Bevezetés
Vastagbél (latinul: Vastagbél), más néven vastagbél, az emberek 5-6 méter hosszú belének része, amelyben az élelmiszer a befogadásától a száj a székletben való kiválasztódására. A vastagbél csatlakozik a vékonybél, amelyben az élelmiszerből származó tápanyagok többsége már felszívódott a szervezetben. A vastagbél feladata a megvastagodás.
Eltávolítja a víz és az oldott sók nagy részét (=elektrolitok) az emésztett élelmiszer-cellulózból, így csak szilárd széklet marad az végbél (lat .: végbél) egészséges emberek. Ezenkívül a vastagbél is tartalmazza a bélt baktériumok amelyek fontos aminosavakat képeznek a komponenseként fehérjék és a vitaminok az emberek számára.
A bél minden korábbi szakasza mentes baktériumok. A vastagbélben az élelmiszer ideiglenesen tárolható, mielőtt tovább szállítanák, és a nyálka felszabadulhat a jobb siklás érdekében. Ha kívülről nézzük a hasat, akkor a vastagbél nagyjából úgy fekszik, mint egy keret a hasi körvonal körül.
A függelék jobb alsó sarkában kezdődik (lat .: caecum), felfelé halad a máj a jobb bordaív alatt, majd balra a bordaív alatt a lép majd ismét lefelé a has bal oldalán a végbél és a végbélnyílás. A bélgyulladás az orvosi terminológiában ismert vastagbélgyulladás. A szerv orvosi kifejezése mögött álló „-itis” utótag mindig a szerv gyulladását írja le.
Okoz
A vastagbél gyulladásának számos oka lehet, amelyek felelősek akár rövid távú, vagy legrosszabb esetben egész életen át visszatérő vastagbél gyulladásért. Rövid távú gyulladás, amely aztán tipikusat okoz gyomor influenza, általában az okozza vírusok or baktériumok, ritkán gombák vagy protozoonok. Mivel patogén fertőzés vírusok vagy baktériumokat fertőzésnek nevezzük, ezt a fajta betegséget ezután fertőző gastroenterocolitisznek nevezzük, jelezve a gyomor (lat: gaszter), vékonybél (lat: enterum) és vastagbél (lat: vastagbél) a baktériumok fertőzésében.
A baktériumok ill vírusok a bél fertőző gyulladásáért általában az E. coli baktériumok, a Yersinia vagy a Campylobacter baktériumok, valamint a Rota vagy a Norovírusok felelősek. Ezek a bélben fészkelnek nyálkahártya, amely után gyullad, és röviddel azután, hogy táplálékkal vagy érintkezés útján beveszik a baktériumokat, hasmenés, hányinger és a hányás az érintetteknél fordulnak elő. Ezeknek a fertőzéseknek a többsége két héten belül önmagában gyógyul meg, és a folyadék- és sóbevitelen kívül semmilyen más kezelést nem igényel.
A vastagbél baktériumok által okozott gyulladása Európában a Shigella baktériumok úgynevezett dizentériája. Nem szabad összetéveszteni az amőbiás dizentériával, amelyet más baktériumok okoznak, és valószínűleg szubtrópusi területeken fordul elő. Egy másik nagyon hirtelen gyulladás vastagbél okozhat vakbélgyulladás.
Maga a függelék a vastagbél első része. Ban ben vakbélgyulladásazonban a függeléknek csak egy kis melléklete gyulladt, az úgynevezett függelék vermiformis. A vastagbél tartós gyulladásának fontos oka az ún krónikus gyulladásos bélbetegség.
Legfontosabb képviselőik colitis ulcerosa és a Crohn-betegség. Megjelenésükben és a betegség lefolyásában különböznek egymástól. Okuk még nem teljesen ismert, de autoimmun folyamatok a bél ellen nyálkahártya gyanúsítják.
Az autoimmun azt jelenti, hogy a test már nem ismeri fel a bélrendszert nyálkahártya mint a testhez tartozó és megpróbálja harcolni ellene a immunrendszer, amely a harcolt nyálkahártya gyulladásával végződik. A krónikus gyulladásos bélbetegségek ezen okai mellett genetikai összetevőket, pszichológiai hatásokat, valamint bizonyos táplálkozási és életmódbeli szokásokat is vizsgálnak. Crohn-betegség a teljes gyomor-bél traktusban előfordulhat, és mindenütt a fal nyálkahártyájának gyulladását okozhatja, míg colitis ulcerosa a vastagbélre korlátozódik.
In colitis ulcerosa, a gyulladás a nyálkahártya legfelső rétegére is korlátozódik, míg a Crohn-betegség átterjedhet a bélfal mélyebb rétegeire is. Mindkét klinikai kép szakaszos, ami azt jelenti, hogy a tünetek nélküli fázisok és a szinte gyulladás váltakoznak a gyulladás fázisával. Mindkét betegség nem gyógyítható, és egész életen át tartó, ismétlődő terápiát igényelnek a visszatérő gyulladásos rohamok kezelésére. A vastagbélben visszatérő gyulladások úgynevezett diverticulákat is okozhatnak.
A divertikulák a bél belső rétegeinek kifelé vagy kidudorodásai. Ezek a bélfal izomzatának gyenge pontjain fordulnak elő, ezáltal megnövekedett nyomás a belekben, például székrekedés vagy az általános gyengesége kötőszöveti, a belső részek kifelé nyúlását okozhatja. Az ebből eredő kis üregek a bélfalban gyulladhatnak és okozhatnak hasi fájdalom a bennük szaporodó baktériumok vagy a felhalmozódott ételpép miatt. Bár a diverticula minden szakaszban előfordulhat, leggyakrabban a vastagbél végén találhatók az S alakú sigmoidban.
