Shock Positioning: Elsősegély sokk esetén

Rövid áttekintés

  • Mit jelent a sokkoló pozicionálás? Sokkos helyzetben az elsősegélynyújtó a háton fekvő áldozat lábát a fejénél magasabbra helyezi. Ezzel elkerülhető, hogy eszméletlenné váljanak, vagy keringésük összeomoljon.
  • Így működik a sokkoló pozíció: fektessük az áldozatot hanyatt a padlóra, a lábát 20-30 fokkal magasabban, mint a felsőtest/fej egy szilárd tárgyra (pl. zsámolyra), vagy tartsuk fel.
  • Milyen esetekben? Különböző típusú sokkokhoz.
  • Kockázatok: Nincsenek, kivéve, ha az ütéspozícionálást nem megfelelő esetekben alkalmazzák (lásd a „Vigyázat!” részt).

Figyelem!

  • Ne használjon sokkpozíciót szívből eredő sokk esetén (kardiogén sokk, pl. szívinfarktus) – a sokkpozíció további terhelést jelentene a szív számára!
  • Ne használja a sokkoló pozíciót súlyos hipotermia, légzési elégtelenség, csonttörés, mellkasi és hasi sérülések, illetve fej- és gerincsérülések esetén! Sérülések, csípő feletti sebek esetén a sokkállás fokozná ott a véráramlást.

Hogyan működik a sokkoló pozicionálás?

A sokkpozíciót (sokkpozíciót) az elsősegélynyújtásban alkalmazzák a beteg keringésének stabilizálására a mentőszolgálat megérkezéséig. Akkor használják, ha az áldozat még eszméleténél van.

Hogyan kell eljárni a sokkpozicionálással:

  1. Helyezze a lábát körülbelül 20-30 fokkal vagy körülbelül 30 centiméterrel magasabbra, mint a felsőteste/feje. Tarthatja őket, vagy helyezheti őket egy dobozra, lépcsőre stb. Ez javítja az agy és más szervek vérellátását.
  2. Tartsa melegen az áldozatot, például kabáttal vagy (mentő)takaróval.
  3. Beszéljen megnyugtatóan a fekvő személlyel, és ne okozzon további izgalmat.
  4. A mentőszolgálat megérkezéséig rendszeresen ellenőrizze a beteg légzését és pulzusát.
  5. Próbálja meg elállítani a vérzést (pl. nyomókötéssel).

A lábak vére visszaáramlik a test közepébe a sokkolás során. A létfontosságú szervek így jobban el vannak látva oxigénnel. A legjobb, ha az érintett személyt egy pokrócra fektetjük és betakarjuk. Ez megakadályozza a hipotermiát. Beszéljen a pácienssel megnyugtatóan, és kerülje a felesleges megerőltetést. Ha a beteg elveszíti eszméletét a sürgősségi szolgálat megérkezése előtt, helyezze fekvő helyzetbe.

Ne engedje, hogy a beteg egyen vagy igyon semmit, ha sokkos állapotban van.

Mi a sokk?

Az orvosok különbséget tesznek a sokk különböző típusai között, beleértve

  • Hipovolémiás sokk (térfogathiány, azaz súlyos folyadék-/vérvesztés váltja ki)
  • Kardiogén sokk (amit a szív nem megfelelő pumpáló kapacitása vált ki, pl. szívroham, szívizomgyulladás vagy tüdőembólia esetén)
  • Anafilaxiás sokk (súlyos allergiás reakció)
  • Szeptikus sokk (vérmérgezéssel összefüggésben = szepszis)
  • Neurogén sokk (az idegekkel összefüggő vérnyomásszabályozás kudarca esetén, pl. gerincvelő sérülése esetén)

A sokk olyan tünetekről ismerhető fel, mint a sápadt bőr, a hidegrázás, a remegés, a hideg verejtékezés, a nyugtalanság és a szorongás. A kedvetlenség és a tudatzavar is a sokk jelei.

Sérült és/vagy beteg embereknél mindig sokkra kell számítani. Elsősorban a kisgyermekek tűnhetnek jól, egészen addig, amíg hirtelen össze nem esnek.

Mikor végezzem el a sokkoló pozicionálást?

Sokkoló pozicionálásra akkor kerül sor, ha az érintett személy még eszméleténél van és önállóan lélegzik. Általában a következő esetekben veszik figyelembe:

  • volumenhiányos sokk (kivéve, ha ez a test felső részének súlyos vérzése miatt következik be, mivel a sokkhelyzet növelné az ottani véráramlást és ezáltal a vérveszteséget)
  • anafilaxiás (allergiás) sokk
  • szeptikus sokk

Mikor ne használjam a sokkoló pozicionálást?

Ne használjon sokkoló pozicionálást

  • kardiogén sokk és általában a szívbetegségek
  • légzési zavar
  • Fej- és gerincsérülések
  • Mellkasi és hasi sérülések (általában csípő feletti sebeknél)
  • törött csontok
  • súlyos hipotermia

Sokkoló pozicionálással kapcsolatos kockázatok

Elsősegélynyújtóként nem sok rosszat lehet tenni a sokkoló pozícióval – hacsak nem olyan esetekben használja, amikor a sokkoló helyzet nem javasolt. Például, ha felemeli a fejből, mellkasból vagy hasból vérző beteg lábát, ez fokozhatja a vérzést.

Ha egy gerincsérült beteget sokkos helyzetbe helyez, a mozgás súlyosbíthatja a sérülést.

Ha valaki súlyosan hipotermiás, akkor a jó szándékú sokkhelyzet miatt sok hidegvér áramolhat vissza a test közepébe. Ez súlyosbíthatja a hipotermiát.

A sokkhelyzet a szívből eredő sokkban (kardiogén sokk) szenvedő betegek számára is nagyon veszélyes lehet – a lábak felemelésével okozott fokozott vér reflux további megterhelést jelent a pumpáló gyenge szív számára.