A neuroradiológia a szonográfia képalkotási technikáit felhasználva vizualizálja az emberi test neurológiai struktúráit (ultrahang), számítógépes tomográfia (CT), és mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Ez a radiológia.
Mi az a neuroradiológia?
A neuroradiológia a szonográfia képalkotási technikáit felhasználva vizualizálja az emberi test neurológiai struktúráit (ultrahang), számítógépes tomográfia (CT), és mágneses rezonancia képalkotás (MRI). A neuroradiológusok belül szakemberek radiológia akik további neurológus képesítéssel rendelkeznek. Németországban csak a nagyobb egyetemi klinikák és kórházak rendelkeznek engedéllyel emelt szintű neurológiai képzésre. Ez a szakterület a központi és perifériás változások és betegségek neuroradiológiai diagnózisával foglalkozik idegrendszer indukált felhasználásával sugárvédelem. Erre a célra az orvosok diagnosztikai képalkotó technikákat alkalmaznak. Képalkotó eljárások (ultrahang, Röntgen, tomográfia) egy testrész keresztmetszeti képei. Ezen túlmenően intervenciós módszerek állnak rendelkezésre ezen specialitás számára a megszüntetése a feltárt betegségek.
Kezelések és terápiák
A neuroradiológia pontos képet nyújt az emberről agy valamint a központi és a perifériás idegrendszer. Nemcsak a diagnózis területén fontos, hanem a kíméletes terápiákban is felhasználható. Képalkotó diagnosztikával a neuroradiológus injekciót adhat fájdalom-engedni szerek katétereken vagy tűkön keresztül pontosan az érintett területekre. A neuroradiológia segítségével sokféle betegség detektálható és kezelhető. Ha a beteg hátat szenved fájdalom, fájdalomcsillapító szerek alatti tűkön keresztül a gerincbe fecskendezik helyi érzéstelenítés. Aneurizma (vérzés a agy) idegsebészeti úton (invazív eltávolítás) vagy endovaszkulárisan (katéterrel lezárva, platina tekercsekkel) kezeljük. Abban az esetben, ha a ütés, a zavart vér ellátás a agy eltávolításra kerül. A stent az ágyékból egy katéteren keresztül tágítják vér hajók vagy távolítsa el a vérrög. A neurológusok agyvérzéseket, daganatokat (onkológia), epilepsziát, Parkinson kór, demencia (Alzheimer-kór betegség), sclerosis multiplex, agyi vérzések, ödéma, érelzáródások, érrendszeri rendellenességek, hemodinamikailag releváns érrendszeri szűkületek (belső nyaki artéria, carotis carotis), trombózisok és a szövetek apró változásai. A modern neuroradiológia fontos a korai felismerésben demencia, mert nem minden emlékezet rendellenességek egy demenciához hasonló szindrómának köszönhetők, mint pl Alzheimer-kór betegség. Így a neuroradiológia képes detektálni demencia betegségek korai stádiumában, mert ellentétben az a ütés, amelyben az agyszövet már nincs ellátva vér és néhány percen belül elpusztul, a demencia fokozatosan épül fel, és gyakran későn észlelik. Az egyes agyi régiók negatívan változnak az amiloid plakkok (fehérje lerakódások) miatt, amelyek miatt az idegsejtek hosszú ideig elpusztulnak. Ezenkívül neurofibrillumok (szálszerkezetek) keletkeznek, amelyek megzavarják az agy aktivitását. Bár a képalkotó technikák nem teszik láthatóvá ezeket a folyamatokat, mégis lehetővé teszik a meggyőző megállapítást. Ha a betegség gyanús mintázata jelen van, akkor működőképes mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) teszi fel a végső diagnózist.
Diagnózis és vizsgálati módszerek
A neurológiai diagnosztikai módszerek változatosak:
- Röntgenvizsgálatok
- Koponyaalapú CT (CCT)
- CT angiográfia (fej és nyak)
- Számítógépes tomográfiai vizsgálat a temporális csontból
- Virtuális otoszkópia (a középfül endoszkópiája)
- CT perfúzió (stroke)
- Mágneses rezonancia képalkotó vizsgálatok
- Diffúziós képalkotás (a molekuláris mozgás meghatározása víz molekulák).
- Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (az agyi régiók szöveti perfúziójának változásainak mérése).
- Perfúziós képalkotás (a szövetek és szervek véráramának mennyiségi meghatározása és vizualizálása).
- Mágneses rezonancia spektroszkópia (szöveti összetétel mérése).
- Diffúziós tenzor képalkotás (a diffúziós mozgás mérése víz molekulák a test szöveteiben).
- Traktográfia (az agy nem invazív vizsgálati módszere),
- Az angiográfia
- Szonográfia (ultrahang vizsgálat)
- mielográfia radiológiai kontraszt képalkotása gerinccsatorna és gerinc).
- Pneumoencephalography (az agy cerebrospinalis folyadéktereinek képalkotása).
Az ilyen képalkotó technikákkal végzett vizsgálat során a beteget párhuzamosan lehet kezelni, amikor egy katétert helyeznek az agyba, hogy bezáródjon hajók (aneurizma) vagy nyitott elzáródott erek. A tűk injekcióval is használhatók szerek a kezelendő területre (pl. a gerinc). Ezen klasszikus diagnosztikai lehetőségek mellett intervenciós intézkedések lehetségesek a kóros állapotok kiküszöbölésére: az érszűkület kiszélesedése, az érelzáródások (trombózisok) rekanalizációja, az érrendszeri rendellenességek lezárása (aneurizma). A betegeket neuroradiológushoz küldik, amikor fontos megérteni, mi történik az agyban. A beteg vérzett-e az agyban vagy a ütés, vagy van Parkinson kór, MS vagy a agytumor feltételezett? A neuroradiológus képalkotó technikákkal állapítja meg, melyik betegség van jelen. A betegeket akut sérülések esetén, például baleset után is neuroradiológiára viszik, hogy megtudják, van-e keringési rendellenesség és mi annak jellege. A neuroradiológia még mindig használja Röntgen diagnózist, de visszahúzódott a modern diagnosztikai technikák mellett, mert nem tudja magát az agyat vizualizálni. Azonban a koponya csontok nagyon pontos, ezért ezt a vizsgálati módszert gyakran alkalmazzák gyanított baleseti betegek esetében koponya alaptörések. Az angiográfia a vaszkuláris domborulatok formájában bekövetkező agyi vérzések vizsgálatára standard (verőértágulat). Röntgensugarakon is alapul, amelyekben kontrasztanyagot használnak a jelzésére hajók annak előállítása érdekében Röntgen kép ezen az alapon. Számítógépes tomográfia (CT) mind a csontok az agy és mi történik belül, például vérzés. A beteget röntgencsövön keresztül helyezzük el. Ez keresztmetszeti vagy szeletképeket készít. CT angiográfia felhasználható az agy véráramlásáért felelős artériák megjelenítésére a után kontrasztanyag beadják. A CT azonban eléri a határokat a minimális változások vagy sérülések vizualizálásában, ebben az esetben MRI-t indukálnak. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vizualizálja az agyat sűrűség az agyszöveten belüli különbségek nagy vizuális felbontás mellett jód- kontrasztanyagokat tartalmaz. Hidrogén az atomokat egy erős mágnes használata gerjeszti, és egy külső mágneses mezőben egybeesik, az atommagok pedig a vizsgálathoz szükséges jeleket bocsátják ki, és lehetővé teszik keresztmetszeti képek készítését. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) szemlélteti az agy működését és felfedi a megnövekedett véráramlást. Az agyi funkciókat közvetett módon a véráramlás méri. Az idegsejtek energiát igényelnek a megfelelő működéshez. Az agy a legtöbb energiát fogyasztó szerv. Pozitron emissziós tomográfia keresztmetszeti képeket készít, mint az MRI. A különbség azonban az, hogy mesterséges nyomjelzőket injektálnak az agy anyagcsere-folyamatának megjelenítésére. Az orvos először tisztázza, hogy a páciensnek volt-e már allergiás reakciója a kontrasztanyagokra, az egyes komponensekre vagy a nyomjelzőkre. Néhány cukorbetegség gyógyszerek, például Juformin, Siofor, Glucophage vagy a Diabesin ellenjavallatot képez a kontrasztanyagokkal szemben. Abban az esetben veseelégtelenség, kontrasztanyag-alapú képalkotó technikákat nem szabad alkalmazni, mert azokat a vesék választják ki. Ha a beteg rendszeresen szed gyógyszereket, akkor a vizsgálat előtt nem szabad saját felelősségére abbahagynia, hanem konzultálnia kell háziorvosával. A nyomjelzők radioaktívan kevert, exogén (mesterséges) vagy endogén anyagok, amelyeket a rák sejtekben.
