A submandibularis mirigy, más néven mandibularis nyálmirigy, a három fő egyike nyálmirigyek. Az állcsont szögében párosul. Kiválasztó csatornái a szájüreg a nyelvi frenulum bal és jobb oldalán.
Mi a submandibularis mirigy?
Együtt a fültőmirigy (glandula parotidea) és a szublingvális mirigy (glandula sublingualis), a submandibularis mirigy a három fő nyálmirigyek. Ez egy szeromukózus mirigy, ami azt jelenti, hogy a szublingvális mirigy váladékai egyaránt tartalmaznak szérumszerű (serózus) és nyálkás (nyálkahártya) komponenseket. A submandibularis mirigy a legtöbb forrás nyál.
Anatómia és felépítés
A submandibularis mirigy az emeleten található száj az állcsont belső oldalán. Pontosabban, éppen az állcsont és az emésztőrendszeri izom között helyezkedik el fej. A mandibula és a digastricus izom ezen a ponton alkotják az úgynevezett trigonum submandibulare-t. A mirigy ide ágyazódik a nyaki fascia (fascia cervicalis vagy fascia colli) felületes lapjába. A submandibularis mirigy hátsó része magában foglalja a maxilláris hyoid izom (Musculus mylohyoideus) hátsó határát. A mirigy ürítőcsatornája, a submandibularis vezeték vagy a Wharton-csatorna a nyelv, akárcsak a nyelv alatti mirigy. A pontos hely az éhség nyelvén található frenulum oldalán található szemölcs (caruncula sublingualis). A submandibularis mirigy a kevert szeromucusba tartozik nyálmirigyek. Tubuloacináris szerkezettel rendelkezik. A tubuloacináris mirigyek a mirigycsatornák elágazó csőszerű rendszeréből ismerhetők fel. A mirigycsatornák bogyó alakú terminálokban, az aciniben végződnek. A submandibularis mirigyben a serous acini dominál. Ezek között csak alkalmanként nyálkás mirigycsövek vannak. Ezek előidézik a nyál. A submandibularis nyálmirigy parasimpatikus idegellátást kap a nucleus salivatorius superior-tól. A szimpatikus idegrostok a nyaki felső részről nyúlnak ki idegdúc a nyálmirigyhez.
Funkció és feladatok
A submandibularis mirigy fő funkciója a nyál Az fültőmirigy csak serós nyálat termel. Ez a nyál ezért nagyon folyékony és vizes, és nem tartalmaz nyálkás adalékokat. A submandibularis mirigy szekréciója túlnyomórészt nyálkahártya. A submandibularis mirigy által termelt nyál mindkettő keveréke. Nyálkahártya és serózus komponensei egyaránt vannak. Naponta körülbelül 0.6–1.5 liter nyál termelődik mindhárom nyálmirigyben egy felnőtt embernél. A nyálképzés, vagyis a nyáltermelés az elfogyasztott étel mennyiségétől függ. A nyál táplálék bevitele nélkül is folyamatosan termelődik. Ezt bazális szekréciónak nevezik. Ez körülbelül fél liter nyál naponta. A submaxilláris nyálmirigy termeli a legtöbb nyálat. A nyálmirigyekben termelődő nyál főleg (99.5%) víz. Ezt víz úgynevezett mukineket tartalmaz, fehérjék, emésztő enzimek, antitestek és a ásványok. A mucinok a submandibularis mirigy nyálát adják nyálkahártya formájában. Védik a nyálkahártyát a szájüreg kémiai és mechanikai hatásoktól. Ezenkívül biztosítják a nyál viszkozitását és csúszósabbá teszik az étel pépét, hogy az könnyebben átjuthasson a nyelőcsövön keresztül a nyelőcsőbe. gyomor. Ptyalin, más néven alfa-amiláz, amely a submandibularis mirigyben termelődik, emésztőrendszeri enzim, amely felelős a szénhidrátok. Az étel emésztése tehát már a száj miatt a alfa-amiláz a nyál tartalmazza. A benne lévő anyagok miatt, mint pl immunglobulinok, laktoferrin or lizozim, a nyálnak antibakteriális hatása is van. Sőt, a nyálmirigyekben termelődő nyál nélkül egyáltalán nem lehet lenyelni, beszélni és megkóstolni. A szaglást a nyál is befolyásolja.
Betegségek
Ha túl sok nyál termelődik a nyálmirigyben, ezt hiperszáladásnak nevezzük. Ez fiziológiailag bekövetkezhet a íz rügyek, szagló idegek, gyomor- és bélidegek vagy látóidegek. A nyálmirigyek betegségei és szájüreg valamint a mérgezés fokozott nyálképződést is eredményezhet. Száraz száj, a túl kevés nyál okozta, gyakran időskorban fordul elő. A sugárzás azonban terápia vagy bizonyos betegségek, például Sjögren-szindróma, szintén okozhat száraz száj (xerostomia). Sjögren-szindróma egy autoimmun betegség, amelyben a immunrendszer megtámadja a nyálmirigyeket, más szervek mellett. Sjögren összes betegének csaknem 100% -a szenved száraz száj. Ha a nyálmirigy duzzadt és fájdalmas, akkor általában egy gyulladás Az fültőmirigy leggyakrabban az érintett gyulladás, de a submandibularis mirigy is gyulladhat. A leggyakoribb oka gyulladás a submandibularis mirigy fertőzése baktériumok mint például staphylococcus or streptococcus. Ebben az esetben a csíra a behelyező csatornákon át a mirigy belsejébe vándorolnak és ott védekező reakciót váltanak ki. Ez aztán gyulladás formájában nyilvánul meg. A nyálmirigy különösen érzékeny az ilyen gyulladásokra, ha kevés nyálat termel. Ezért a nyálmirigy gyulladásai leginkább az idősebb embereket érintik. Azonban szegény szájhigiénia, alultápláltság vagy a szájüregi gyulladás nyálkahártya is elősegítik nyálmirigy-gyulladás. A nyálmirigy gyulladása gyakran nyálkövekkel társul. A submandibularis mirigy a nyálmirigy, ahol a legtöbb nyálkő kialakul. Tíz nyálkőből nyolc képződik itt. Ezek a kövek nagyrészt abból állnak magnézium és a kalcium foszfát. Ők tudnak nő legfeljebb öt centiméter nagyságú. A nyálkövek megduzzasztják a nyálmirigyet. Lehetséges fájdalom súlyosbodik, ha a nyáltermelés megnő, például rágás közben. A nyálmirigy gyulladása a nyálkövek okozhatják tályog. Legrosszabb esetben ez vezet vér mérgezés.
