A szubachnoid vérzés egy akut koponyaűri vérzés (a koponya), amely leggyakrabban egy verőértágulat megreped és kedvezőtlen prognózisa van. Subarachnoidis vérzés 15 100,000 emberre évente körülbelül XNUMX-et érint.
Mi a subarachnoid vérzés?
Subarachnoidis vérzés akut intrakraniális vérzésre utal a subarachnoidális térbe, amely az arachnoid (pókháló) membrán és a pia mater (a agyhártya), amelyek együttesen alkotják a puha agyhártyát (leptomeninx). A subarachnoid vérzésre jellemző tünetek közé tartozik a hirtelen fellépő, nagyon súlyos fejfájás hátulján fej ("megsemmisítés fejfájás"), hányinger és a hányás, meningizmus (nyak merevség, fényérzékenység) és a tudat kezdeti elhomályosulása. Később a növekvő koponyaűri nyomás, eszméletvesztés, eszik, valamint a keringés és a légzés leállítása szintén jellemző a subarachnoidális vérzésre.
Okok
A legtöbb esetben a subarachnoidális vérzés az agy felszakadásának köszönhető ütőér verőértágulat. Agyi verőértágulat általában az érfal genetikai gyengesége okozza a agy, aminek következtében kidudorodások alakulnak ki a hajók (aneurysmata), amely felrobbanhat (elszakadhat) és vezet szubarachnoidális vérzésig. Az aneurysma ruptúráját elősegíti a fizikai megterhelés, például nehéz tárgyak emelése vagy nemi érintkezés. Ezenkívül ritkább esetekben koponya-agyi trauma, arcüreg ér trombózis (okklúzió a nagyok közül vér hajók az agy), angiomák (érrendszeri rendellenességek), koagulációs rendellenességek, valamint érrendszeri gyulladások subarachnoidális vérzést okozhatnak. Magas vérnyomás (magas vérnyomás), nikotin felhasználás hypercholesterinaemia (emelkedett vér koleszterin szint) és a kábítószer-fogyasztás (heroin, amfetaminok) olyan tényezők, amelyek elősegítik az aneurysma megnyilvánulását és ezáltal a subarachnoidális vérzést.
Tünetek, panaszok és jelek
A subarachnoidális vérzés első tünete általában hirtelen és rendkívül súlyos fejfájás megsemmisítő fejfájásnak nevezzük. A betegek elviselhetetlennek és hasonló módon soha nem tapasztaltnak írják le. A fájdalom általában a homlokától indul vagy nyak és kiterjed az egész fej, néha hátul. Ez a tünet azonban hiányozhat is. Ezen túlmenően a szenvedők merev tapasztalatokat tapasztalnak nyak, hányinger, hányás, és fokozott fényérzékenység. Vér a nyomás növekedhet vagy csökkenhet, lélegző sebességváltozás, és a testhőmérséklet gyakran ingadozik. A pulzus szabálytalanul verhet és bénulás léphet fel. Elég ritkán fordulnak elő epilepsziás rohamok. A tüneteket öt fokozatra osztják, amelyek alapján meg lehet ítélni a vérzés súlyosságát. Az I. fokozat csak enyhe fejfájást mutat. A II. Fokozat súlyosabb fejfájás és a nyaka merev. A III. Fokozat elérése után álmosság és enyhébb neurológiai zavarok, például bénulás vagy csökkent érzékenység. A IV. Fokozatú subarachnoidális vérzés a eszik-szerű alvás. Ezenkívül vannak zavarások a lélegző és a hemiplegia. Az V. fokozatban súlyos vérzés jelentkezik, és a beteg a eszik. A pupillák már nem reagálnak a fényingerekre, és jelentős neurológiai zavarok lépnek fel.
Diagnózis és lefolyás
A subarachnoidális vérzést a jellegzetes tünetek alapján diagnosztizálják, a konkrét panaszok a betegség stádiumáról nyújtanak információt. Így az enyhe fejfájás és a nyakmerevség korai stádiumhoz kapcsolódik (I. fokozat). Ezek a betegség előrehaladtával fokozódnak, és koponyaideghiányokkal járhatnak (II. Fokozat). A tudat további elhomályosulása és a neurológiai fokális tünetek a III. Fokozatú betegséget jelzik. Ezt követően olyan tünetek jelentkezhetnek, mint aluszékonyság vagy sopor (mély alvás), hemiparesis (hemiplegia), keringési és légzési zavarok (IV. Fokozat), valamint kóma, extenzor görcsök és károsodott életfunkciók (V. fokozat). A diagnózist olyan képalkotó technikák erősítik meg, mint pl számítógépes tomográfia (subarachnoidális vérzés utáni első hét), mágneses rezonancia képalkotás, vagy ágyéki szúrás (a 8. naptól). Doppler-szonográfia az esetleges vazospasmus (érgörcs) kizárására szolgál, míg angiográfia információt nyújt az aneurysma pontos helyéről. A prognózis kedvezőtlen a subarachnoidális vérzésben. Az érintettek fele a subarachnoidális vérzés után az első 30 napban meghal. Ezenkívül fokozott a károsodások kockázata agy funkció a sikeres műtét ellenére.
Szövődmények
A legrosszabb esetben subarachnoidális vérzés is vezet az érintett haláláig. Ez azonban csak akkor fordul elő, ha a feltétel nem kezelik. Ebben az esetben az érintett személy elsősorban nagyon súlyos betegségekben szenved fejfájás. Ezek elterjedhetnek a test szomszédos régióiban és vezet nak nek fájdalom ott is. Ezenkívül az érintett személyek tapasztalataik hányás és ugyancsak hányinger. Ezek a panaszok nagyon negatívan befolyásolják a beteg életminőségét is. Magas fény- és zajérzékenység subarachnoidális vérzés esetén is előfordulhat, és megnehezíti az érintett személy mindennapi életét. Sok beteg szenved egy nagyon nyakfájás, esetleg beleértve fájdalom ebben a régióban. A subarachnoidális vérzés előrehaladtával eszméletvesztés léphet fel, amelynek során az érintett személy esés közben megsebesítheti magát. A vérzés kezelése általában műtéti beavatkozással történik. Nincsenek különösebb szövődmények, és a tünetek enyhíthetők. A vérzés miatt azonban fennáll a veszélye ütés jelentősen megnő, így az érintett személy továbbra is támaszkodik a különböző terápiákra és vizsgálatokra. Csökkentheti a beteg várható élettartamát is.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ehhez mindig orvos kezelőorvosát kell keresni feltétel. Minél korábban észlelik és kezelik a subarachnoidális vérzést, annál jobb a betegség további lefolyása a legtöbb esetben. Csak a korai diagnózis a későbbi kezeléssel megakadályozhatja a további szövődményeket vagy kellemetlenségeket. Ha a szubarachnoidális vérzést nem kezelik, a legrosszabb eset az érintett halála lehet. Orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személy nagyon súlyos betegségben szenved fejfájás. Az esetek többségében az érintett személy már nem képes sem koncentrálni, sem a szokásos napi rendet folytatni. A nyakfájás hányással járó súlyos hányinger szintén subarachnoidális vérzést jelezhet. Néhány érintett egyén nagyon érzékeny a fényre, sőt hajlamos a fényre epilepsziás roham. Ha ilyen roham lép fel, menjen kórházba, vagy azonnal hívjon sürgősségi orvost. Általában a subarachnoidális vérzést a háziorvos felismerheti. A további kezelés azonban speciális és általában sebészeti beavatkozást igényel. A beteg további lefolyásáról és várható élettartamáról nem lehet általános előrejelzést adni.
Kezelés és terápia
Subarachnoidális vérzés esetén terápiás intézkedések az általános stabilizálására irányulnak feltétel intenzív orvosi ellátás révén. Aneurysma repedés jelenlétében sebészi beavatkozást alkalmaznak az ér kiürítésének és a vér keringés és állítsa le a subarachnoidális vérzést. Két műtéti eljárást alkalmaznak erre a célra. Az úgynevezett vágási eljárás során az aneurysmát izolálják a vértől keringés az ér kimenetén lévő speciális klipek segítségével annak érdekében, hogy kizárják a további koponyaűri vérzést. Ezen a közvetlenül az agyon végrehajtott eljáráson túl a mostanában gyakrabban használt tekercselési eljárás magában foglalja a platina mikroktekercs (platina tekercs) behelyezését az aneurizmába a lágyékon áthaladó katéter segítségével. ütőér. A platina tekercs behelyezése után a tekercs kikapcsol, és a későbbiek eredményeként trombózis, a tekercs hálói és így az aneurizma zárva vannak. A megnövekedett érrendszeri kockázat miatt okklúzió, megfelelő trombózis a profilaxist műtét után kell alkalmazni. Ha vazospasmusok (érgörcsök) már vannak jelen, vagy ha a beteg rossz állapota kizárja a műtéti beavatkozást, akkor a konzervatív kezelést általában addig alkalmazzák, amíg a görcsök alábbhagynak (legalább 10-12 napig), hogy megpróbálják a lehető legnagyobb mértékben fenntartani a véráramlást. fokozott kockázata ütésElőnyösen, kalcium antagonisták, mint pl nimodipin és a infúziók a vér egyidejű növekedésével hígítani kötet (hipervolémiás hemodilúció) használatos erre a célra. csőbevezetés és a szellőzés talan szukseges. Ha egy angioma áll a subarachnoid vérzés hátterében, akkor sok esetben embolizálódik a visszatérő vérzés megelőzésére. Ezenkívül az abszolút ágynyugalmat konzervatív és műtéti beavatkozás után is jelzik terápia az újravérzés kockázatának minimalizálása érdekében.
Megelőzés
A subarachnoidális vérzés csak korlátozott megelőzése lehetséges. intézkedések ellen magas vérnyomás, tartózkodva attól nikotin és túlzott alkohol fogyasztása és elkerülése elhízottság egy egészséges diéta és a rendszeres testmozgás megakadályozza az aneurysmát és ezáltal közvetetten a subarachnoidális vérzést.
Követés
Az érintett betegeknél általában kevés és korlátozott intézkedések szubarachnoidális vérzés esetén rendelkezésre álló utókezelés. Ezért a betegeknek a betegség első tüneteinek és tüneteinek megjelenésekor orvoshoz kell fordulniuk a további szövődmények megelőzése érdekében. Általános szabály, hogy nincs független gyógymód, így az érintett személy függ az orvosi vizsgálattól és a kezeléstől. Minél előbb fordulnak orvoshoz, annál jobb a betegség további lefolyása. Az érintett személyek többsége sebészeti beavatkozástól függ, amely általában a sugárzás mértékét is befolyásolja terápia vagy kemoterápiás kezelés szükségesek. Az eltávolítás után az orvos rendszeres ellenőrzése szintén nagyon fontos annak érdekében, hogy a további daganatokat korai stádiumban észleljék és kezeljék. A betegség által érintetteknek általában pihenniük és nyugodtan kell lenniük, és súlyos esetekben szigorú ágynyugalmat is be kell tartani. Általában ez a betegség nem csökkenti a beteg várható élettartamát, bár általános lefolyást nem lehet megjósolni.
Mit tehetsz te magad
A legtöbb esetben az érintett személy mindennapi életét heteronomia jellemzi. A károkat ugyanis szinte mindig tartós zavarok kísérik. A mindennapi életet a fogyatékosságok súlyosságához és összetettségéhez kell igazítani, az önsegítéssel mindig az élen. A rokonok és gondozóik támogathatják az érintett személyeket a mindennapi életben azáltal, hogy a Bobath koncepció. Az izomtónus szabályozása, a normál mozgássorozatok elindítása és a testtudatosság elősegítése a három alapvető szempont. Ez napi rutint eredményez, amelyben az etetés, a mobilitás, megszüntetése, az öltözködés és a mosás támogatott. Mindazonáltal előzetesen mindig szükséges a spasztikus bénulás mozgással történő enyhítése és a negatív ingerek elkerülése, mint pl hideg kezek. Különösen a fiziológiai mozgások támogathatók a mindennapi élet során, például fogmosás, fésülés vagy evés során, mindig a kétoldalú karszabályozásra összpontosítva. A subarachnoid vérzés után szenvedő emberek gyakran csökkent figyelemben részesülnek. Ezért az élethelyzetet ennek megfelelően kell átalakítani, és meg kell szüntetni a zavaró tényezőket. Az agy ugyanis idővel csak néhány ingerrel képes alkalmazkodni. Anosognosia, elhanyagolás vagy tolószindróma miatt az esések kockázata nagymértékben megnő. Ezért a helymeghatározás vagy a mozgósítás során mindig figyelembe kell venni az esések elkerülését, mivel ezek további mozdulatlanságot és függőséget eredményeznek.
