Flegmon: okok, tünetek, terápia

Phlegmon: Rövid áttekintés

  • Meghatározás: A bőr bakteriális gyulladása, amely gyakran átterjed a kötőszövetre és az izmokra
  • Okok és kockázatok: Baktériumok, amelyek általában a sebben keresztül jutnak be. A legyengült immunrendszerű emberek különösen veszélyeztetettek.
  • Kórokozó: Leginkább Staphylococcus aureus, Streptococcus pyogenes és egyéb baktériumok
  • Tünetek: Sötét vagy kékes bőrpír, duzzanat, túlmelegedés, folyadék felhalmozódás (ödéma), fájdalom, genny, láz
  • Kezelés: Antibiotikum minden esetben, további műtéti kezelés súlyos esetekben
  • Prognózis: Ha nem kezelik időben, a gyulladás tovább terjedhet, és súlyos esetekben életveszélyessé válhat.

Flegmon: Leírás

A flegmon a bőr alsó rétegeinek elmosódott, bakteriális gyulladása. Súlyos esetekben a mélyebb kötőszövet és az izmok is érintettek. Általában seb vagy fekély körül alakul ki. Mivel a lágy kötőszövet érintett, az orvosok lágyrész-fertőzésnek vagy lágyszöveti fertőzésnek is nevezik.

A flegmon többek között a test következő területein fordulhat elő:

  • Kezek és ínhüvelyek (pl. kézflegmon, V-flegmon)
  • Alsó lábak és lábfejek
  • Nyelv, száj (pl. szájfenék flegmonája)
  • Szem, szemhéj és szemgödör (orbitaphlegmons)
  • Nyak

Az orvosok általában különbséget tesznek a korlátozott flegmon és a súlyos flegmon között. Korlátozott flegmon esetén a gyulladás legfeljebb a bőr legalsó rétegére (subcutis) terjed ki. A súlyos flegmon viszont erősen gennyes, és nemcsak a bőrt, hanem a kötőszövetet és/vagy az izmokat is érinti. Ellentétben a korlátozott flegmonával, sebészileg és antibiotikumokkal kell kezelni.

A cellulitisz (nem tévesztendő össze a narancsbőrrel – narancsbőr) kifejezést a flegmonnal kell azonosítani.

Flegmon: tünetek

Flegmon esetén a fertőzött bőrfelület észrevehetően megváltozik. A következő tünetek jellemzik

  • Kiterjedt, elmosódott, sötét vagy kékes vörösség
  • Tésztaszerű duzzanat
  • Érezhetően meleg bőr
  • Folyadék felhalmozódása (ödéma)
  • Nyomás vagy spontán fájdalom
  • Genny felhalmozódása (különösen súlyos flegmon esetén)
  • Lehetséges fekete és sárga elszíneződés az elhalt sejtek miatt (súlyos flegmon esetén)

Különösen súlyos flegmon esetén a szervezet olyan általános tünetekkel is reagál, mint pl

  • láz
  • Erős betegségérzet, fáradtság
  • Magas pulzusszám (tachycardia)
  • Lehetséges légszomj és keringési összeomlás (sokk), ha a fertőzés az egész testre terjed

A további tünetek a flegmon helyétől függenek:

  • Nyelvi phlegmona (glossitis phlegmonosa): A betegek erős fájdalmat éreznek beszéd közben és általában nyeléskor is; a főleg a torok felé terjedő gyulladásos duzzanat összehúzhatja a légutakat és légszomjat okozhat.
  • Orbitális flegmon (orbitális phlegmon): A betegek szembetűnőek a kiálló szemről (exophthalmos), a szemhéj duzzadtságáról, a látászavarokról, a kötőhártya-ödémáról (chemosis) és a korlátozott szemmozgásról.
  • Szemhéjflegmon: Az orbitális flegmonnal ellentétben a gyulladás a szemhéjra korlátozódik. A szemhéj nagyon megdagadt és kipirosodott, és előfordulhat, hogy már nem lehet kinyitni a szemet.

Flegmonok: okok és kockázati tényezők

A flegmonokat baktériumok, általában a Staphylococcus aureus okozzák. Más baktériumok, például az A csoportú streptococcusok (Streptococcus pyogenes) szintén okozhatnak flegmonális gyulladást.

A kórokozók különösen könnyen behatolnak a szövetbe nagy, nyílt sebeken keresztül. Ezután átterjednek a bőr mély rétegeibe, és ott gyulladást okoznak. A bőrkárosodásnak számos oka lehet, például vágás, szúrás vagy harapás. Azonban a kisebb sebek (kisebb sérülések) is elegendő belépési pontok lehetnek.

Flegmonok: Különféle flegmonok fejlődése

Az ínhüvely-flegmonokat általában ártalmatlan sérülések okozzák, például vágott vagy szúrt seb. A terület megduzzad és rányomja az ereket, így az ínhüvely már nem kap tápanyagot. Ennek eredményeként a szövet elhal, és könnyű célpontot jelent a baktériumok számára.

V flegmonban a gyulladás a hüvelykujj és a kisujj ínhüvelye mentén halad. Ezek a csuklónál kapcsolódnak egymáshoz. Ez azt jelenti, hogy a gyulladás gyorsan és könnyen átterjedhet egyik ujjról a másikra a csuklón keresztül. Ha a mutató, a középső vagy a gyűrűsujj flegmonája van, az az érintett ujjra korlátozódik, mivel nincs kapcsolat ezen ínhüvelyek között.

Az orbitális flegmon a szemüregben lévő lágy szöveteket érinti. Általában az orrmelléküregek gyulladásából ered, amelyek a szemgödör alatt helyezkednek el. A kórokozók az ostyavékony csontlamellán keresztül terjednek a pályára. Az orbitaphlegmonokat ritkábban okozza fejsérülés. A baktériumok azonban a véren keresztül a test egy másik részéből is bejuthatnak a szemgödörbe.

A szemhéjflegmonokat szemhéjsérülések vagy korábbi szemhéj-gyulladások, például kelés, ekcéma vagy szemhéjgyulladás okozzák.

Sok beteg felteszi magának a kérdést: „A flegmon fertőző?”. Alapvetően az emberek bőrén számos baktérium található (beleértve a staphylococcusokat is), amelyek flegmonokat válthatnak ki. Ezek nem veszélyesek, ha a bőr ép és az immunrendszer stabil. Mindazonáltal kesztyűben kell védenie magát a flegmon sebváladékával való közvetlen érintkezéstől.

Flegmon: vizsgálatok és diagnózis

Ha a bőre fájdalmas, duzzadt és vörös, forduljon orvoshoz. Kisebb tünetek esetén a háziorvos az első kapcsolatfelvételi pont. Szükséges lehet azonban, hogy kórházba kerüljön, például ha a flegmon az arcán van, ha lázas vagy erős fájdalmai vannak, vagy ha fizikai állapota nagyon rossz.

Az illetékes orvos először részletesen megkérdezi a kórelőzményét (anamnézisét). Többek között a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek:

  • Mióta jelentkeznek a tünetek?
  • beteg volt mostanában?
  • Vannak sérülései vagy ismert (krónikus) sebei?
  • Olyan betegségben szenved, amely gyengíti az immunrendszerét?
  • Milyen magas a láza?

Ha szükséges és lehetséges, kezelőorvosa lekeneti a sebet, vagy szövetmintát vesz (biopszia, általában az amúgy is szükséges műtét részeként) a kórokozók laboratóriumi meghatározása érdekében. Ez lehetővé teszi számára, hogy a kezelést a kórokozó baktériumokhoz igazítsa. Általában vérmintát is vesz a gyulladásos értékek, például a C-reaktív fehérje (CRP) vagy a fehérvérsejtek (leukociták) meghatározásához. Ha lázas, vérmintát is lehet venni a baktériumok keresésére (vérkultúra).

Ha orbitális aflegmonában szenved, kezelőorvosa gondoskodik a szemüreg és az orrmelléküregek képalkotó vizsgálatáról, például számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálatról. Szemész vagy fül-orr-gégész szakorvost is felkeresnek, aki kétség esetén ezen a területen keresi a fertőzés okát, és figyelemmel kíséri a további előrehaladását.

Különbség más lágyszöveti fertőzésektől

Más lágyszöveti fertőzéseket, mint például az erysipelas, a (nekrotizáló) fasciitis vagy a tályog gyakran nehéz megkülönböztetni a flegmonától. Ezek is bakteriális bőrgyulladások. A helyes diagnózis azonban fontos a további kezelési tervhez. Éppen ezért az orvos a vizsgálat során mindig ügyel arra, hogy ezeket a betegségeket megkülönböztesse a flegmonától.

Orbánc

Nekrotizáló fasciitis

A nekrotizáló fasciitis egy nagyon súlyos, életveszélyes bakteriális fertőzés, amely általában a végtagokat (karokat és lábakat) érinti. Ennek eredményeként a bőr, a bőr alatti szövet és a kötőszöveti hüvelyek (fascia) begyulladnak. Az izmok is gyakran érintettek. Általában a streptococcusok okozzák. Méreganyagaik apró vérrögöket okoznak, amelyek elzárják a szövet finom ereit. Ennek eredményeként az oxigén már nem éri el az érintett régiót, és a sejtek elpusztulnak (nekrózis è necrotizáló fasciitis). A betegek lázzal és erős fájdalommal küzdenek, amely kezdetben nem magyarázható a látható bőrtünetekkel.

Tályog

A tályog egy kapszulázott, gennyel teli üreg a bőr mély rétegeiben, a bőr általában ép felső rétege alatt. Flegmon esetén is előfordulhat tályog, de nem jellemző.

Flegmon: kezelés

A flegmonterápia különböző szakaszokból áll, a fertőzés súlyosságától függően. Mivel bakteriális fertőzésről van szó, az antibiotikumok segítenek a flegmon ellen. Vagy megölik a baktériumokat, vagy megakadályozzák a szaporodásukat. Az orvos általában penicillint (pl. flucloxacillint) vagy cefalosporinokat (pl. cefazolint vagy cefuroximot) ír fel. A klindamicin is használható.

Ha a flegmon súlyos, akkor sebészileg is kezelni kell. Az orvos eltávolítja az elhalt szöveteket a flegmonikus bőrterületről, majd leöblíti (debridement). Egyes esetekben nyílt sebkezelést végeznek. Ez azt jelenti, hogy az orvos a műtét után nem zárja be a sebet. Időközönként többször leöblítjük, lecsepegtetjük és fertőtlenítő kötszerrel sterilen tartjuk. Orbitális flegmon esetén az orrmelléküregek műtéti kezelése is szükségessé válhat.

Mit tehetsz magad, ha flegmonod van?

Kövesse orvosa ajánlásait. Megbeszéli Önnel, hogy mennyi ideig tartson az antibiotikum-kezelés, és mire kell ügyelnie. A test érintett területét is tanácsos megtartani

  • mozgásképtelenné tenni,
  • emeld fel,
  • lehűteni.

A gyulladáscsökkentő gyógyszerek, például az ibuprofén segíthetnek az olyan kísérő tüneteken, mint a fájdalom. Enyhítik a fájdalmat, gátolhatják a nyálkahártya gyulladást, így támogatják a gyógyulási folyamatot. Kezelőorvosa felírja a szükséges hatóanyagokat.

Flegmon: a betegség lefolyása és prognózisa

A gyulladás a vérrögképződést is elősegíti (trombózis). Ennek életveszélyes következményei lehetnek, különösen az arc területén lévő flegmonák esetében, ha a koponya vénák elzáródnak (sinus véna trombózis). Az agyhártyagyulladás vagy a látóideggyulladás is lehet flegmon következménye.

A baktériumok a vér- és nyirokereken keresztül az egész testre terjedhetnek, különösen, ha nem kezelik időben. Fennáll a bakteriális „vérmérgezés” (szepszis) veszélye, amely mindig életveszélyes. Az érintetteket ezután intenzív osztályon ápolják.

Ha azonban az érintettek azonnal hatékony antibiotikumot kapnak, a flegmon általában jól halad, és néhány napon belül javul.