Rövid áttekintés
- Mennyi böfögés normális? Ez személyenként változik, és többek között az étrendedtől és az érzésedtől is függ.
- A böfögés okai: pl. kapkodó evés, evés közben sok beszéd, szénsavas italok, terhesség, különféle betegségek (gyomorhurut, reflux betegség, ételintolerancia, daganatok stb.).
- Mi segít a böfögésben? Néha az étrend megváltoztatása, a kisebb adagok vagy a lassúbb étkezés segíthet; ha van alapbetegség, az orvos kezeli, ami általában a böfögést is szabályozza
Mennyi böfögés normális?
Az, hogy mennyire normális a böfögés, személyenként változik, és mindig személyes felfogás kérdése. Egyesek számára a napi többszöri böfögés teljesen normális. Mások minden böfögést kellemetlennek találnak.
Mindazonáltal a böfögés gyakran ártalmatlan, és egyszerűen a test reflexe, amely csökkenti a teltségérzetet, amely akkor jelentkezik, amikor gáz halmozódik fel a gyomorban.
A hányással ellentétben a böfögés nem okoz görcsös gyomorösszehúzódást. A nyelőcső hátrafelé irányuló izommozgása (perisztaltika) sem történik, ami biztosítja, hogy hányás során a gyomortartalom kilövellődik.
Böfögés: Okok és lehetséges betegségek
A (gyakori) regurgitációnak többféle oka lehet. A legfontosabbak az
A leggyakoribb ok, amiért valaki böfög vagy böfög, minden bizonnyal evés közben levegőt nyel. Főleg, ha valaki sietve eszik, minden falatnál egy kis levegő kerül a gyomorba. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha élénk beszélgetést folytat, és sokat beszél evés közben. A gyomorban lévő levegő egy része ezután ismét „kifelé” talál böfögéssel. A többi a belekbe kerül.
Ez a fajta böfögés teljesen normális. Nem szabad elnyomni, mert különben puffadás alakulhat ki, de legjobb esetben is diszkréten engedje ki a levegőt a háta mögött.
Emelkedő gázok
A normál belélegzett levegő mellett böfögéskor gáz is felemelkedhet. Néha ezek az emésztés során keletkező gázok. Azonban szénsavas ital elfogyasztása után a gyomorban is összegyűlhet a gáz, majd böfögéssel távozhat. A kettő kombinációban is előfordulhat: Ha például hüvelyeseket, például borsót vagy lencsét eszel, és kólát iszol hozzá, nem lepődhet meg a gyakori böfögés.
A hüvelyesek, a hagyma, a teljes kiőrlésű és az élesztős termékek mellett a kávé és a tejszín is puffasztó hatású.
Böfögés szilárd vagy folyékony gyomortartalommal
Csak ha ez rendszeresen megtörténik, különösen zsíros és édes ételek fogyasztása után, akkor lehet reflux betegség (reflux betegség) az ok. Ilyenkor a megemelkedett gyomorsav irritálja a táplálékcsövet, ami fájdalmas égő érzésként jelentkezik a mellkasban (gyomorégés). Hosszú távon a nyelőcső nyálkahártyája károsodik az agresszív gyomorsavval való gyakori érintkezés következtében, és a fogak is szenvednek, ha a gyomortartalom ismételten felemelkedik a szájba.
Ritkább esetekben más betegségek is felelősek a túlzott böfögésért:
- A nyelőcső szűkülete (szűkület): Ha a nyelőcső még emésztetlen, ennek oka a nyelőcső szűkülete (szűkülete) lehet, ezért a lenyelt táplálék nem, vagy csak részben tud bejutni a gyomorba. A szűkület lehet veleszületett vagy például daganat miatt.
- Szivárgó gyomorbejárat: Ha a nyelőcső és a gyomor találkozásánál lévő izomhurok (záróizom) nem zár megfelelően, a levegő, a gáz és a szilárd gyomortartalom könnyebben tud felfelé haladni. Ez előfordulhat például bizonyos gyógyszerek (pszichotróp szerek, kalcium-antagonisták) mellékhatásaként, vagy születéstől kezdve.
- Gyomornyálkahártya gyulladás: A gyomornyálkahártya gyulladása (gasztritisz) szintén oka lehet a gyakori böfögésnek. A gyulladást gyakran a Helicobacter pylori baktériummal való megtelepedés okozza.
- Szűkület a gyomor kivezető nyílásánál: Ha a gyomor kivezető nyílásánál (kapuőr) az izmok megfeszülnek, az emésztett táplálék nem jut át a nyombélbe. A fekélyek vagy daganatok utáni hegesedés esetenként hasonló hatást fejt ki. Ez utóbbi a gyomron kívül is elhelyezkedhet, például hasnyálmirigyrák esetén.
- Bélelzáródás (ileus): Nagyon ritka, de annál ijesztőbb a már erősen megemésztett élelmiszerek székletszagú regurgitációja. Ezt általában bélelzáródás okozza, amelyen az emésztett élelmiszer nem tud átjutni. Ennek eredményeként felhalmozódik, és extrém esetben visszajut a szájba.
- Élelmiszerintolerancia: Ha böfögés különösen bizonyos ételek elfogyasztása után jelentkezik, annak oka lehet ételintolerancia, például glutén intolerancia (cöliákia) vagy laktóz intolerancia.
Böfögés terhesség alatt
Sajnos nemcsak a levegőnek, hanem a gyomorsavnak is könnyebben jut a csúcsra. Ez az oka annak, hogy a terhes nők gyakran gyomorégést kapnak. Általában azonban a szülés után ismét eltűnik.
Böfögés: Mi segít?
Mivel a böfögésnek gyakran ártalmatlan okai vannak, számos dolgot megtehetsz, hogy elősegítsd a „levegő indiszkrét kibocsátását”:
- Egyél lassan és rágjon eleget: A túl sok levegő lenyelésének elkerülése érdekében szánjon időt az evésre és rágjon eleget. Akkor valószínűleg kevesebbet kell böfögni utána.
- beszélj kevesebbet evés közben: Az étkezés közbeni levegő lenyelése is korlátozható, ha nem beszélsz túl sokat evés közben.
- Kerülje az édességeket, a zsíros ételeket és a túl sok kávét: Ha gyakran szenved gyomorégéstől, kerülje a nagyon édes és zsíros ételeket, mert ezek súlyosbítják a problémát. Hasonló a helyzet a túl sok kávéval.
- Több kis étkezés: A böfögés ellen is hasznos lehet, ha a nap folyamán több kis étkezést fogyasztunk, ahelyett, hogy túlterhelnénk az emésztőrendszerünket néhány nagy étkezéssel.
- Nem szénsavas: szénsavas italok helyett próbáljon gyakrabban inni szénsavmentes vizet. Ezután kevesebbet kell böfögnie.
Böfögés: Mit csinál az orvos?
Mindenekelőtt az orvosnak meg kell találnia a böfögés okát. A kezelés ezután ettől függ.
Böfögés diagnózisa
Az orvos mindenekelőtt részletes kérdéseket tesz fel a betegnek (kórtörténet), például, hogy mikor böfög a beteg, milyen mértékben és van-e más panasza (pl. gyomorégés). Az első konzultációból származó információktól és az orvos gyanújától függően különféle vizsgálatok következhetnek. Gyakran hasznos például a gasztroszkópia: ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy a nyelőcsőben és a gyomorban keresse a fokozott böfögés lehetséges okait (pl. nyelőcső szűkület, gyomorhurut).
Böfögés kezelése
Miután megtalálták a böfögés okát, az orvos megfelelő kezelést kezdeményez. Példák
- Ha kiderül, hogy a nyelőcső vagy a nyelőcső kitüremkedése vagy beszűkülése az oka, ez esetenként egy kisebb beavatkozással orvosolható a gyomortükrözés során. Ellenkező esetben kisebb sebészeti beavatkozások következnek.
- Az orvos a refluxbetegséget és a gyomorhurutot általában gyógyszeres kezeléssel (protonpumpa-gátlók, gyomorhurut esetén antibiotikumok) kezeli.
- A bélelzáródást a lehető leggyorsabban orvosilag kezelni kell. Néha elegendő a gyógyszeres kezelés, de általában a sebésznek szikét kell használnia.
- A daganatok egyéni terápiát igényelnek a rendelkezésre álló módszerekkel (pl. műtét, kemoterápia, sugárkezelés).
Böfögés: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amíg a böfögést csak levegő vagy gáz kíséri, és nem túlzott mértékben, addig semmi ok az orvoshoz. Bár az érzés egyéni lehet, a „normális kiterjedést” általában laikusok is felmérhetik.
Ha hirtelen gyakran kell böfögnie (anélkül, hogy jelentősen változtatna az étrendjén), ezt orvosával ellenőriztetnie kell. Ennek oka lehet például ételintolerancia.
Akkor is tanácsos orvoshoz fordulni, ha a böfögést egyéb tünetek is kísérik (például gyomornyomás, gyomorégés), vagy ha böfögéskor emésztetlen ételpép kerül a szájba.
Ha böfögés közben szokatlanul kellemetlen szagot érez, vagy székletszagú ételpép jelentkezik, a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. Ekkor felmerül a bélelzáródás gyanúja, és ez mindig orvosi sürgősségi eset!
