Meghatározás
Az izomrángások nem szándékosak, hirtelen összehúzódások az izmok. Lehet, hogy mozgáshatást, azaz hüvelykujjmozgást is kiválthatnak. A izomrángás különböző intenzitással fordulhatnak elő, és alapvetően a test szinte minden izomcsoportjára hatással lehetnek, beleértve például a hüvelykujjat is.
Gyakran a szemhéjak vagy a borjak is érintettek. Csak enyhe izomrángás vagy a bőr alatt érezhető remegő mozdulatokat fasciculációknak nevezzük. Ha a izomrángás ritmikusan ismétlődik, hívható is remegés. A hüvelykujj rángás lehet tartós (krónikus) vagy időszakos. Ártalmatlan okok esetén ezek a tünetek általában néhány nap múlva eltűnnek.
Okok
A hüvelykujj izmait különféle ellátják idegek. Ha ezeket stimulálják vagy károsítják, ez izomrángásokhoz vezethet. Leginkább a kisebb rángásoknak vannak meglehetősen ártalmatlan okai.
Az egyik lehetséges ok az alultápláltság, például az ásványi anyagok hiánya, mint pl magnézium. Pszichológiai problémák, például szorongás vagy stressz, szintén kiválthatják a rángatózást. Ezenkívül a stimulánsok fogyasztása, mint pl koffein elősegítheti a rángatózást.
Hipoglikémia és magas láz (hüvelykujj) rángatózást is okozhat. A hüvelykujj fizikai megterhelése és túlterhelése rángatózásként jelentkezhet. Izomrángás gyógyszerek mellékhatásaként is megfigyelték, többek között pszichotróp gyógyszerek, antiaritmiás gyógyszerek és a rák terápia (citosztatikumok, immunszuppresszánsok).
Egyéb betegségek, például a pajzsmirigy diszfunkciója is okozhat okot. A hüvelykujj rángatózást ritkán okozzák a idegrendszer. Például ez lehet a Parkinson-szindróma, főleg ha ritmikus remegés bekövetkezik. További oka az ALS (amiotróf laterális szklerózis), a betegség progresszív betegsége idegrendszer és az egész izomzat. A szklerózis multiplex szintén figyelembe kell venni.
Kapcsolódó tünetek
Általában a izomrángás fájdalommentes, de időnként fájdalmas izom kíséri görcsök. Erre akkor hivatkozunk fájdalom-fasculációs szindróma. Néha további érzékszervi zavarok, például bizsergés vagy égő szenzáció lép fel.
Megerőltetés alatt a izomrángás erősebbé válhat. Az izomrángások másik tipikus helye a szemhéj, ahol a szemhéj rángatózása gyakran a stresszre adott fizikai reakcióként jelentkezik. Ha a szisztémás betegség a kiváltó oka, természetesen előfordulhatnak a betegség egyéb tünetei is, például a mozgás lelassulása a Parkinson-kórban.
A sorozat összes cikke:
