Még Hippokratész görög orvos is orvosságként használta a mérgező salátát. Augustus római császárt állítólag a gyógyító növény is felépíti még egy súlyos betegségtől is. A mérges salátát száz évvel ezelőttig ebben az országban még természetes gyógymódként használták.
A mérgező saláta előfordulása és termesztése
A mérgesalátát (Lactuca virosa) kellemetlen szaga miatt bűzsalátának is nevezik. Az összetett családba (Asteraceae) tartozó növény egyéb nevei a vadsaláta és a ópium saláta. A mérgesaláta egyéves vagy kétéves lágyszárú növény, amelynek magassága eléri a 0.60–1.20 métert, és orsó alakú gyökérrel rendelkezik. Halvány vöröses, túlcsorduló szára tejszerű nedvet tartalmaz. A növénynek kékes-zöld tojásdad lomblevelei vannak, amelyek hegyesen fogazottak a szélén, és középen tüskék a levél alján. Bazaleveles rozettából nő. Mind a 12-16 halványsárga sugárvirágzat véglegesen együtt áll egy piramis alakú panikában. Virágzás után (júliustól szeptemberig) a mérgező rács sötétbarna gyümölcsei szétszórják magjaikat (ernyő legyek). Az ősi gyógynövény a mediterrán térségből származik, és a rómaiak egész Európában bevezették. Még a 19. század közepén is hatalmas mérgező salátatermesztési területek voltak a Moselle folyó mentén. Még Észak-Amerikába is exportálták. Ma a gyógynövény vadon növekszik egész Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában. A méregsaláta a napsütéses meleg helyeket kedveli a száraz, tápanyagban gazdag, gyengén lúgos talajon és a köves altalajon. Lomblevelei keserűen csípősek íz. Ha gyógynövényként akarja használni, akkor virágzásakor gyűjtse össze a leveleit és szárítsa meg őket. A tejszerű nedveket virágzás előtt több hónapig csapoljuk le és szárítjuk a napon.
Hatás és alkalmazás
A méregsaláta keserű anyagokat tartalmaz, szerves savak, gumik, inulin, flavonoidok, egy-két százalék szénhidrátok, 0.25 százalék zsír, egy-két százalék fehérjék, sok rost, dihidrolaktucin, glikozid A-laktid, laktucin, jacquelinin, laktukkoprin, szeszkviterpén-laktonok, alfa-laktucerol, béta-laktucerol és a szár tejes nedvében béta-amirin, gennanicol és taraxasterol. A leveleket teává forralják, szárított és összetört formában kivonják, és orálisan használják. A tejszerű levet megszárítják és elveszik. Ezenkívül a frissen összegyűjtött leveleket továbbra is összetörhetjük és pépes borogatáshoz használhatjuk (külső használatra). A méregsaláta pszichoaktív hatást fejt ki: a nyugtató és még kábító hatása nagyobb dózisokban. Megnyugtat, enyhít fájdalom és alvást kiváltó hatása van. Van is köhögés-irritáló, összehúzó, vizelethajtó és görcsoldó tulajdonságú. A tejszerű levet kivonják, mint ópium és elfogyasztották egy italban, vagy tisztán élvezték. Ezzel azonban a betegnek különösen óvatosnak kell lennie az adagolásban, mivel erősebb hatása van, mint az egész mérgező saláta növénynek (legfeljebb 0.1–0.5 gramm naponta). Azok, akik teát akarnak főzni ideges nyugtalanságuk kezelésére vagy kiszáradásra, vegyenek egy-két teáskanálnyi szárított és összetört gyógynövényt, és öntsék 250 ml forrásban lévő forrással. víz. 15 perc múlva leszűri a teát, és három csészét iszik belőle a nap folyamán. A szárított leveleket csőben is meg lehet rágni vagy füstölni. Kellemes íz és ne okozzon karcos torkot. Az extraktum elkészítéséhez 10-20 gramm szárított gyógynövényt párolunk egy liter literrel víz egy-két órán át alacsony hőfokon. A fazékban megmaradt vastag kivonat a víz elpárolog, hígítható citromlével. Ha a beteg mérgező salátát szeretne használni a tüneteinek enyhítésére, akkor az adagolásnak nagyon alacsonynak kell lennie:
Naponta csak egy-két gramm gyógynövény teljesen biztonságos. Sokkal nagyobb dózisok vezet mérgezésig olyan tünetekkel, mint izzadás, fejfájás, hányás, szédülés, gyomor nyomás, álmosság, fokozott alvásigény, bizonytalan járás, viszketés bőr, gyors szívverés és légszomj. Súlyos túladagolás vezet -tól halálig szív hiba.
Egészségügyi jelentőség, kezelés és megelőzés.
A mérgesalátát nagyon hatékony alvásként és nyugtató 100 évvel ezelőttig. Csak öt gramm gyógynövény elegendő ahhoz, hogy ilyen módon felhasználhassa. Felelős a hiperaktivitásért, ideges nyugtalanság és alvászavarok gyógyító tulajdonságait főleg az A laktozid alkotja ópium-szerű hatás, anélkül, hogy ezzel egyidejűleg függőséget okozna. A 18. és 19. században a tejsavat használták enyhe fájdalomcsillapítóként. A laktucin, a dihidrolaktucin és a laktukopikrin valóban fájdalomcsillapító tulajdonságokat mutattak. A tejszerű nedveket altatásként is alkalmazták a műtét során a találmány feltalálása előtt kloroform. A méregsaláta a-ként is hatékony köhögés elnyomó. A természetes orvoslás krónikus nyálkahártya hurut kezelésére használta hörghurut, szamár köhögés, gyakori köhögési irritáció, száraz köhögés és még bronchiális asztma. Vízelvezető hatására használták köszvény és a reuma, valamint görcsoldó tulajdonságai miatt a bél kólikában és kólikusban menstruációs fájdalom. Segített a női menstruációs ciklus rendellenességeiben is (dysmenorrhoea). A gyógynövény frissen összetört leveleivel készült zabkása borogatókat a bőr couperosis által érintett és krónikus szemmel gyulladás látásromlással. Ma a mérgező salátát csak homeopátiás szerként írják fel, bizonytalan adagolása miatt. A Lactuca virosa-t a virágzás idején összegyűjtött, friss egész növényből nyerik, és anya-tinktúrának írják fel a D3, D4 és a teepek között (egy-három tabletta napi). A terápiás javallatok álmatlanság és ingerlékeny köhögés.
