Kortizol: hatások, felhasználások és kockázatok

A kortizol olyan hormon, amely létfontosságú az emberi test számára. Magában a szervezetben képződik, és főként ún feszültség hormon. Mivel a immunrendszer, az orvostudományban többek között gyulladáscsökkentőként használják.

Mi a kortizol?

A kortizol olyan hormon, amely létfontosságú az emberi test számára. A kortizol, más néven hidrokortizon, egy endogén hormon, amely létfontosságú az emberi és állati organizmus számára is. A mellékvesekéregben termelődik. A kortizol különösen ismert a feszültség hormon. A test számos folyamatát is befolyásolja, mint pl vér cukor, zsír anyagcserét és a immunrendszer. A kortizol szintje a testben változó és függ például a napszaktól. Általában kora reggel a legmagasabb, és éjfél körül éri el legalacsonyabb pontját. Bizonyos életkörülmények, például magasak feszültség szintek vagy terhesség, jelentősen befolyásolhatják a kortizol szintjét, akárcsak a különféle betegségek.

Farmakológiai hatások

A testben a kortizolnak számos fontos feladata van. Ezért mesterségesen kell ellátni a szervezetben, ha nem képes megfelelő mennyiségben előállítani. Többek között a hormon részt vesz a szénhidrát szabályozásában egyensúly különféle folyamatok segítségével a máj. Zsír anyagcsere - különösen a adrenalin és a noradrenalin - az optimálishoz kortizolt is igényel futás az összes folyamat, csakúgy, mint a test általános fehérjeforgalma. Ezenkívül növekedhet vér szőlőcukor szintek. A belekben és a vesékben a hormon átalakul kortizon, egy rokon szteroid hormon, segítségével oxigén. A kortizol közvetlen hatással van a immunrendszer. Hathat a terjesztés of vér sejteket és elnyomja az immunrendszert is, ami gyulladáscsökkentőként nagyon hasznos az orvostudományban. Elsősorban a kortizolt stresszhormonként ismerik. Együtt az ún katekolaminok, amelyek közé tartozik adrenalin és a dopamin, a kortizol szintje stresszes helyzetekben jelentősen emelkedik, lehetővé téve a megfelelő reakciókat. Maga a kortizol azonban lassabban hat, mint a katekolaminok és így a segítőnek is minősül gén kifejezés: itt részt vesz a szintézisében fehérjék genetikai információkból.

Orvosi alkalmazás és felhasználás

Az orvostudományban a kortizolt sokoldalúsága miatt számos célra használják. Az erre a célra használt szintetikus formát, amelyet különféle gyógyszerek tartalmaznak, hidrokortizonnak hívják. Nagy dózisban immunszuppresszív hatása van, azaz elnyomja a szervezet védekező képességét. E tekintetben arra használják, hogy megakadályozzák az immunrendszer erős reakcióit, amelyekre bizonyos betegségeknél szükség lehet. Megakadályozhatja a gyulladás. A kortizol vagy a hidrokortizon beadható belsőleg és külsőleg egyaránt. Előbbire például ben kerül sor asztma, krónikus hörghurut vagy akár reumatikus betegségek. A gyulladáscsökkentő hatás jelentősen enyhítheti a tüneteket. A kortizolt vagy a hidrokortizont orálisan vagy intravénásan veszik be, a klinikai képtől és az egyedi esettől függően. Külső alkalmazás formájában kenőcsök or tinktúrák esetén alkalmazzák neurodermitis, allergiás reakciók vagy más gyulladásos bőr betegségek. A legtöbb esetben olyan tünetek jelentkeznek, mint viszketés, kiütés, fájdalom vagy a bőrpír gyorsan orvosolható a gyógyszer segítségével.

Kockázatok és mellékhatások

A kortizol vagy az orvostudományban alkalmazott szintetikus hidrokortizon számos pozitív hatást kínál különböző klinikai képekben. A hormon azonban olyan mellékhatásokkal is jár, amelyeket nem szabad lebecsülni. Például nagyobb dózisok hosszan tartó használata lehet vezet a súlygyarapodáshoz, víz megtartás vagy vércukor szintű rendellenességek, többek között. csontritkulás a koncentráció későbbi következményeként is meglehetősen gyakori igazgatás kortizol / hidrokortizon mennyisége. Ha a hormont külsőleg adják be, a bőr hosszú távon vékonyabbá válhat, és így általában fogékonyabb a fertőzésekre. Ezenkívül a kortizol / hidrokortizon beadását nem szabad hirtelen abbahagyni terápia befejeződött, mivel különben úgynevezett visszapattanási reakció (a korábbi tünetek újbóli súlyos előfordulása) válthat ki. A szakértők ezt a kezelés szükséges „fokozatos megszüntetésének” nevezik.