Vér hígítók vagy jobb antikoagulánsok közvetlenül vagy közvetve zavarják a véralvadás bonyolult folyamatát. Céljuk, hogy csökkentse a véralvadás kockázatát a vaszkuláris érrendszer „rossz helyén” agy, szív, vagy a tüdő, ezáltal megelőzve ütés, embóliavagy szív támadás.
Mik azok a vérhígítók?
A kockázat csökkentése érdekében vér alvadékképződés ismert jelenlétében kockázati tényezők, antikoagulánsokat (vérhígítókat) profilaxisként adnak a véralvadási folyamat közvetlen vagy közvetett megnehezítésére. A komplex folyamat vér alvadás (koaguláció) a vérzés megállítására belső vagy külső sérülés után elvileg életmentő, mivel különben bármilyen kisebb sérülés vezet vérzésig. Műtét miatt mesterségesen okozott sérülések, ill szív feltételek - például pitvarfibrilláció - fennáll annak a veszélye, hogy a koagulációs folyamatot akaratlanul mechanikus ingerek váltják ki, és hogy a vérrög, egy trombus képződik a hajók. A trombust a véráram végig tudja vinni, és eret okozhat okklúzió kedvezőtlen helyen, amely megteheti vezet közvetlenül a szívroham, ütés vagy tüdő embólia. A kockázat csökkentése érdekében vérrög képződés ismert jelenlétében kockázati tényezők, antikoagulánsokat (vérhígítókat) profilaxisként adnak be, amelyek közvetlenül vagy közvetve akadályozzák a véralvadás folyamatát. A mellékhatások mellett felmerül az optimális adagolás problémája. Túl magas a adag tud vezet veszélyes spontán belső vérzésre vagy a sérülés utáni tartós vérzésre.
Orvosi alkalmazás, hatás és felhasználás
Széles körben elterjedt pitvarfibrilláció, mesterséges használata szívszelepek és a sztentek, valamint a közelgő műtét mind a profilaxis mellett érvelnek. Közvetlen terápiás alkalmazás lehet a trombózis és a érelmeszesedés. Most nagy számban vannak szerek és olyan anyagcsoportok, amelyek közvetlenül vagy közvetetten avatkoznak be az alvadási mechanizmus meghatározott pontjaiba, és amelyeknek különleges előnyei és hátrányai vannak. A véralvadás első szakasza a vérlemezkék (trombociták) összetapadása, amitől a sztentek behelyezése után tartanak, a szívroham vagy mikor érelmeszesedés diagnosztizálják. A megelőzés érdekében ezért szerek a vérlemezkék aggregációját gátló, például a jól ismerteket alkalmazzák acetilszalicilsav (ASA), amely a fő hatóanyag aszpirin. Egyéb hatóanyagok, amelyeket gyakran ASA-val kombinációban adnak be, a következők clopidogrel, túlmelegedettés ticagrelor. Kis molekulatömegű heparinek előnyben részesítik trombózis profilaxis műtét után és pulmonalis kezelésre embólia és vénás trombózis. Szubkután injektálják őket, és közvetlenül gátolják az X (Xa) koagulációs faktort a test saját AT III antikoagulánsával együtt. Azoknál a betegeknél, akiknek hosszabb ideig - vagy akár egy életen át - fenn kell tartaniuk az antikoaguláns védelmet, a kumarinok a fő hatóanyaggal fenprokumon (Marcumar) vagy warfarin voltak a szerek évtizedek óta választott. Ezek K-vitamin antagonisták, amelyek közvetetten gátolnak bizonyos alvadási faktorokat a K-vitamin aktivitásának gátlásával. Az elmúlt években új gyógyszereket hagytak jóvá, amelyek közvetlenül megcélozzák az X (Xa) alvadási faktort és kiküszöbölik a véralvadási faktor rendszeres vizsgálatának szükségességét INR.
Gyógynövényes, természetes, homeopátiás és gyógyszerészeti vérhígítók.
A hatóanyag fenprokumonEgy K-vitamin antagonista és a Marcumar gyógyszer hatékony összetevője eredetileg növényi eredetű (szagos müge), de most szintetikusan állítják elő. Citrát, egy másik természetesvér vékonyabb”Alatt elsősorban megelőző antikoagulációt alkalmaznak dialízis. Az eredetileg gyógynövényes piócákból nyert hirudinnak antikoaguláns hatása van a trombinszintézist gátló hatása révén. Ma a hirudint genetikailag módosított élesztősejtekből nyerik nevek alatt lepirudin és desirudin. Terápiás célokra a szereket parenterálisan, szubkután adják be injekciók vagy intravénásan. Acetil-szalicilsav a hatóanyagok egyike, amely ellensúlyozza a vérlemezke-aggregáció tapadását, ezért trombocitaellenes szerként is ismert. A hatóanyag szintén növényi eredetű. Eredetileg szalicilből, az abból kivont anyagok csoportjából állították elő fűzfa ugat. Acetil-szalicilsav szintetikusan állítják elő nagyobb mennyiségben. A heparinek azon csoportja, amelyeket főként korlátozott ideig használnak a trombózisok és az embóliák megelőzésére a műtétek után, állati eredetűek, és még mindig a sertések beléből nyerik őket. 2008 óta az új Pradaxa, Xarelto és Efient gyógyszereket antikoagulánsként engedélyezték megakadályozza a trombózist és embólia. Könnyebb használni, mert kiküszöböli az alvadási faktor folyamatos ellenőrzésének szükségességét INR a vérben.
Kockázatok és mellékhatások
A vérhígítók alkalmazásával kapcsolatos alapvető kockázatok közé tartozik a (nem szándékos) túladagolás, amely abban az esetben K-vitamin antagonisták, étrendi változásokból eredhetnek vagy kölcsönhatások más gyógyszerekkel. Az újonnan jóváhagyott Pradaxa, Xarelto és Efient gyógyszerek túladagolhatók, ha például kettő tabletta véletlenül veszik egy helyett, vagy ha károsodott vese or máj funkció túl lassan bontja le a hatóanyagokat. Túladagolás esetén fennáll a belső vérzés veszélye, valamint az is, hogy a sérülés utáni vérzést nehéz megállítani. Amikor vesz vitamin A K-antagonisták sokáig nem szabad megfeledkezni arról, hogy a K-vitaminnak más fontos funkciója van a szervezetben kalcium egyensúly, azaz a csontok, a véralvadásban betöltött szerepe mellett, és bizonyos fokú védelmet nyújt az ellen érelmeszesedés. Ha a vitamin elnyomott, ezek a funkciók is akadályozottak, így hosszú távon csontritkulás és az érelmeszesedést részesítik előnyben.
