Meghatározás
A Parkinson-szindróma olyan klinikai kép, amelynek tipikus tünetei korlátozzák a mozgást. Ezek a tünetek a mozdulatlanság (akinesia) vagy a lelassult mozgás, izommerevség (szigor), izom remegés (pihenési remegés) és testtartási instabilitás (poszturális instabilitás). A tüneteket a hiánya okozza dopaminEgy neurotranszmitter amely irányítja a mozgást a agy. A tüneteknek nem mindig kell egyszerre jelentkezniük. A Parkinson-szindrómán belül négy csoport van: Parkinson-kór, genetikai formák, atipikus Parkinson-szindrómák és másodlagos formák.
Mi a különbség a Parkinson-kórtól?
A különbség a Parkinson-kórtól az, hogy a Parkinson-szindróma csak a tünetek egy csoportjának leírása, míg a Parkinson-kór betegség. A Parkinson-kórra, más néven idiopátiás Parkinson-szindrómára tehát jellemző a jellemző a Parkinson-kór tünetei. Halála okozza dopamin-idegsejteket tartalmaz a agy.
Az idegsejtek ilyen pusztulásának oka a mai napig nem tisztázott, és sajnos a betegség nem gyógyítható. A legtöbb esetben a tünetek egyoldalúan kezdődnek és aszimmetrikusak maradnak. A betegség progresszív lefolyású, és olyan korai tünetekkel kezdődhet, mint például a tudatvesztés szag, depresszió és alvászavarok.
A Parkinson-szindróma okai
A Parkinson-szindróma okai a már említett négy csoportra oszthatók. - Az első és leggyakoribb ok (az érintettek 75% -a) a Parkinson-kór. Ennek oka még mindig nem ismert, és valószínűleg multifaktoriális, azaz több tényező befolyásolja.
Úgy tűnik azonban, hogy a genetika játszik szerepet. - A második, sokkal ritkább ok a Parkinson-szindróma tisztán genetikai formája. Ez a betegség örökletes, ezért gyakrabban fordul elő az érintett családokban.
Genetikai teszt lehetősége van a diagnózis felállításához. - A harmadik csoport az atipikus Parkinson-szindrómák. Ebben a csoportban az idegsejtek is elpusztulnak, de ez egy másik neurodegeneratív betegségnek köszönhető.
Ez a pusztulás Parkinson-szindrómát, de további tüneteket is okoz. A betegség lefolyása eltér a Parkinson-kórtól, és a gyógyszeres reakció korlátozott. - Végül a Parkinson-szindróma másodlagos lehet. Leggyakrabban olyan gyógyszerek mellékhatásaként, amelyek gátolják a dopamin. Egyéb okok lehetnek daganatok, keringési rendellenességek, anyagcserezavarok és gyulladás.
A Parkinson-szindróma tünetei
A Parkinson-szindróma klasszikusan a mozgás hiányából vagy mozdulatlanságból áll (brady- / aszinézia). Ezt a tünetet legalább egy másik tünettel együtt kell kísérni. Jellemzően izommerevség (szigor), izom remegés (pihenési remegés) vagy testtartási instabilitás (poszturális instabilitás) van jelen.
A Parkinson-kór a fent említett korai tünetekkel kezdődik. A klinikai szakaszban a mozgászavarok általában egyoldalú hangsúlyozással jelentkeznek. A mozgások lelassulnak és egyre kisebbek.
A járásminta kicsi és bizonytalan lesz. Nehézségek gyakran jelentkeznek az indításkor vagy a leállításkor. A karok már nem lengenek járás közben, és a betegek sokkal gyakrabban esnek.
De nemcsak a test mozgását érinti, hanem az arckifejezések is kevésbé lesznek. A hang halkabbá válik és lenyelés nehézségeket előfordulhat. A betegek gyakrabban szédülhetnek és „feketévé válhatnak”.
Hólyag ürítési rendellenességek és szexuális diszfunkció is előfordulhatnak. Végül a késői stádiumban lévő betegek olyan pszichiátriai tünetekben is szenvedhetnek, mint pl szorongási rendellenességek or demencia. A Parkinson-szindróma formájától függően a tünetek és a betegség lefolyása változó. Ez a téma érdekes lehet számodra is: Kézfogás serdülőkorban
A sorozat összes cikke:
