éves túlélési arány a nőknél 88%, a férfiaknál 73%. A 10 éves túlélési arány a nőknél 82%, a férfiaknál 69%. Az egyéni sebesség azonban számos tényezőtől függ, például a daganat méretétől, a degeneráció mértékétől vagy nyirok csomópont érintettségét, így a túlélési arányt mindig egyedileg kell kiszámítani.
Gyógyítható az emlőrák?
Mell rák a nőknél a leggyakoribb rákforma, és az emlődaganatok száma továbbra is növekszik a nyugati iparosodott országokban. A betegség halálozási aránya azonban az utóbbi évtizedekben jelentősen csökken. A mell helyreállításának esélye rák jók, az érintettek több mint háromnegyede még öt évvel a kezelés után is életben van.
Az érintettek gyógyulási esélyeinek és életminőségének jelentős javulása az emlőrák diagnosztizálásában és terápiájában elért haladásnak köszönhető. A fejlődése mammográfia szűrés (Röntgen a mell vizsgálata), valamint a szervmegőrző és rekonstruktív műtéti eljárások, valamint az emlőrák örökletes formáinak felfedezése, valamint a hormon-, kemo- és antitest-terápiák elérhetősége hozzájárultak ahhoz, hogy az emlőrák gyógyíthatóvá vált egy növekvő számú eset. A daganat korai felismerése általában nagyobb esélyt jelent a gyógyulásra.
Az esetek több mint 90 százalékában az emlőrák gyógyítható, ha a daganat egy centiméternél kisebb. Ha a daganat két centiméter nagyságú, akkor a gyógyulás esélye körülbelül 60 százalékra csökken. Ritka esetekben azonban az emlőrák még mindig gyógyíthatatlan, még akkor is, ha korai stádiumban fedezték fel.
A szűrővizsgálat (például a nőgyógyász éves ellenőrzése) révén az emlőrákos daganatok körülbelül 70-80 százaléka olyan szakaszban fedezhető fel, hogy gyógyítható. Az emlőrák eredetileg sikeres kezelését követő relapszus (kiújulás) az optimalizált terápiás eljárásoknak köszönhetően az utóbbi években is csökkent. A genetikai anyagban vannak bizonyos mutációk, amelyek magasabb emlőrák kockázatához vezetnek, és örökletesek is.
A legjobban kutatott mutáció a BRCA gén, más néven az emlőrák génje. Ez a mutáció öröklődik autoszomális-domináns módon. Az embereknek minden génből két példánya van.
Domináns öröklődés esetén elegendő, ha a BRCA gén csak egy példányban mutálódik, hogy növelje a rák kockázatát. Ez azt is jelenti, hogy ennek a mutációnak a hordozója 50 százalékos valószínűséggel továbbadja gyermekeinek. Mivel ez autoszomális öröklődés és nem gonoszomális, a gyermekek neme lényegtelen.
A BRCA gén mellett számos más gén létezik, amelyek mutáció esetén növelik az emlőrák vagy más típusú rák kockázatát. Különbséget tesznek a magas kockázatú és a közepes vagy alacsony kockázatú gének között. A BRCA gén és a PALB2 gén az emlőrák magas kockázatú génjeihez tartozik. Mérsékelt és alacsony kockázatú gének társulnak többek között Li-Fraumeni szindrómához, Fanconi vérszegénységhez vagy Peutz-Jeghers szindrómához is.
