Szinonimák tágabb értelemben
Orvosi: Hyperuricemia „Zipperlein”, köszvényes roham, Podagra, arthritis urica
Definíció Köszvény
A köszvény metabolikus rendellenesség, amelyben a húgysav kristályok főleg a ízületek. A húgysav az emberi testben keletkezik, többek között a sejthalál és a sejtkomponensek lebontása során (pl. DNADNS = dezoxiribonukleinsav). Ez reumatikus panaszokhoz vezet, azaz: a ízületek érintett, ezért a betegség reumás.
A hüvelykujj vége ízületek ez is érintett lehet, ezáltal az érintettek nagyon súlyos betegségekben szenvednek fájdalom. További információk beérkezéséhez a szerkesztőségek a következő cikket javasolják: Fájdalom a hüvelykujj végén
- gyulladások
- Duzzanatok és
- Erőteljes fájdalom
Köszvény: Egy jól ismert betegség ... A középkorban a köszvényt a büntetés falánkság és a túlzott alkoholfogyasztás miatt, mert ez általában csak azokat az embereket érinti, akik megengedhetik maguknak a gazdagokat diéta sok hússal és zsíros halakkal. Híres betegek voltak például V. Károly, VIII. Henrik vagy Michelangelo ... Ma megfigyelhető, hogy a köszvény gyakrabban társul az ún.metabolikus szindróma“, Amely a testen keresztül átvihető betegség: növekvő erejével a betegség köszvénye is újra fontossá válik.
- Magas vérnyomás (artériás hipertónia)
- 2. típusú diabetes mellitus
- Túlsúly (elhízás) és
- Zsír anyagcsere rendellenességek (hiper- / diszlipidémia).
Gyakoriság (epidemiológia)
A népesség előfordulása A köszvény az iparosodott országokban az egyik leggyakoribb anyagcsere-betegség cukorbetegség 2. típusú mellitus. A férfiak kb. 30% -ának és a nők 3% -ának magas a húgysavszintje, és minden tizedik betegnél magas a húgysavszint. vér (hiperurikémia) köszvény alakul ki. A férfiaknál ez független az életkortól, a nőknél az értékek utána nőnek a menopauza.
Eredete és okai
A köszvény kifejezés valójában gyűjtőfogalom különböző anyagcsere-betegségekre, amelyek a húgysavszint emelkedéséhez vezetnek a vér (hiperurikémia) és az ebből fakadó másodlagos betegségek. A húgysav a purin nukleotid lebomlásának végtermékeként halmozódik fel az emberi testben. A purin nukleotidok az emberi test minden sejtjének genetikai információjának (DNSDNS) részét képezik.
A DNS-t szervezetünkben kell lebontani, például amikor az öreg sejtek elpusztulnak, vagy ha sok DNS-t bevisznek az étellel (a hús, különösen a belsőség sok purint tartalmaz). A végterméket, a húgysavat több közbenső szakaszban állítják elő, amelyet nem lehet tovább hasznosítani, és a vesén (vesén) keresztül ürül. Emberben a húgysav aránya a vér különösen magas.
Ennek oka lehet a húgysav antioxidáns hatása (a káros anyagokkal szembeni védő funkció), amelynek evolúciós előnye van. A húgysav kiválasztása tehát normál húgysavszint mellett is a határ közelében van. Ha ezt a határt túllépik, a húgysav már nem oldódik, állítólag kicsapódik és kristályokat képez.
Ennek szemléltetésére el lehet képzelni, hogy egy meleg csésze teában is csak bizonyos mennyiségű cukrot lehet adni, különben üledéket tart. A húgysav kristályai képződnek a karok és a lábak ízületeiben, különösen a metatarsophalangealis ízület a nagylábujj (az ebből adódó klinikai képet podagrának hívják). Ennek oka a sók gyengébb oldhatósága alacsony hőmérsékletű folyadékokban (összehasonlítva a kezekkel és a lábakkal (viszonylag hidegebb) a testmaggal szemben).
A cukor jobban feloldódik meleg teában, mint hidegben. Az ízületi térben található húgysav-kristályokat idegen testként ismerik fel, és a immunrendszervédekező sejtjei, ezután a sejtek elpusztulnak, és a sejtek belsejéből masszív gyulladásos anyag szabadul fel, ami viszont további védelmi sejteket vonz. Ördögi kör alakul ki.
A purin lebontásának rendellenességei, amelyek köszvényhez vezetnek, elvileg két csoportra oszthatók:
- Zavart húgysavkiválasztás = a húgysav normális mértékben nem választódik ki, ezért felhalmozódik a szervezetben.
- Fokozott húgysavképződés = a szervezetben a különféle folyamatok miatt fokozott húgysavtermelés léphet fel, itt is a normális kiválasztás során halmozódik fel többet.
elsődleges hiperurikémia (más néven primer köszvény) a húgysavszint növekedése az örökletes anyagcsere-hibák következtében. Az esetek többségében a hyperuricemia az elsődleges forma. Lehetséges ok a húgysav kiválasztásának poligénes (azaz több gén is érintett) csökkentése a vese.
Ennek oka az a csatorna hiánya, amelyen keresztül a húgysav normálisan bejut a vizeletbe (az esetek kb. 99% -a). Lesch-Nihan szindróma, az X kromoszómán keresztül öröklődő nagyon ritka betegség (kb.
Az összes eset 1% -a). A genetikai hiba oda vezet, hogy egy bizonyos metabolikusan aktív fehérje (enzim), amely a purin anyagcseréjéhez tartozik, már nem termelődik. Az enzim feladata a purinok visszavezetése a DNS-be.
Az újrahasznosítás általában kevesebb purint eredményez, amelyet a szervezetnek húgysavvá kell bontania. A másodlagos hiperurikémia (más néven elsődleges köszvény) viszont a megszerzett betegség által okozott húgysavszint emelkedése. Lehetséges példák: fokozott sejthalálhoz vezet?
megnövekedett DNS = purinok keletkeznek. Vese betegségek (pl vese kudarc), cukorbetegség mellitus (cukorbetegség), keto és tejsav acidózis a húgysav vesekiválasztásának csökkenéséhez vezet? megnövekedett purinszintek maradnak a vérben).
Alkohol (a vesekiválasztás gátlásával), a diéta gazdag purinokban (pl. hús és hal) és bizonyos gyógyszerekben, amelyek befolyásolják a húgysav kiválasztását (pl hashajtók, „Vizetabletták” (diuretikumok)) szintén elősegítheti a hyperuricemia kialakulását.
- Pikkelysömör
- Vérrák (leukémia)
- Vérszegénység (hemolitikus vérszegénység), hanem
- Daganat kemoterápiája
