Pozitron emissziós tomográfia

A pozitronemissziós tomográfia (PET; tomográfia - az ókori görög nyelvből: tome: a cut; graphein: írni) egy nukleáris gyógyászati ​​képalkotó technika, amely lehetővé teszi az anyagcsere folyamatok vizualizálását alacsony aktivitású radioaktív anyagok alkalmazásával. Ez hasznos lehet gyulladások, daganatok és egyéb, fokozott vagy csökkent metabolikus folyamatokkal járó betegségek diagnosztizálásában. A módszer, amelyet különösen az onkológiában (a rák), kardiológia (az ETA felépítésével, működésével és betegségeivel foglalkozó tudomány szív) és a neurológia (a agy és a idegrendszer valamint az agy és az idegrendszer betegségei) radiofarmakon segítségével meghatározhatja a biokémiai aktivitást a vizsgált szervezetben (nyomjelző; jelölőanyag: kémiai anyag, amelyet radiológiailag aktív anyaggal jelöltek). A diagnosztikában 15 éve alkalmazott pozitron emissziós tomográfia alapja a molekulák a páciens testében pozitron-emisszióval, pozitron-emitterrel. A pozitronok detektálása (felfedezése) ezután a pozitron és egy elektron ütközésén alapul, mivel a töltött részecskék ütközése megsemmisülést (gamma kvantumok keletkezését) eredményez, ami elegendő a kimutatáshoz. Michel Ter-Pogossion, Michael E. Phelps, EJ Hoffman és NA Mullani amerikai kutatóknak ezt a már évtizedek óta létező ötletet csak 1975-ben sikerült megvalósítani, amikor kutatási eredményeiket aRadiológia“. A képalkotás azonban részben sikeres volt agydaganatok pozitron alapú képalkotással már az 1950-es években. Sőt, mivel a pozitronemissziós tomográfia funkcionális alapelvként fokozó mechanizmust igényel, Otto Heinrich Warburg német Nobel-díjas, aki felismerte a daganatos sejtek fokozott metabolizmusát, amelyet fokozott szőlőcukor fogyasztása már 1930-ban is e képalkotó technika egyik atyjának tekinthető.

Jelzések (alkalmazási területek)

  • CUP szindróma: Rák ismeretlen elsődleges (angol): rák ismeretlen primer daganattal (primarius): az összes daganatos megbetegedés körülbelül 3-5% -ában, a kiterjedt diagnosztika ellenére sem mutatható ki primarius, csak metasztázis (lánydaganatok képződése). A boncolási vizsgálatok az esetek 50-85% -ában képesek kimutatni a primerust, ez az esetek 27% -ában található meg tüdő, 24% -ban a hasnyálmirigyben (hasnyálmirigy), ritkábban pedig máj / epeutak, vese, mellékvese, vastagbél (vastagbél), a nemi szervek és gyomor; szövettanilag (finom szövet) leginkább adenokarcinómákról van szó.
  • degeneratív agy betegségek (Alzheimer kór/ béta-amiloid PET képalkotás / szinapszis veszteség a hippocampus; Parkinson kór; demencia).
  • Agydaganatok (például, gliomák).
  • Vastagbélrák (vastagbélrák)
  • Tüdő daganatok (magányos kerek tüdőtumorok; kissejtes bronchiálistüdőrákSCLC).
  • Malignus lymphomák
  • Emlődaganat (emlőrák)
  • Malignus melanoma (fekete bőrrák)
  • Nyelőcső carcinoma (a nyelőcső rákja)
  • Fej- és nyaki daganatok
  • neuroblasztómáiból
  • Szarkómák (Ewing-szarkómák, osteo-szarkómák, lágyrész-szarkómák, rhabdomyosarcomák).
  • Csontváz diagnosztika
  • Pajzsmirigyrák (pajzsmirigyrák)
  • Haladás ellenőrzés a lízis terápia (gyógyszeres terápia a vér vérrög) feltétel apoplexia után (ütés).
  • Agyi keringési rendellenességek - a penumbra méretábrázolásához (ahogy penumbra (lat .: penumbra) nevezik agyi infarktusban a centrummal közvetlenül szomszédos területet) elhalás életképes sejteket tartalmaz) és a szívizom vitalitásának meghatározására, például miokardiális infarktus után (szív támadás).

Az eljárás

A pozitron emissziós tomográfia elve a béta sugárzás alkalmazásán alapul, amely lehetővé teszi, hogy a radionuklidok (instabil atomok, amelyeknek magjai radioaktív módon bomlanak, béta sugárzást bocsátanak ki) positronokat bocsássanak ki. Alkalmazásra alkalmasak azok a radionuklidok, amelyek bomlási állapotban positronokat képesek kibocsátani. Amint már leírtuk, a positronok ütköznek egy közeli elektronnal. A megsemmisülés távolsága átlagosan 2 mm. A megsemmisítés olyan folyamat, amelyben a pozitronok és az elektronok egyaránt elpusztulnak, és két fotont hoznak létre. Ezek a fotonok a elektromágneses sugárzás és alkotják az úgynevezett megsemmisítő sugárzást. Ez a sugárzás egy detektor több pontjára ütközik, így a kibocsátás forrása lokalizálható. Mivel két érzékelő egymással szemben van, így a helyzet meghatározható. A metszetképek előállításához a következő folyamatokra van szükség:

  • Először radiofarmakonot alkalmaznak a betegre. Ezeket az úgynevezett nyomjelzőket különböző radioaktív anyagokkal lehet jelölni. A fluor és a radioaktív izotópok szén leggyakrabban használják. Az alapmolekulához hasonlóság miatt a test nem képes megkülönböztetni a radioaktív izotópokat az alapelemtől, ami azt eredményezi, hogy az izotópok mind az anabolikus, mind a katabolikus anyagcsere folyamatokba integrálódnak. A rövid felezési idő miatt azonban szükséges, hogy az izotópok előállítása a PET szkenner közvetlen közelében történjen.
  • A már leírt detektoroknak nagy számban kell lenniük a fotonok detektálásának biztosítása érdekében. Az elektron és a pozitron ütközési pontjának kiszámítási módszerét egybeesési módszernek nevezzük. Mindegyik detektor szcintillációs kristály és fotorszorzó (speciális elektroncső) kombinációját képviseli.
  • A térbeli és időbeli események kombinációjából háromdimenziós keresztmetszeti kép állítható elő, amely nagyobb felbontást érhet el, mint egy szcintigráf.

A pozitronemissziós tomográfia folyamatáról:

  • Intravénás vagy belélegzés a radiofarmakon bevitele, a terjesztés radioaktív izotópok mennyisége böjtölés várják a beteget, és körülbelül egy óra múlva megkezdik a tényleges PET-eljárást. A test helyzetét úgy kell megválasztani, hogy az érzékelők gyűrűje a test megvizsgálandó részének közvetlen közelében legyen. Emiatt az egész testen történő képalkotáshoz több testhelyzetet kell elfoglalni.
  • A vizsgálat során a felvétel ideje mind az eszköz típusától, mind az alkalmazott radiofarmakontól függ.

Mivel a PET szkenner térbeli felbontása gyengébb a számítógépes tomográfiához képest, és ezt csak magasabb sugárterheléssel lehetne kompenzálni, a két módszer kombinációjára van szükség, amely képes kihasználni mindkettő előnyeit:

  • A kifejlesztett PET / CT módszer nagyon érzékeny módszer, amely alacsony kiegészítő sugárzással működik a CT úgynevezett korrekciós térképeinek alkalmazásával.
  • A nagyobb felbontás mellett a csökkentett idő is előnynek tekinthető a hagyományos PET-el szemben.

A PET / CT eljárás hátrányaként az szükséges bevitele Röntgen kontrasztanyag. További megjegyzések