A sejtlégzés (belső légzés vagy aerob légzés) minden olyan anyagcsere-folyamatra utal, amelynek során az energia nyerhető a sejtekben. Molekuláris oxigén oxidálószerként szolgál ebben a folyamatban. Ezt csökkentik és ilyen módon víz -ből képződik oxigén és a hidrogén.
Mi a sejtlégzés?
A sejtlégzés minden olyan anyagcsere-folyamatra utal, amelynek során az energia nyerhető a sejtekben. Az energiaellátás érdekében a sejtek felveszik szőlőcukor (szőlőcukor). A szőlőcukor utólag lebontják víz or szén dioxid a mitokondrium vagy citoplazma. Ily módon a sejtek megkapják a vegyületet adenozin trifoszfát (ATP), univerzális energiaforrás, amely rendkívül fontos számos anyagcsere-folyamat szempontjából. Összességében a sejtlégzés három lépésre oszlik:
- Glikolízis: Itt egy molekula szőlőcukor két részre oszlik molekulák of ecetsav. Minden glükózmolekulából két C3 molekulák kapnak, amelyeket a mitokondrium, ahol a következő lebomlási lépés megtörténik.
- Citrát ciklus: aktiválva ecetsav belép a citrát ciklusba, és több lépésben lebomlik. A folyamat, hidrogén felszabadul, amely az úgynevezett hidrogénszállításhoz kötődik molekulák. Melléktermékként CO2 képződik, amelyet a sejt felszabadít és légzéssel kiválasztódik.
Ezzel a lépésenkénti eljárással nagyon nagy mennyiségű energia felhasználható. Egy glükózmolekulából összesen 36 ATP-molekula származik, ami 40 százalék feletti hatékonyságnak felel meg.
Funkció és feladat
A test minden sejtjének van egy magja, ahol genetikai információ található. A sejtet a külvilágtól a sejt membrán. Ez alagútból áll fehérjék, glikoproteinek, koleszterin, lecitinés zsírsavak. Egy ép sejt membrán nagyon fontos, mert például a salakanyagok ártalmatlanítása vagy a táplálkozás attól függ. A növény zsírsavak a sejt membrán javítja az anyagok cseréjét is. Többlet koleszterin vagy az állati zsír és fehérje a membránok és a sejtszerkezet, valamint a különböző szövetek közötti határrétegek megszilárdulását okozza. Ez megnehezíti az anyagok cseréjét és csak nem elegendő mennyiségű anyagot oxigén a tápanyagok pedig a sejtekbe kerülnek. A cellák belsejében vannak a mitokondrium, amelyek saját genetikai információval rendelkeznek, és szaporodni is tudnak. A testhő és a test energiája a mitokondrium membránjaiban keletkezik. Ha az energiatermelés zavart, olyan betegségek, mint pl rák előfordulhat. Az oxigénatomok vagy hidrogénionok a belélegzett levegőn vagy a táplálékláncon keresztül juthatnak be a sejtekbe. Az oxigén és a hidrogén különböző oxidációs és redukciós folyamatai miatt az energiatermelés zajlik. Az elektronokat alacsony energiaszintre hozzák aenzimek, energiát szabadít fel. Ennek az energiának a segítségével a protonok a mitokondrium belsejéből szivattyúzhatók intermembrán térükbe, majd visszafolyhatnak. Ez létrehozza az ATP-t (adenozin trifoszfát), egy molekula, amely központi szerepet játszik a testhő és a test energia tárolásában. Az adenozin A trifoszfát leírható a energia anyagcserét. Így egy sejtnek több mint egymilliárd ATP-molekulája van, amelyeket naponta ezerszer hidrolizálnak vagy foszforileznek. Az ebben a folyamatban felszabaduló energiára különféle anyagcsere-reakciókhoz van szükség. Ha a társ-enzimek a légzési láncban az energiatermelés lebomlik és savas környezet jön létre. Következésképpen a mitokondrium elhagyja a sejtet, vagy elpusztulhat, és stagnál az energiatermelés, azaz elégtelen hőtermelés zajlik le. Ez nyilvánvaló például a felkészülés során rák, mivel alacsonyabb testhőmérséklet mutatható ki a rákos betegeknél.
Betegségek és betegségek
Testünknek elképzelhetetlenül sok sejtje van, amelyekben energia termelődik. Az energia, az anyagok és az információk cseréje a sejtmembránon keresztül történik. A környezeti toxinok miatt fehérjék, állati zsírok, szabad gyökök és savak, a normál tápanyag- és oxigénellátás megakadályozott, ráadásul a toxinokat nem lehet megfelelő módon megsemmisíteni. További következményeként a sejtek energiatermelése zavart és a genetikai információ megsérül, ami megteheti vezet számos betegségre. Helytelen táplálkozás, cigarettafogyasztás, nehéz fémek, túlsavasodás, mentális feszültség vagy krónikus betegségek, a szabad gyökök egyre inkább képződnek. Ezek károsítják a testszerkezeteket és vezet a korai öregedéshez. A szabad gyökök olyan molekulák, amelyekben egy elektron túl kevés vagy túl sok. Ezért megpróbálják megvalósítani a egyensúly nagyon radikálisan elkapva az elektronokat más molekulákból. Ennek eredményeként olyan láncreakció lép fel, amelyben a molekulák elpusztulnak vagy károsodnak. Nagyon gyakran a szabad gyökök az úgynevezett oxigén gyökök, amelyek oxidációs folyamatot indítanak el és elpusztítják a zsírokat ill enzimek. Ezenkívül a szabad gyökök mutációkat okoznak a mitokondriális vagy sejtmag DNS-ben, és károsítják a kötőszöveti. Számos krónikus betegséget okoznak, mint pl magas vérnyomás, immunhiány, Alzheimer-kór betegség, Parkinson kór, allergiák, cukorbetegség, reuma or érelmeszesedés. Mivel a salakanyagok lerakódnak, a tápanyagok szállítása a sejtek és a vér hajók akadályozva van, mert a szabad gyökök összekapcsolódnak cukor fehérjék, fehérjék és minden alapanyag. Ez környezetet teremt a kórokozók és előnyben részesítik az immunvédelmet. Mivel a szervezet nem képes megbirkózni a gyökök feleslegével, segítségre van szüksége enzimek formájában, a Q10 formájában, vitaminok or szelén, amelyek ártalmatlanná teszik a szabad gyököket és védik a testet.
