Mikor az emberek beszél a süketségről vagy a süketségről általában a szélsőséges formájáról beszélnek halláskárosodás vagy a hallás vagy a hallásérzet teljes elvesztése. Ebben az esetben az érintett személy semmit sem hall, vagy csak nagyon keveset. Néha érzékeli a hangokat, de a hangok nyelve vagy jelentése rejtve marad a siket számára. A süketség hallás segítségével enyhíthető AIDS vagy tanulás jelnyelvi. Sajnos a süketség (süketség) teljes gyógyítását még nem sikerült elérni az orvosi kutatások jelenlegi állapotáig.
Mi a süketés?
Hallás AIDS különféle kivitelben kaphatók. A leggyakoribb modellek általában a fül mögötti analóg készülékek. Halláskárosodás és a halláskárosodást kompenzálni lehet velük. Sokkal megkönnyítik a hallássérült emberek mindennapjait. Németországban a lakosság mintegy 0.1 százaléka (80,000 XNUMX ember) siket. Süketség (halláskárosodás) akkor fordul elő, amikor a hangokat és hangokat nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben érzékelik. A hangok bejutnak a fülbe, de a hallószerv nem tudja feldolgozni vagy továbbítani őket. A halláskárosodást viszont csökkent hallóképességként definiálják. A halláskárosodás, valamint a süketség (süketség) érintheti az egyik vagy mindkét fülét. Az orvostudományban különbséget tesznek az abszolút és a gyakorlati süketség (süketség) között. Az első formában az érintett személy alapvetően nem hall semmilyen hangot. Ha viszont van gyakorlati süketség, a betegek még mindig érzékelik az egyes hangokat, de már nem értik a beszédet. Továbbá a süketség veleszületett és szerzett süketségre oszlik. A megszerzett süketség tekintetében az orvosok ismét különbséget tesznek a prelingual és a posztlingvális forma között. Ez utóbbiban a süketség (süketség) a nyelv fejlődése után következik be. Mivel a siketek nem érzékelik a hangokat, nem képesek ennek megfelelően reagálni. Ez sokkal nehezebbé teszi a kommunikációt a beszélő és halló környezettel. Ezenkívül a hallás a nyelv elsajátításának alapvető előfeltétele. Beszéd- és nyelvi rendellenességek nagyon gyakran fordulnak elő siket embereknél, és általában befolyásolják szakmai életüket és társadalmi kapcsolataikat.
Okok
A süketség (süketség) veleszületett vagy szerzett károsodásból eredhet. A veleszületett halláskárosodás általában örökletes, vagy annak során bizonyos hatások okozzák terhesség. A szerzett süketség (süketség) leggyakoribb kiváltó tényezői a következők fülfertőzések okozta Lyme-kór, agyhártyagyulladás és a otitis mediaés mumpsz. A belső fülben lévő vérzések vagy sérülések azonban szintén előfordulhatnak vezet súlyos halláskárosodásig. Továbbá, koponya-agyi trauma süketséget (halláskárosodást) okozhat. Az öröklött süketség (süketség) viszonylag ritka. A siketek mintegy öt százaléka olyan szülők gyermeke, akik szintén siketek. A veleszületett süketséget (süketséget) azonban a méhben lévő születendő gyermek károsítása okozhatja. Ez a helyzet például olyan fertőzések miatt, mint pl rubeola<p></p> alkohol, drog és nikotin alatti fogyasztás terhesség. Végül a hiánya oxigén vagy a születéskori trauma felelős lehet a halláskárosodásért vagy a süketségért (süketség) is.
Tünetek, panaszok és jelek
A süketség bármely életkorban jelen lehet. Néhány embernél születéskor van jelen; mások életük során elveszítik hallásérzetüket. A süketség lehet egy- vagy kétoldalú. A panaszok leginkább a kommunikatív és a szociális területeken jelentkeznek. A kétoldalú süketség kizárja a környezeti hangok érzékelését. Az érintett személyek nem reagálnak a várakozásoknak megfelelően, ami megnehezíti a környezetük életét. A társadalmi kapcsolatok csak nehezen hozhatók létre, a szakmai lehetőségek korlátozottak. Ha születés óta kétoldalú süketség van, akkor a beszédfejlődés is általában károsodott. Az érintett személyek nem hallják magukat, ezért csak elégtelenül tudnak szótagokat alkotni. Ezenkívül a teljes süketség nem ritkán társul a szédülés. Néhány beteg panaszkodik a szem, a vese és a rendellenességekről is csontok. Másrészt az egyoldalú süketség viszonylag enyhe halláskárosodáshoz vezet. Ebben az esetben csak a bal vagy a jobb fül nem képes érzékelni a hangokat. Az érintett személyek csak elégtelenül tudják elzárni a háttérzajt beszélgetés közben. Nehezen értik meg a siket fül közelében zajló beszélgetéseket is. A távolságokat, például egy mozgó autóhoz, nehéz megbecsülni egyoldalú süketséggel.
Szövődmények
Süketség lehet vezet ritkán és nagyon különböző módon jelentkező szövődményekhez. Például a szerzett süketség - mint minden szerzett érzékszervi veszteség esetén - képes vezet nak nek depresszió az érintettekben, mivel az új helyzet tehetetlennek, dühösnek vagy szomorúnak érzi őket. Ugyanez vonatkozik a jelnyelvet nem ismerő emberekkel való nehéz kommunikációra. Ezenkívül a siketeknél gyakran megnő a balesetek kockázata. Ez különösen igaz a forgalmas utakra és hasonló helyzetekre. Ennek megfelelően elővigyázatosság intézkedések mindennapi életben relevánsabbak. Lehetséges, hogy a behelyezett cochleáris implantátum nemkívánatos mellékhatásokat okozhat a behelyezés során vagy azon túl. A műtét a hallóideg (és így tágabb értelemben a gasztronómia) károsodásának kis kockázatával jár. sebek amelyek megfertőződnek, ahhoz vezethetnek agyhártyagyulladás, vagy lehet állandó fülzúgás kiváltó tényező az érintett egyének számára. Az okozó szövetkárosodás kijavítására szolgáló műtétek a szokásos szövődményveszélyt is magukban hordozzák. Ezek lehetnek a hallócsontokon vagy a hallójárat. Ellenkező esetben más szövődmények függenek a lehetséges alapbetegségektől (terjedés otitis media) és egyedileg kell figyelembe venni.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a szülők, rokonok vagy gondviselők észreveszik, hogy utódaik egyáltalán nem, vagy csak késéssel reagálnak a környezet hangjaira, azonnal orvoshoz kell fordulni. Különösen aggasztó, ha a hangos zajok nincsenek hatással az érintettre. Meg kell vizsgálni és kezelni kell a viselkedési rendellenességeket, a gyermek csak vizuális érintkezéskor bekövetkező fizikai reakcióit és a szokatlan hangzást. Ezek a létezés jelei Egészség károsodás, amelyet tisztázni kell. Ha az élet folyamán a szokásos hallóképesség csökken, akkor ez egy olyan szabálytalanság jele is, amelyet a lehető leghamarabb ki kell vizsgálni. A hallóképesség csökkenését a szervezet figyelmeztető jeleként kell értelmezni. Orvosra van szükség az ok tisztázásához és a hosszú távú rendellenességek időben történő ellensúlyozásához. Ha a környezet hirtelen és hirtelen megszokott hangjai már nem érzékelhetők, orvoslátogatásra van szükség. A vizsgálatokat azonnal el kell végezni, hogy diagnózist lehessen felállítani, majd kezelési tervet lehet készíteni. Ha további panaszok és szabálytalanságok fordulnak elő már diagnosztizált süketséggel, akkor szintén intézkedésre van szükség. Érzelmi és mentális problémák esetén sok esetben az érintettnek segítségre van szüksége ahhoz, hogy a mindennapi életben jobban megbirkózzon a betegséggel.
Kezelés és terápia
Megfelelő nélkül terápia, a süketség (süketség) nem fog javulni. Különösen veleszületett formában vagy mély hallásvesztés esetén a korai diagnózis és kezelés pozitív hatással van a nyelv fejlődésére. Gyerekeknek, korai beavatkozás beszéd- és nyelvoktatás, valamint a siketek speciális iskoláiban való részvétel formájában a fő hangsúly. A cél terápia alapvetően a beteg képességeinek javítása a mindennapi életben. Speciálisan adaptált hallás AIDS akkor használják, ha még van némi maradék hallóképesség. Súlyos halláskárosodás vagy teljes süketség (süketség) esetén a hallásfunkció helyettesítésére cochleáris implantátum használható. Ha terápia keresztül sem lehetséges hallókészülék vagy műtéti intézkedések, a betegeknek meg kell tanulniuk együtt élni a süketség (süketség) diagnózisával. Ez magában foglalja tanulás a kommunikáció egyéb módjai, például ajak olvasás vagy jelnyelv.
Megelőzés
Az örökletes süketséget és süketséget alapvetően nem lehet megakadályozni. Néhány kiváltó tényező azonban megfelelő megelőzéssel elkerülhető. Ezenkívül a terhes nők különféle gyógyszereket szedhetnek intézkedések és védi a gyermek hallását a káros hatásoktól. Kockázati tényezők mint például a vírusfertőzések védőoltásokkal kiküszöbölhetők. A megelőzés másik lényeges eleme a magas zajszintnek való kitettség elkerülése. A hallásvédelem itt segíthet. Főleg közben terhesség, bizonyos gyógyszerek, alkohol és a nikotin el kéne kerülni. Végül ajánlott a fülfertőzések és hallászavarok, hogy azonnal forduljon orvoshoz a süketség (süketség) megelőzésére.
Utógondozás
A siket utókezelésének formája attól függ, hogy az érintett személy hogyan és mikor veszítette el hallását. Különbséget tesznek veleszületett és szerzett süketség között. Az első esetben a beteg hallás nélkül születik, és a korlátaival együtt nő fel. Ebben az esetben az utógondozás állandó kísérő, általában felnőttkorig is. A második esetben a beteg megsüketül baleset, helytelen fülműtét vagy egyéb külső hatások következtében. Itt különösen az utógondozás szükséges. A siketeknek a semmiből meg kell tanulniuk, hogyan kell kezelni az érzékek elvesztését. Ez érzelmileg megterhelő lehet a siketek, valamint a közeli rokonok számára. Csakúgy, mint a veleszületett süketség esetében, a szerzett süketség esetén az utógondozás is állandó társsá válik: az érintettnek főleg az elején kérdései lesznek a mindennapi süketség kezelésével kapcsolatban. Itt egy szakember vagy egy speciális tanácsadó központ nyújt szakmai támogatást. Az önsegítő csoportok párhuzamos látogatása lehetőséget kínál a cserére más siketekkel. További érzelmi feszültség, pszichoterapeutával kell konzultálni. Ez stabilizálja az érintett személy mentális jólétét. Depresszió ily módon megelőzhető.
Mit tehetsz te magad
A süketség a halláscsökkenés hatalmas formája, amelyet az önsegítéssel érintettek gyakran sokkal jobban kezelhetnek a mindennapi életben. Az intézkedések a pácienstől és az igényeitől vagy körülményeitől függenek. Az önsegítést a kezelő fül-orr-gégész orvossal vagy egy tapasztalt hallókészülék-akusztikussal lehet megbeszélni. Sok esetben nagyon hasznos lehet önsegítő csoportba kerülni a hallássérültek és a süketségig terjedő emberek számára is. Az érintett emberekkel folytatott eszmecsere a hallás hiányával kapcsolatos tapasztalataikról és a többi résztvevő tippjeiről gyakran értékes a betegség gyakorlati és pszichológiai megküzdése szempontjából. Az érintetteket itt gyakran jobban megértik, mint saját rokonaik. A mindennapi életben a hallássérülés körüli önsegítés nagyon praktikus lehet. Ez a jelnyelvet használó képes telefonnal kezdődik, és átmegy a fényes ébresztőórán a család, a barátok, a szomszédok és a kollégák információiig. Ezeknek tudniuk kell, hogy az érintett embert nem szabad hátulról megszólítani, és a kommunikációt világosan meg kell fogalmazni, hogy az ajkak olvashatók legyenek. A halláskárosodás okozta pszichés károsodást nem szabad elhanyagolni az önsegítés során. A megküzdésben különösen fontos a társadalmi kapcsolatok stabilizálása.
