A jugular foramen az alján található koponya és megtestesíti a kilencedik-tizenegyedik koponya átjárását idegek valamint a hátsó agyhártya ütőér, sigmoid sinus és alsó petrosalis sinus. A jugular foramen régiójának problémái különféle neurológiai szindrómákat eredményezhetnek, mint például Avellis, Jackson, Sicard, Tapia és Villaret szindrómák.
Mi a jugular foramen?
A jugular foramen anatómiai szerkezet az emberben fej tövében a hátsó fossa koponya. Átjáróként szolgál a koponya három koponyaért idegek és három vér hajók Az idegek a XI-XI koponyaidegek: a glossopharyngealis ideg, a vagus idegés az accessorius ideg. A vér hajók tartalmazza a hátsó agyhártyát ütőér, a sigmoid sinus és az alsó petrosalis sinus. A jugular foramen egyéb nevei közé tartozik a zigomatikus ér lyuk és a jugularis véna lyuk. Ennek megfelelően a belső jugular ér, amely a jugularis foramennél keletkezik, „jugularis vénának” is nevezik. A nyílás ennek köszönheti nevét vér hajó.
Anatómia és felépítés
Az occipitális csont (Os occipitale) és a petrous csont (Pars petrosa ossis temporalis) keretezi a jugularis forament. A petrous csont az időbeli csont (Os temporale) egy részét képviseli, amely viszont a koponya (Neurocranium) része. Az anatómia két vagy három szakaszra osztja a jugular forameneket. A három részre osztáskor a pars anterior képezi a nyílás elülső részét. Ezen a részen keresztül halad az alsó petrosalis sinus, amely egy vérvezető. A jugular foramen középső részét a pars intermedia képviseli, amely hozzáférést jelent a agy a glossopharyngealis ideg esetében az vagus idegés az accessorius ideg. A három koponyaideg magterülete a agytörzs. Az agyhártya ütőér itt is fut. Egy másik vérvezető, a sigmoid sinus fut végig a hátsó parson. Kombinálja a kisebb véráramokat, amelyek az oxigéntelen vért elvezetik a agy és összeolvad a belső jugulussal ér (belső jugularis véna) azonnal a jugularis foramennél. Ennek a három területre történő felosztás alternatívájaként az orvostudomány szintén dichotómiát használ a jugular foramen leírására. Ebben az esetben az alsó petrosalis sinus és a glossopharyngealis ideg áthaladása képezi az elülső részt, míg a hátsó szakasz a hátsó meningealis artériát, a vagus idegés az accessorius ideg.
Funkció és feladatok
A jugular foramen önmagában nem végez aktív funkciót, de lehetővé teszi az idegrostokat és a vért hajók hogy belépjen a koponyába. A sigmoid sinus a véredény hogy az egyik felében egyszer előfordul fej. Feladata a leeresztés oxigénkimerült vért a agy. Ehhez vért kap más, kisebb erekből: a keresztirányú sinusból, valamint a felső petrosalis sinusból és részben az alsó petrosalis sinusból. Az alsó petrosalis sinus vért tartalmaz, amely a középső koponyaüregből (fossa cranii media) származik. Ennek hat fontos nyílása van. A jugular foramennél az alsó petrosalis sinus válik a belső jugularis vénává. Továbbá a hátsó agyhártya artéria átfolyik a jugularis foramenen. Vérrel látja el az agy egyes részeit, amelyek sok mindent tartalmaznak oxigén és ezért központi jelentőségű az agysejtek túlélése szempontjából. A koponyaidegek a IX-XI. A glossopharyngealis ideg a kilencedik koponyaideget képviseli, és hat fő ága van, amelyek beidegzik a nyelv, mandulák és különféle nyálmirigyektöbbek között. Ezzel szemben a vagus ideg vagy az X koponyaideg nemcsak a fej és a nyak, hanem a mellkas és a has. Az accessorius ideg képezi a tizenegyedik koponyaideget. Ramus internusja a vagus ideghez húzódik, míg a ramus externus motoros kapcsolatot biztosít a sternocleidomastoid és a trapezius izmokkal.
Betegségek
Különböző neurológiai szindrómák társulhatnak a jugular foramen rendellenességeivel. Az Avellis (Longhi) szindróma a glossopharyngealis és a vagus idegek károsodásával társul a medulla oblongata elváltozásai miatt. Jellemző tünetei az ellenkező (kontralaterális) oldalon lévő hemiparesis és a puha szájpadlás, a hangszalagok és a garat ugyanazon (ipsilaterális) oldalon. Ezenkívül az Avellis-szindróma csökkentheti a hőmérséklet és fájdalom testrészében a sérült oldallal szemben. Jackson-szindróma a hypoglossalis ideg bénulásával is jár, amely többek között kényelmetlenséget okozhat a nyelésben és a beszédben. Ennek oka a nyelv. Jackson-szindróma az elhúzódó szindrómákhoz tartozik, mivel a kényelmetlenség oka a medulla oblongatában is megtalálható. Egyéb tünetek is lehetségesek. A Sicard-szindróma neurológiai feltétel jellemzi neuralgia a glossopharyngealis ideg. A neuralgia éles vagy szúrást eredményez fájdalom az innervációs területen fellépő irritáció miatt, de más területekre is sugározhat. A tapia szindróma a különböző koponyaidegeket érinti; jellemzően a vagus ideg, az accessor ideg és a hypoglossalis ideg bénulása van. A nyelv, garat és gége megbénulnak a test azon oldalán, ahol a sérülés található. Ezenkívül a Tapia-szindróma a sternocleidomastoid és a trapezius izmokat is érintheti. A Villaret-szindróma a foramen jugulare károsodásából is származhat. Ebben az esetben olyan jellegzetes tünetek, mint az érzékszervi és nyelési zavarok, valamint a hangszalagok, a sternocleidomastoid izom és trapezius izom miatt idegkárosodás hoz arcideg, glossopharyngealis ideg, vagus ideg és accessorius ideg. A szimpatikus idegrendszer az nyak szintén érintett lehet.
