Mellkas lélegző (mellkasi vagy parti légzés is) a légzés speciális formája, amelyben a borda aktívan emelje és süllyessze. Az ebből eredő negatív nyomás miatt a levegő a tüdőbe áramlik (belégzés), vagy a tüdő rugalmassága miatt kiszorul belőlük (lejárat), és mellkas.
Mi a mellkasi légzés?
Mellkas lélegző egy speciális légzési forma, amelyben a borda aktívan emelje és süllyessze. Mellkas lélegző egyfajta külső légzés. A szervezet és környezete közötti légcsere jellemzi a külső légzést, míg a belső légzés a testen belül vagy az egyes sejtekben zajló energiaátalakítási folyamatokra utal. Az orvosi terminológiában a mellkasi légzést mellkasi légzésnek is nevezik. A kifejezés etimológiailag a mellkas anatómiai kifejezéséből származik, ami mellkast jelent. A mellkasi légzés ellentéte a hasi vagy a rekeszizom légzése, amelyet főleg más izomcsoportok irányítanak. A rekeszizom légzése az emberi légzés körülbelül kétharmadát teszi ki, míg a mellkasi légzés a külső légzés maradék harmadát teszi ki. Továbbá, a diafragmatikus légzéshez képest a mellkasi légzés több energiát igényel, és elsősorban nagyobb fizikai és szellemi időszakokban alkalmazzák feszültség. Emiatt a mellkasi légzést jellemzőnek tekintik a stresszes állapotokra.
Funkció és feladat
Alatt belélegzés mellkasi légzésnél a külső intercostalis izom (Musculus intercostalis externus) összehúzódik. A mellkas felett helyezkedik el, és átlósan fut át az egyes bordákon a has felé. A külső bordaközi izmok az egyik bordától származnak, és a következő bordához kapcsolódnak. Összehúzódásuk aktívan emeli a borda és hosszirányban kifelé forgatja őket. Ennek eredményeként a légzőizmok oldalirányban, előre és hátra egyaránt kiterjesztik a mellkasát: A kötet a tüdők száma a rugalmas szövetnek köszönhetően növekszik tüdő fal. Ez a folyamat negatív nyomást hoz létre a mellkasban: a megnövekedett kötet a tüdő negatív nyomása a környező területhez viszonyítva ugyanez tömeg a belélegzett levegőből. Ez automatikusan lehetővé teszi a levegő áramlását mindkét tüdőbe a torok nyitott légtömítésén és a légutakon keresztül. Az orvostudomány is utal erre a folyamatra belélegzés mint inspiráció, és ennek megfelelően a külső bordaközi izmokat kiegészítő funkcióként hívja a belégző izmokra, mivel támogató funkciójuk van. A fordított folyamat, a kilégzés vagy a lejárat során a levegő ismét elhagyja a tüdőt. Ennek megvalósítása érdekében a mellizmok ellazulnak. A borda és a tüdő tapadásának és rugalmasságának hiánya miatt a bordák ezután leereszkednek, és a hosszú tengelyük körül visszafordulnak eredeti helyzetükbe. Egészséges emberek a mellkasi légzés során a fent leírt vegyes légzéssel lélegeznek. Azonban akut légzési distressz során, például asztmás betegség következtében, az úgynevezett segédlégzés dominál. A kiegészítő légzőizmok légzési kiegészítő izmokként is ismertek, és kedvezőtlen körülmények között részt vesznek a mellkasi légzés során történő inspirációban. Ez az izomcsoport magában foglalja a belső intercostalis izmokat (Musculus intercostalis internus), amelyek a külső intercostalis izmok alatt fekszenek, és a subcostalis izmokat (Musculus subcostalis), amelyek a bordák belső oldalán helyezkednek el. A subcostalis izmok a bordaszögek közelében keletkeznek, és az egyik bordán átnyúlnak, hogy a következő után a bordához rögzüljenek. Egyéb kiegészítő légzőizmok közé tartozik a egyenes hasi izom (rectus abdominis izom) és a külső és belső ferde hasizmok (obliquus externus abdominis és obliquus internus abdominis izmok).
Betegségek és panaszok
Mivel a hasi légzés, a mellkasi légzéssel ellentétben, elősegíti a testi és szellemi működését kikapcsolódás, a mellkasi légzést kevésbé kedvező légzési formának tekintik. A helytelen testtartás, testtartási deformációk, fizikai deformitások, valamint a testmozgás akut és krónikus hiánya miatt a mellkas és a hasi légzés aránya elmozdulhat a mellkasi légzés javára. Ennek eredményeként a feszültség- a társult betegségek és a légúti fertőzések fokozódhatnak: a sekélyebb légzés csak részleges légcserét eredményezhet, ami vezet alacsonyra oxigén felvétel.Tünetek, mint pl fáradtság, enyhe koncentráció következményként általános rossz közérzet fordulhat elő. Ismételt panaszok jelentkeznek a mellkasi légzésben, főleg asztmás rohamok esetén. Akut nehézlégzés jellemzi a támadásokat, amelyek különböző alapbetegségek következtében jelentkeznek. Gyakori asztmás betegség bronchiális asztma vagy bronchiális asztma. Ahogy a neve is mutatja, az ok a hörgők szűkülete. Az orvostudomány hörgőelzáródásnak is nevezi. Teljesen és részben megfordítható (reverzibilis) formákat ölthet. Ennek oka lehet allergiás reakció, például érzékenység az állatokra haj, pollen vagy házpor. Egyéb lehetséges kiváltó tényezők közé tartoznak a fertőzések, az anyagot érintő hatások, amelyek irritálják a légutakés pszichológiai tényezők. Ezekben az esetekben az orvosok nem allergiásakról beszélnek asztma. Az asztmás roham akut légzési zavart okoz, ami a fent leírt kiegészítő légzést váltja ki. Ennek a mechanizmusnak az a célja, hogy több levegőt kényszerítsen a tüdőbe, hogy ellensúlyozza a oxigén hiány. Ez a légzés zavara, a legrosszabb esetben pedig viszont bekövetkezhet vezet a szervek alulkínálatához. Hosszabb ideig, oxigén a hiány potenciálisan a sejtek, köztük a sejt idegsejtjeinek halálát okozza agy. Agy a károsodás tehát a hosszan tartó oxigénhiány tipikus következménye, bár végzetes következmények hiányozhatnak.
