Az észlelés első folyamata az érzékelési struktúrák érzékelő sejtjeinél tapasztalható szenzáció. Az észlelés felismeréséhez összehasonlítást végeznek a agy a jelenleg észlelt ingerek és a perceptuális ingerek között emlékezet. Csak ez az egyezés teszi lehetővé az emberi lény értelmezését.
Mi az elismerés?
A felismerés a. - ban tárolt korábbi felfogások alapján történik agy összehasonlításhoz minden új felfogáshoz. Az emberek anatómiai szenzoros rendszerei lehetővé teszik számukra, hogy ingereket fogadjanak a környezetből és önmagukból. Az ingerek vétele az adott perceptuális rendszer szenzoros sejtjein keresztül zajlik. Annak érdekében, hogy képet kapjunk saját környezetéről vagy a saját testén belüli folyamatokról, az ingerfelvétel azonban csak az észlelés első példánya. Afferens idegpályákon keresztül az észlelési információ eljut a agy keresztül gerincvelő, ahol csak az ingerek értelmezése, osztályozása és felismerése kezdődik. Az agyban a kép összeáll. Az észlelési pszichológia az észlelés folyamatát három külön szakaszra osztja: szenzációra, szerveződésre és osztályozásra. A vizuális érzékelésben például az első szakasz képezi a tárgy képét. A szervezési lépés a képet szilárd formába rendezi, egyedi formákból. Az érzékszervi benyomás csak az utolsó lépésben van hozzárendelve a jelentéshez: az érzékelés így felismerhető. A felismerés a korábbi észlelések alapján történik, amelyek az agyban tárolódnak, és minden új észleléssel összehasonlítást szolgálnak. Csak az észlelésének összehasonlításával, kategorizálásával és értékelésével ismeri fel az ember a látásérzék esetében például egy bizonyos képet mint személyt vagy tárgyat. A felismerés tehát az észlelési lánc egyik utolsó lépése.
Funkció és feladat
Mint minden élőlény, az emberek érzékeikkel érzékelik környezetük és saját testük fizikai tulajdonságait. Vannak azonban kisebb-nagyobb nagyságrendű különbségek a felismert és a ténylegesen észleltek között. Amit az érzékszerv észlel, nem feltétlenül felel meg annak, amit végül felismerünk. Ezt a jelenséget például az reprodukálhatja optikai csalódások. Ráadásul a szubjektív észlelés nem mindig felel meg a fizikai világ objektív módon ható ingereinek, amelyek elsősorban az érzékelést váltják ki. Az érzékszerv megragadása és a felismerés lépése között az agy kiszűri az információkat egy észlelésből, összefoglalja az információkat, az észlelést kategóriákra osztja és tapasztalati fontosságuk szerint rendezi az egyes észlelési területeket. Például a vizuális rendszer észlelésénél, a felismerés felé vezető úton az agynak először ki kell szűrnie az egyes tárgyakat a teljes észlelésből, fel kell ismernie ezeket a tárgyakat az érzékelési emlékekkel való megfeleltetéssel, és az utolsó lépésben meg kell értenie az összképet . Az objektumfelismerés például a tömörségre, mint elvre támaszkodik. Az ábrákat a tömörség elvének megfelelően érzékeljük, a lehető legegyszerűbb szerkezettel. A közelség elve azt is lehetővé teszi az emberek számára, hogy a képelemeket összetartozónak érzékeljék, amint azok különösen közel vannak egymáshoz. Ezenkívül a hasonlóság elve lehetővé teszi az emberek számára, hogy az összes képelemet azonos formájúak vagy színűek legyenek. A szimmetrikus szerkezetek ugyanahhoz a tárgyhoz tartoznak az emberek számára. Az azonos mozdulatok vagy a megjelenés és az eltűnés ugyanolyan összetartást keltenek, mint egy felület zárt vonalai, közös régiók, mint határolt területek vagy a megszakított elemek folyamatos képfolytatásai. A vizuális benyomást ezek és más elvek átalakítják az összbenyomásból sok kinyert geštalt-információvá. Csak ezek után a folyamatok után ismerik fel és értelmezik az egyes tárgyakat. Így a tárgyfelismeréshez és értelmezéshez a vizuális benyomásokban az agy kivonatok információk az objektumok helyéről és a felismert vonalak rokonságáról. A tárgyfelismerésben a kinyert objektumok értelmezése következik a vizuálishoz való illesztéssel emlékezet. Ezt az egyeztetést funkcióelemzéssel végezzük. Minden objektum egy bizonyos absztrakt jellemzők csoportját reprezentálja, és ezek alapján felismerhető. Az érzékelés tényleges felismerése tehát először annak a hozzárendelésnek felel meg, amelyben egy objektum besorolásra kerül, és így egy adott kategória képviselőjévé válik. Bonyolult objektumok esetén a felismerés úgy érhető el, hogy egyszerűbb alkatrészekre bontják őket. Az alobjektumok felismerése és egymás közötti elrendezése lehetővé teszi a személy számára a teljes objektum felismerését. A felismerés minden más érzékszervi rendszerben hasonló elven működik.
Betegségek és betegségek
Az észlelés összetett folyamat. A különböző érzékszervi struktúrák eltérő észlelési rendellenességei miatt a szubjektív észlelés kisebb-nagyobb mértékben eltér az objektíven ható ingerektől. Ha az idegszerkezetek elváltozásai rontják az észlelést, akkor mögöttes fizikai feltétel. Ha nem ez a helyzet, akkor valószínűleg mentális érzékelési rendellenesség van. A tapasztalatok, az érdeklődés és a figyelem befolyásolhatják például az érzéki benyomásokat. Az anatómiai perceptuális struktúrák integritása lehetővé teszi az objektív ingerfogadást. A tapasztalatok, az érdeklődés és a figyelem azonban lehetővé teszi az érzékelés szubjektív felismerését és értelmezését. A zavarok az észlelés minden alterületén jelen lehetnek. Így még ép érzékszervekkel rendelkező személy is szenvedhet észlelési rendellenességektől. A vizuális észlelési rendellenességek gyakran abban nyilvánulnak meg, hogy nem képesek azonos formákat vagy térbeli elhelyezkedést felismerni. A vizuális érzékelés területének egyéb rendellenességei az arcfelismeréssel kapcsolatosak. A hallás észlelési rendellenességei gyakran képtelenség a hangok osztályozására vagy a hangok egyedi felismerésére. Számos felismerési rendellenesség pillanatnyi érzékelési gyengeség. Az észlelési rendellenességek néha az átfedő fejlődési rendellenességek következményei, és a támogatás hiánya miatt következnek be. Az észlelt tartalom és az észlelésen belüli ábrázolása között azonban zavart kapcsolat van emlékezet szintén lehetséges ok. A felismerési rendellenességek oka lehet olyan fizikai betegségek is, mint pl Alzheimer-kór betegség vagy kiváltotta mentális betegségek.
