Bronchiolitis: okai, tünetei és kezelése

A bronchiolitis vírusos fertőző betegség. A legtöbb esetben a betegség enyhe lefolyás után önmagában gyógyul.

Mi a bronchiolitis?

A bronchiolitis egy gyulladás a bronchiolák (az alsó légutak). A bronchiolitis elsősorban csecsemőknél és 2 évnél fiatalabb kisgyermekeknél fordul elő, mivel a légutak még mindig viszonylag sérülékenyek. A betegség gyakoribb a téli és a tavaszi hónapokban. A bronchiolitis lehetséges tünetei közé tartozik a köhögés és a nehéz lélegző; egy ilyen légzési rendellenesség megnyilvánulhat például lapított és / vagy felgyorsult légzés vagy az orrlyukak fellángolása formájában belélegzés. Láz és felgyorsult szívverés is kísérheti a bronchiolitist. Egyéb tünetek mellett, mint pl fáradtság és ingerlékenység, hányás bizonyos esetekben is előfordul. Különbséget lehet tenni akut és tartós bronchiolitis között. A betegség lényegesen gyakrabban fordul elő akut formájában.

Okok

Az akut bronchiolitist általában az úgynevezett RS vírusfertőzés okozza vírusok (légúti syncytialis vírusok). Egyéb lehetséges kórokozók (amelyek gyakran felelősek a tartós bronchiolitisért is) közé tartoznak befolyásolja (influenza) vírusok vagy úgynevezett adenovírusok (DNS vírusok). A vírusok felelősek a bronchiolitisért az cseppfertőzés, azaz a vírusok légúti levegővel történő lenyelésével. A bevitt vírusok belépnek a légutak keresztül a orrnyálkahártya. Az is lehetséges, hogy a bronchiolitis különböző tárgyakon (például játékokon vagy evőeszközökön) keresztül terjedjen, amelyek szennyezettek a megfelelő vírusokkal. Itt egy úgynevezett önfertőzés következik be, mivel a vírusok először az érintett személy kezére kerülnek, onnan pedig a légutak.

Tünetek, panaszok és jelek

Az esetek többségében a bronchiolitis pozitív kórlefolyással jár, szövődmények nélkül. Ebben az esetben a kezelés szintén nem mindig szükséges, mivel a bronchiolitis gyakran önmagában is gyógyul. Az érintettek a légzőrendszer különféle panaszaiban szenvednek. Van egy erős köhögés, és a betegeket légszomj és torokfájás. Ha a légszomj hosszabb ideig fennáll, az érintett elveszítheti az eszméletét, és zuhanás esetén esetleg megsérülhet. A belső szervek vagy akár az agy akkor is károsodnak, ha a oxigén. Továbbá a bronchiolitis is vezet légszomjig vagy rendellenes lélegző hangok. Az érintett személyek szintén szenvednek a lélegző éjszakai nehézségek és ezáltal alvási problémák vagy ingerlékenység. A beteg életminőségét jelentősen rontja a bronchiolitis. A fertőzés is okozhat láz és általános fáradtság és kimerültség. A betegség is vezet a szívdobogásig. Általános szabály, hogy az érintett személy várható élettartamát a bronchiolitis nem csökkenti, ha teljesen gyógyul. Ha a betegséget nem kezelik, vagy komoly lefolyású, a légutak tartós károsodását is okozhatja.

Diagnózis és lefolyás

Különböző orvosi intézkedések bronchiolitis diagnosztizálására használják. Általában először különböző alaptechnikákat alkalmaznak: Például az orvos megérinti az érintett személy felsőtestét. Ez kiváltja a szövet különböző rezgéseit, amelyek kezdeti diagnosztikai nyomokat adhatnak az orvosnak. A bronchiolitis kimutatására gyakran használt másik alapvető technika a felsőtest hangjainak hallgatása; ezt megtehetjük akár közvetlenül a fül fülére helyezésével, akár sztetoszkóp segítségével. Egyes esetekben, mellkas röntgenfelvételre is szükség lehet a bronchiolitis kimutatásához. A bronchiolitis inkubációs ideje (a fertőzés és a betegség kialakulása között eltelt idő) körülbelül két-nyolc nap. A fertőzés után a vírusok általában gyorsan terjednek a hörgőn keresztül nyálkahártya. Viszonylag enyhe kúra után a bronchiolitis gyakran önmagában gyógyul meg, legfeljebb 7 napos időszakon belül. Súlyos esetekben a bronchiolitis képes vezet alulkínálatára oxigén hoz vér.

Szövődmények

A legtöbb esetben a bronchiolitis egy héten belül gyógyul. Ha azonban szövődmények lépnek fel, akkor hiányozhat oxigén a vér Az bőr majd hamuszürke vagy kék színű jelenik meg - különösen az ajkak körül -, amely más néven elkékülés. Ezenkívül a betegek ezután szenvednek fáradtság és növekvő légszomj, amely akár oda is vezethet tüdő kudarc. Ha a légzési nehézségek súlyosbodnak, kórházi kezelésre van szükség. Szenvedő gyermekek immunhiány vagy veleszületett tüdő or szív a betegség még korábban kórházi kezelést igényelhet, mivel nagyon érzékenyek a súlyos bronchiolitisre. Ritka esetekben bakteriális tüdőgyulladás a bronchiolitis mellett jelentkezik, és külön kell kezelni. Ha a bronchiolitis többször megismétlődik, akkor az is kialakulhat asztma. Azt is meg kell jegyezni, hogy hörghurut a gyógyszereknek nincs semmilyen hatása a bronchiolitisben, de az a fizioterápiás légzőszervi terápia szükséges ebben az esetben, bár ezt a korai szakaszban el kell kerülni, mert különben a légutak még jobban elzáródhatnak.

Mikor kell orvoshoz menni?

A legtöbb esetben a bronchiolitis meggyógyul. Ezért orvoshoz kell fordulni, különösen akkor, ha a bronchiolitis panaszai és tünetei önmagukban nem szűnnek meg, és az érintett személy életminősége jelentősen károsodik a folyamat során. Gyermekeknél is minden esetben orvoshoz kell fordulni a további szövődmények vagy következményes károk elkerülése érdekében. A bronchiolitis tünetei közé tartoznak a influenza vagy hideg. Ha ezek a tünetek hosszabb ideig fennállnak, orvoshoz kell fordulni. Különösen egy súlyos köhögés vagy súlyos légzési nehézségek jelezhetik a bronchiolitist, ezért meg kell vizsgálni. A rendellenes vagy szokatlan légzési hangok szintén ennek a betegségnek a tünetei közé tartoznak, és okot adnak az orvosi vizsgálatra. A bronchiolitis vizsgálatát és kezelését háziorvos vagy otolaryngológus végezheti. Általános szabály, hogy a betegség lefolyása pozitív. Ha a tünetek körülbelül egy hét elteltével is fennállnak, orvoshoz kell fordulni.

Kezelés és terápia

Jelenleg a bronchiolitist okozó vírusokkal még nem lehet hatékonyan küzdeni. Ezért a lehetséges kezelési lépések a betegség részeként jelentkező tünetek enyhítéséből állnak. Például a bronchiolitis független gyógyulását általános támogathatja intézkedések például ágynyugalom és megfelelő folyadékbevitel. Ha a bronchiolitis által érintett személy magas láz, lázcsillapító szerek alkalmanként a kezelőorvossal konzultálva adják be. A bronchiolitis domináns tüneteitől függően az is előnyös lehet, ha elegendő páratartalmat biztosít a beteg szobájában; a páratartalom növelhető például úgynevezett folyékony porlasztók alkalmazásával vagy meleg folyadékkal töltött tartályok elhelyezésével. Ha a bronchiolitis nagyon súlyos lefolyású (ezt a folyamatot többek között nagyon súlyos légzési nehézségek vagy magas láz jellemzi), akkor egyedi esetekben ideiglenes kórházi kezelésre lehet szükség.

Kitekintés és előrejelzés

Az bronchiolitis prognózisa az esetek túlnyomó többségében nagyon jó. Ha a légzőszervi megbetegedést korán kezelik, a tünetek néhány nap múlva megszűnnek. Kórházi kezelés vagy orvoslátogatás nem szükséges, ha a tanfolyam pozitív. Csak idős vagy immunhiányos személyeknél van orvosi kezelés ellenőrzés szükséges, mivel fennáll a szövődmények vagy a késői szövődmények kockázata. Ezenkívül a bronchiolitis is terjedhet, és a krónikus betegség. A veszélyeztetett betegek, például a tüdő betegség vagy más krónikus betegség, különösen veszélyeztetettek. Akut bronchiolitis esetén a prognózis kevésbé pozitív. Tüdőgyulladás vagy más másodlagos bakteriális fertőzés alakulhat ki. Ennek eredményeként túlérzékeny hörgőrendszer alakulhat ki, amely végül spasztikusságot eredményezhet hörghurutKezelés hiányában vagy ha a kezelés nem megfelelő, a tüdő egyes részei is teljesen elzáródhatnak. Elvileg azonban a bronchiolitis általában jól halad. Ha a beteg egyébként egészséges és fizikailag alkalmas, a betegség néhány nap és egy hét után eltűnik. Hosszú távú következmények nem várhatók, ha a tanfolyam pozitív.

Megelőzés

A bronchiolitis elsősorban a fertőzési források elkerülésével előzhető meg. Ebből a célból hasznos például elkerülni a nagyon szoros fizikai kapcsolatot a bronchiolitisben szenvedő személyekkel. A bronchiolitisben szenvedő emberekkel való tárgyakkal való érintkezés után a kezek tisztítása megakadályozhatja a vírus átjutását a nyálkahártyába.

Követés

A bronchiolitis gyógyulása után a legtöbb esetben nincs szükség nyomon követésre. A betegség öt-hét nap után elmúlt. Nincsenek tünetek. A betegek azonban nem építik fel az immunitást. A betegség megismétlődése ezért mindig lehetséges. Különösen nagy tömeg jelent fertőzésveszélyt. Kerülni kell az emberekkel való szoros és intim kapcsolatot. Különösen azokban az időkben, amikor fertőző betegségek tombolnak, fontos, hogy az emberek naponta többször mossanak kezet. A fiatalokat és az idős embereket viszonylag veszélyeztetett fertőzésnek tekintik. Megelőző intézkedések egyéni felelősségre vonni. Ha a betegség kiújul, elengedhetetlen, hogy a betegek ágyban maradjanak. Elegendő folyadékbevitel és lázcsökkentő szerek biztosítják a gyors gyógyulást. A levegő további párásítása ajánlott. Az orvos hallgatja a felső test lélegző hangjait. A kezelés gyors megkezdése előnyös a gyógyulás szempontjából. A többször visszatérő bronchiolitis krónikussá válhat. Az érintett egyének ekkor gyakran szenvednek asztma. Mint látható, az orvosi intézkedések főként akutan zajlanak. A megelőző intézkedések az érintett személyre vonatkoznak. A szenvedő mindennapjai általában ágynyugalomból állnak. Az ütemezett utóvizsgálatok viszont nem szükségesek.

Mit tehetsz te magad

A bronchiolitissel mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha a tipikus tünetek (légszomj, légszomj, a torok duzzanata) néhány nap múlva nem csillapodnak. Különösen sürgős az orvoslátogatás, ha a tünetek fáradtsággal vagy alvászavarral járnak. Fáradtság, koncentráció problémák és fejfájás a súlyos lefolyás egyértelmű figyelmeztető jelei - minden esetben orvosi tanácsra van szükség. Ha szív ritmuszavarok vagy keringési problémák is előfordulnak, ajánlott kirándulás az ügyeletre. A csecsemőket és a kisgyermekeket haladéktalanul gyermekorvoshoz kell vinni, ha bronchiolitis gyanúja merül fel. Ez különösen igaz, ha nyelési problémákat észlelnek. Ha az érintett abbahagyja a folyadék vagy étel bevitelét, orvoshoz is kell fordulni. Mivel a bronchiolitsban szenvedők többnyire kétéves korig kisgyermekek, még az első rendellenességeknek is gyermekorvoshoz vagy kórházhoz kell vezetniük. A felnőtteknek a fent említett tüneteket is tisztázniuk kell, amint azok vezetnek Egészség korlátozások vagy akár testi és szellemi hiányosságok. További kapcsolattartók a háziorvos mellett a fül-orr-gégész orvos vagy a hörgők szakorvosa tüdőbetegségek.