Az autokrin szekréció során a mirigyek messenger anyagokat bocsátanak ki a környezetbe, és maguk is felszívják őket a receptorokon keresztül. Ez a folyamat szerepet játszik az immunválaszokban, valamint a sejtek növekedésében, differenciálódásában és regenerációjában. Közben, rák az autokrin szekréció diszregulációjával jár.
Mi az autokrin szekréció?
Az autokrin szekréció során a mirigyek másodlagos hírvivőket juttatnak a környezetbe, és maguk is felszívják őket a receptorokon keresztül. Az ábra a hasnyálmirigy felszabadulását mutatja inzulin. Az autokrin szekréció az emberi test számos szekréciós mechanizmusának egyike. A váladék egy mirigy vagy mirigyszerű sejt terméke, és különféle feladatokat képes végrehajtani. Autokrin szekréció esetén a mirigyek vagy a mirigyszerű sejtek felszabadulnak hormonok vagy hormonszerű anyagok kerülnek a környezetbe, amelyeket maguk is felszívnak. Ez a folyamat szerepet játszik például a növekedési faktorok szekréciójában. Ezek a növekedési tényezők fehérjék amelyek befolyásolják a sejtek fejlődését, és az emberi szervezetben különösen gyakran magukra a szekretáló mirigysejtekre hatnak. Minden váladék endokrin vagy exokrin. Az endokrin váladékot a célsejtekhez szállítják a vér. Az endokrin szekréciótól eltérően az autokrin szekrécióban a vér nem szolgál az előállított anyagok szállítóközegeként. Inkább az autokrin szekréció hatása a közvetlen környezetre korlátozódik, mint a parakrin szekréció esetén. Tehát az autokrin szekréciót a parakrin szekréció speciális eseteként kell értelmezni, és ebben az összefüggésben ez elsősorban a növekedési faktorok szempontjából releváns.
Funkció és feladat
Az autokrin szekréció szekréciós módjában a mirigyszerű sejtek vagy mirigyek felszabadítják váladékukat a szervek vagy szövetek közötti interstitialis terekbe a közvetlen környezetben. Az autokrin mirigyek olyan specifikus receptorokkal vannak felszerelve, amelyekhez saját váladékuk kötődik. Ily módon a felszabaduló anyagok magukra a mirigysejtekre hatnak. Szabályozási mechanizmusként az úgynevezett ultrarövid visszacsatolási mechanizmus kapcsolódik ehhez. A mirigy receptorokhoz kötődve a felszabadult hormon például gátolhatja saját szekrécióját. Ez a mechanizmus megfelel egy vezérlőhuroknak. Az autokrin hatást számos citokin és szövet mutatja hormonok emberekben. Az orvostudományban a citokinek szabályozói fehérjék amelyek szerepet játszanak például az immunválaszok szabályozásában. Általában mind hormonok és a citokinek extracelluláris hírvivők, és így úgy vannak kialakítva, hogy a felszabadító sejten kívül cselekedjenek. Az intracelluláris válasz, csakúgy, mint az autokrin szekrécióban, csak sejtes úton váltható ki fehérjék receptorokként helyezkednek el a termelő sejtek membránjában. Ezek a receptor fehérjék kölcsönhatásba lépnek a hírvivővel. Integrális membránfehérjéknek, citoplazmatikus fehérjéknek vagy magfehérjéknek is nevezik őket. Az interakciós hormon-receptor komplex szignáltranszdukcióval stimulálja az intracelluláris jelátviteli molekula termelését. Mivel a jelátvitel többlépcsős folyamatokban történik, ezt jelkaszkádnak is nevezik. A hormonális ingerre adott sejtválasz befejeződése az intracellulárisan előállított jel inaktiválásával valósul meg molekulák. Ezt a folyamatot jel törlésnek is nevezik. Hormonok, mint pl inzulinpéldául autokrin szekrécióként viselkednek, és az ultrarövid visszacsatolás szabályozási mintáit mutatják be. Az autokrin szekréció mechanizmusa tehát szabályozza a hormont egyensúly a legtágabb értelemben. A hormonok olyan jelzőanyagok, amelyek biológiailag specifikus választ váltanak ki a sejtekben. Így szolgálják az információk továbbítását és pótolhatatlanul fontos feladatokat látnak el például az immunológiai információátvitel során. Az autokrin mirigysejtek úgyszólván szervezik az információ továbbítását. A receptorok mellett saját downstream jelátviteli rendszerük is van, amely jel-specifikus és sejt-belső választ vált ki. Vagy ez a válasz pozitív, vagy negatív válasznak felel meg. Egyes esetekben például ez növeli az érintett sejtek fogékonyságát más jelekkel szemben. Az autokrin szekréció számos szövet és sejttípus differenciálódási folyamatát is szabályozza. Ez szabályozza a növekedési folyamatokat, és szerepet játszik mind az embriogenezisben, mind a szövetek regenerálásában.
Betegségek és rendellenességek
Az olyan betegségek, mint a jóindulatú és rosszindulatú prosztata elváltozások, összefüggésben lehetnek az autokrin szekréció diszregulációjával. A hámsejtek növekedését szabályozó mechanizmusokként az autokrin váladék szabályozza. Például, prosztata a sejteket a fibroblaszt növekedési faktor, valamint a transzformáló növekedési faktor autostimulálja. Mindkét növekedési faktor közvetlenül a prosztata és az androgénszint alapján különböző módon befolyásolják a növekedést. Például az autokrin szekréció növekedési leállást vagy sejthalált vált ki. Túlzott növekedési folyamatai esetén a prosztata, ez a szabályozási folyamat zavart vagy rosszul van irányítva. Ezen összefüggések miatt az autokrin szekréció különleges helyet foglal el rák kutatás. Az autokrin szekréciók növekedésszabályozása miatt a daganat növekedése nagymértékben független a külső tényezőktől. Ezért a daganat növekedésének sikeres megfékezéséhez a belülről történő megközelítést javasoljuk. Ez a megközelítés belülről megfelel az autokrin növekedési faktorok gátlásának, amelyek elsősorban a tumor növekedését serkentik. Az autokrin növekedési faktorok gátlását a igazgatás monoklonális antitestek. Ezt a terápiás utat a modern kutatások tárgyalják, mint ígéretes kezelési lehetőséget rák. Az autokrin szekréció jelátviteli kaszkádjának hibáiról most úgy gondolják, hogy ez fontos okozó tényező minden rákban. Hogy mi okozza az ilyen hibákat, még nem sikerült egyértelműen tisztázni. A szabálytalanságban mind a genetikai hajlam, mind a környezeti toxinok fokozott szerepet játszhatnak.
