A színpadi ijedtség a nyilvános megjelenések előtti stresszes helyzetnek felel meg. Túlóra, szorongási rendellenességek kialakulhat a jelenségből. Ha ez megtörténik, kognitív viselkedésterápia segít a negatívan érzékelt helyzet átértékelésében.
Mi a színpadi félelem?
A színpadi ijedtség az élet sokféle területét érintheti. A kibővített meghatározásban bármiféle feszültség ill feszültség nyilvános előadás, vizsga vagy veszélyes helyzet előtt színpadi félelemnek nevezzük. Alapvetően a színpadi ijesztés kapcsolódik a teszt szorongás. A színpadi ijesztés egyéb formái közé tartozik a kamera, a mikrofon és a nyilvános beszéd ijedtsége. Mivel különösen az előadóművészek szakmai hírnevét folyamatosan tesztelik a színpadi szereplésükkel, a színpadi ijedtség különösen elterjedt közöttük. Ebben az összefüggésben a színpadi ijesztés alapformáját nem értékeljük kórosnak feltétel, de gyakran még kedvező körülményként is leírják. A színpadi ijedtség miatt van egy alapvető feszültség, amelyet sok performansz művész motiválónak és teljesítménynövelőnek talál. Amint azonban a fizikai tünetekkel járó színpadi félelem gyakrabban jelentkezik, kialakulhat a társadalmi fóbia. Kellemetlen teljesítményélmények után szorongás alakulhat ki a visszatérő félelem miatt. Ez megőrzi a nyilvános értékeléstől való félelem körét, mivel az egyén ismét nem fog jól teljesíteni a félelemtől való félelemben. A helyzet negatív megítélése tehát stabilizálódhat. Bármilyen színpadi ijedtség alakul ki azon a benyomáson alapul, hogy az ember teljesítményét a közönség látja és értékeli.
Okok
feszültség természetes reakció bizonyos összetettségű küszöbön álló feladatokra. Az evolúció során a feszültség célja a túlélés biztosítása volt veszélyes helyzetekben, és felkészülés a repülésre vagy a harcra hormonok mint például adrenalin. A színpadi rémület egyes stressz tünetei jobban befolyásolják az előadók csoportjait, mint mások. A stresszel kapcsolatos száraz száj torok, nyelési nehézségek vagy rövidített légzési idők gyengíthetik a hangot, különösen színészek és énekesek esetében. Ezenkívül a stressz okozta nedves kezű zongoristák elveszítik a billentyűzet biztonságos fogását. Ezen túlmenően a stressz hatással lehet a neuromuszkuláris rendszerre, ami jelentős csökkenést okoz a teljesítmény minőségében az instrumentalisták, a színészek és a sportolók számára. Az instrumentalisták különösen stressz okozta kézremegéstől szenvednek, ami minimalizálja teljesítményük minőségét. Hasonlóképpen, a nyilvános, nem művészi előadások, például egy papír előtti beszéd szorongása esetén az észlelt stressz pusztító következményekkel járhat az előadásra. Például a beszélő elfelejtheti a szöveget, vagy általános blokkot tapasztalhat. Miután az észlelt stressz a teljesítmény romlásához és a megfigyelő közönség későbbi negatív értékeléséhez vezet, az ember teljesítményével szembeni negatív elvárások spirálja alakul ki. Az észlelés szelektivitása miatt az érintetteket ezentúl megerősíti teljesítményük negatív értékelése, mivel úgy tűnik, hogy csak a kritikákat elnyelik, és alig hallanak dicséretet. A társadalmi fóbia fejlődik.
Tünetek, panaszok és jelek
A színpadi félelemben szenvedő betegek mentális fizikai tünetekben szenvednek. Bármely színpadi ijesztés átmeneti lelkiállapot olyan helyzetekben, ahol várakozási stressz tapasztalható. Az érintett személy teste arra készül, hogy megbirkózzon a közelgő feladattal. Fiziológiai reakcióként a adrenalin az érintett személy szintje növekszik. Vér áramlik a agy és az izmok növekednek, és a szenvedő éberebbnek érzi magát. A reakciókészség növekszik. Aktiválódik a mentális teljesítőképesség. Klinikailag az akut stressz olyan tünetekkel jár, mint a kipirulás, a szívdobogás, a remegés, az ingerlékenység, a feszültség és a testi vagy érzelmi szorongás. Ezenkívül a színpadi ijedtség is vezet nak nek a koncentráció hiánya és feledékenység. Minden ember másképp reagál a stresszes helyzetekre. Emiatt a színpadi rémület tünetei személyenként is eltérőek lehetnek. Míg egyes előadók felismerik, hogy a jelenség szorosan kapcsolódik a rajongáshoz, mások kellemetlennek tartják. Amint a színpadi ijedtségből a társadalmi fóbia, egyéb tünetek, mint pl hányinger, keringési problémák vagy hasi fájdalom gyakran beindul. Szélsőséges esetekben a színpadi ijesztés vezet ájulásig. Néhány helyen összehasonlították a jelenséget az ágyúval láz katonák száma a csata előtt, amely a vér nyomásnövelő izgalom a közvetlen veszély miatt.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A szakaszos félelem klinikailag csak akkor releváns, ha a fizikailag elviselhetetlen tünetek megszokott megnyilvánulásává vagy szociális fóbiává fejlődik. Diagnosztikailag releváns a kudarctól való rendkívüli félelem és depresszió, alacsony önértékelés vagy szociálisan gyengítő szorongási zavar. A határ pozitívan érzékelt és negatívan károsító észlelt színpadi ijedtség között folyékony. Csak az utóbbi formának van klinikai jelentősége.
Szövődmények
Az úgynevezett színpadi ijedtséggel járó szövődmények abban az esetben, ha a társadalmi fób variáns tartományán kívül eső megnyilvánulás a legjobb esetben is kínos természetű. Például a fokozott pulzus és az észlelt stressz miatt a testkontroll részben elvész, ami spontán erekcióban, a vizelet ellenőrizetlen szivárgásában vagy rossz kiejtésben nyilvánulhat meg. Ezek a dolgok gyakran emellett fokozzák a színpadi ijedtséget és vezet az előadások vagy előadások szorongásának az érintetteknél. Bonyodalom ebből csak akkor merül fel, ha ez azt jelenti, hogy az érintett személy ennek eredményeként már nem tudja ellátni társadalmi vagy szakmai feladatait. Ha a színpadi félelemtől való félelem alakul ki a kudarc vagy a megfelelő stressznek kitett várakozás miatt a megfelelő helyzetekben, a probléma súlyosabb. Ez az önészlelés romlásához vezethet, mivel az érintett személy fejében érvényesül az a gondolat, hogy a hallgatóságot nem tudjuk kielégíteni. Így egyes esetekben komplexek alakulhatnak ki. Tisztán fizikai szövődmények fordulnak elő olyan anyagokkal kapcsolatban, amelyeket a színpadi ijedtségben szenvedők használnak ugyanezek leküzdésére. Például a béta-blokkolók túlzott használata ahhoz vezethet szív károsodás és depressziós hangulatok. Alkohol és más olyan anyagok, amelyeket szokásosan lehet bevenni az előadások előtt, magukban hordozzák a függőség lehetőségét, és még további szövődményekkel járnak.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A szokásos színpadi félelem, amely megfelelő helyzetben sok embernél jelentkezik, nem indokolja az orvoshoz fordulást. Ennek oka, hogy az enyhe feszültség, az esetleges gátlások és a többi tünet nem feltétlenül vezet kudarchoz. Ehelyett a legtöbb embernek még mindig sikerül megbirkóznia a vizsga- és teljesítményhelyzetekkel - bár előttük és közben kellemetlen érzésük lehet. Így az enyhe szorongás ellenére az érintett egyének továbbra is teljesen működőképesek. Más az eset, ha a színpadi ijedtség súlyosan korlátozza az érintett személyt. Ez például akkor áll fenn, amikor a tünetek fizikailag erősen észrevehetővé válnak, a színpadi ijedtség valóban megakadályozza egy tevékenység végrehajtását, vagy félelem van a félelemtől. Az utolsó eset súlyos terhet jelent az érintett számára. Így a színpadi ijedtség tüneteitől való egyedüli félelem nagyon stresszes állapothoz és kudarctól való félelemhez vezet. Ennek megfelelően a szociofóbiára való áttérés is zökkenőmentes, ami további korlátozásokat jelenthet. Mivel az addiktív szerek kompenzációra való fogyasztásának valószínűsége növekszik a szorongás növekedésével, legkésőbb akkor ajánlott orvoshoz látogatni. Az a tény szerint, hogy ez egy szorongási zavar, pszichoterapeuták vagy más, pszichológiailag képzett emberek a megfelelő helyek.
Kezelés és terápia
A stádiumban ijedt betegek nagy előnyt élveznek a kezelésben, összehasonlítva a többiekkel szorongási rendellenességek. Míg a legtöbb más szorongásos beteg elsődleges oka a sötétben rejlik, és először terápiás úton kell feltárni, a színpadi ijedtség elsődleges oka már ismert. Így számos megküzdési stratégia áll rendelkezésre. A betegeknek pozitívnak kell értékelniük feszültségüket és minden kapcsolódó változásukat, és értelmesnek és előnyösnek kell tekinteniük őket. Ez megismerhető viselkedésterápia, amely a betegeknek új módszert ad korábbi tapasztalataik értékelésére.Pszichoterápiás vagy pszichológiai kísérettel terápia a színpadi rémület csak akkor szükséges, ha a feltétel elzáródásokat okoz és tényleges félelmet vált ki. Amíg a színpadi ijesztés nem válik kórossá, ezt - főleg a színpadi előadók által - kompenzálhatja az aktivitás élvezetével és a csodálat elvárásával. Önreflexív technikák, mentális technikák és testorientált megközelítések révén, valamint lélegző és a kikapcsolódás módszerek, a művészek közti színpadi ijesztés általában jól kezelhető anélkül terápia, például az Alexander technikával vagy Feldenkrais Módszer. A vizsgálati szorongást viszont gyakran hatékony irányítással lehet ellensúlyozni, például a versenyekkel való gyakori szembesítéssel, versenyhelyzetekkel, bátorságpróbákkal. A vizsgák szisztematikus szervezése ebben az összefüggésben is hasznos. A sporthelyzetek előtti színpadi ijesztés esetén a legnagyobb figyelmet a veszély kezelésére kell fordítani.
Kitekintés és előrejelzés
A színpadi rémület prognózisa és teszt szorongás több tényezőtől függ. Különösen figyelemre méltó az a szempont, hogy valaki részesül-e szakmai kezelésben vagy sem. Ha ez a helyzet áll fenn, akkor viszonylag jó az esély arra, hogy végleg legyőzze a színpadi ijedtséget. Nincs azonban garancia arra, hogy szabad lesz teszt szorongás örökké. Relapszusok lehetségesek, és sikertelen terápiák is előfordulnak. De anélkül is terápia, van esély a gyógyulásra. Itt a nők előnyben vannak a férfiakkal szemben. A nők nagyobb valószínűséggel beszél a problémáikról, mint a férfiak. A férfiaknak gyakran nehéz beismerniük a személyes problémákat maguknak és másoknak. Ennek eredményeként elnyomják a problémát, és a színpadi félelem akár súlyosbodhat is. Mindenesetre hasznos beszél a vizsgáról idegek másokkal és esetleg eszmét cserélni másokkal is, akik szintén érintettek. Ily módon a megküzdési stratégiák kicserélhetők és az érzelmi válságok gyorsabban leküzdhetők. A színpadi ijedtség a feltétel hogy ritkán tűnik el hirtelen. A prognózis minden elsajátított helyzettel javul, mert folyamatos tanulás folyamat, mind a psziché, mind a test számára.
Megelőzés
Nincs értelme megpróbálni teljesen megakadályozni a színpadi ijedtséget. Ehelyett el kell ismerni a színpadi ijedtséget, és azt fel kell használni a teljesítmény javításának lehetőségeként.
Utógondozás
A színpadi félelem elleni sikeres terápia nem jelenti azt, hogy ennek ellenére sem fordulhat elő újra és újra. Ekkor fontos, hogy a feldolgozási szakasz ijedtségének mindig már szellemileg jelen legyenek a már használatba vett elemei. Ily módon a színpadi ijesztés ellen ismét hatékonyan küzdenek. Ezek intézkedések általában egyénenként különböző módon hatékonyak. Ide tartoznak bizonyos rituálék, amelyek megszokása általában nagyon kevés szellemi erőfeszítést igényel. Ezeket egyébként is olyan intenzíven kell képezni, hogy bármikor elérhetők legyenek hívásra. Különösen igaz ez azokra a helyzetekre, amelyek ismét stresszesnek érezhetők, ami összekapcsolható a színpadi ijesztéssel. Az elme és a test ellazítására irányuló, ezen állapot elleni edzés során megszerzett ismereteknek azonnal rendelkezésre kell állniuk. Ez magában foglalja különösen a tudatos és kikapcsolódás-támogató lélegző. Ez fokozottan ajánlott a színpadi ijedtség utógondozása terén, mivel minimális erőfeszítéssel újra felhasználható. Ezért megfelelő előkészítés arra a tényre, hogy bármikor szükségessé válhat a színpadi rém utókezelése. Az előre kidolgozott egyedi technikák ugyanúgy részei ennek, amelyek nagymértékben eltérhetnek egymástól. Ezenkívül a színpadi ijesztés utógondozásában az első prioritás, hogy minden intézkedések jól képzettnek kell lennie.
Ezt teheti meg maga is
A színpadi ijesztés bizonyos helyzetekben egészen normális, sőt pozitívnak is tekinthető, ha nem kerül ki a kezéből, és ezáltal befolyásolja a teljesítményt. Az idegesség megengedése már az első lépés lehet a legyőzéséhez. Az érintetteknek tisztában kell lenniük azzal, hogy embertársaik általában nem vesznek észre apró bizonytalanságokat, és a legritkább esetben negatívnak érzékelik őket. Sokan magabiztosabbnak érzik magukat a nyilvános megjelenés vagy a vizsga előtt, ha előzőleg többször is visszajátszják a féltett helyzetet. Ezt a képi képzelőerőt, más néven vizualizációt, addig ismételjük, amíg a pozitív szekvencia teljesen internalizálódik, és a gyakorlatot pozitív érzéssel zárhatjuk. Közvetlenül az esemény előtt, kikapcsolódás és a légzési gyakorlatok segíthet az idegesség elviselhető szintre csökkentésében. Bach-virágok or homeopátiás gyógyszerkészítmények szintén hozzájárulhat a belső nyugalom eléréséhez. Alkoholviszont szorongásoldóként nem tanácsos: még kis mennyiségek is csökkentik koncentráció, és feleslegesen az ellenőrzés teljes elvesztése lehet az eredménye. A stressz és a mozgalmas tempó szintén fokozhatja a színpadi ijedtséget: az előadás előtt ezért elegendő időt kell tervezni a végső előkészületekre és a relaxációs gyakorlatokra; ha nagyon ideges vagy, hasznos lehet egy rövid séta a friss levegőn. Hosszú távon a pozitív önellátásbeszél segít növelni az önbizalmat.
