Bevezetés
A fogfájásról ismert, hogy olyan intenzívvé válik, hogy nehéz tovább viselni őket. Szerencsére ezekben az esetekben igénybe lehet venni fájdalomcsillapítók, amelyek nemcsak enyhítik a fájdalom, de néha gátolhatja a gyulladást és az alacsonyabb szintet is láz. Ez a cikk bemutatja, mit kell tudni a kezelésről fogfájás val vel fájdalomcsillapítók.
Mely fájdalomcsillapítókat használják a fogfájás kezelésére?
Fogfájás idegszálak gerjesztése okozza. Az idegrostok gerjesztését például:
- Kémiai
- Termikus vagy
- Mechanikus ingerek történnek.
Ezután az idegsejtek elektromos jelet generálnak, és ezt továbbítják a agy idegcsatornájukon keresztül. Itt az elektromos jelet dekódoljuk és úgy érzékeljük fájdalom.
A szenzáció fájdalom szubjektív érzés, vagyis ugyanazok a tünetek különböző fokú fájdalmat okozhatnak különböző embereknél. Fogfájás a fogban található idegrostok irritációja okozza. A felelős idegek az ötödik koponyaidegből, az trigeminus ideg.
Végül ezek a fő ágak végső ágai, a nervus maxillaris, amely elsősorban a felső állkapocs és a nervus mandibularis, amely ellátja a alsó állkapocs idegesen a nervus alveolaris inferioron keresztül. A fogon belüli idegrostokat kémiailag irritálják az által termelt toxinok baktériumok alatt csontszúpéldául mechanikai túlterheléssel rágás közben, ezáltal fájdalmat okozva. fájdalomcsillapítók (fájdalomcsillapítók) feladata a fájdalom enyhítése és ezáltal a fájdalomérzet elnyomása.
Különbséget tesznek az opiód fájdalomcsillapítók és a nem opiódikus fájdalomcsillapítók között. Az Opiod fájdalomcsillapítók centrumban hatnak idegrendszer (agy + gerincvelő). A nem opiodikus fájdalomcsillapítók periférián hatnak, és nem a központban idegrendszer.
A fogfájás gyakori fájdalomcsillapítói, mint pl ibuprofen, acetilszalicilsav (ACE 100), És paracetamol ebbe a csoportba tartoznak. A felnőttek maximális napi adagja 2. 400 milligramm (mg) naponta.
Túladagolás esetén a fájdalomcsillapítók mérgező hatást fejtenek ki, és ahhoz vezethetnek máj kár, eszik sőt halál. Emiatt a fájdalomcsillapítókat csak hosszú távon szabad orvoshoz fordulni. Általában a fájdalomcsillapítókat szükség szerint rendszeres időközönként kell bevenni a nap folyamán.
A fogfájás leggyakrabban használt fájdalomcsillapítója az ibuprofen. A nagy előnye ibuprofen hogy fájdalomcsillapító (fájdalomcsillapító), gyulladáscsökkentő (antiphlogistic) és lázcsillapító hatású. Fontos itt a további antiphlogistic hatás, mivel a fogfájás gyakran társul gyulladásos reakciókkal.
Az ibuprofen szabadon kapható a gyógyszertárakban 400 mg-ig. A maximális napi adag 1200 mg-os gyermekeknél 15 mg, felnőtteknél 2400 mg. A hatásmechanizmus miatt olyan mellékhatások, mint a gyomor ritka esetekben bélés vagy vese fordulhat elő.
Acetilszalicilsav (Aszpirin) fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, lázcsillapító hatású, és ami fontos, vérlemezke-gátló szer. Ez azt jelenti, hogy a vér nem „összeomlik” olyan gyorsan, mint a szokásos módon, ezért sérülés esetén hosszabb ideig vérzik. Az ASA előnye, hogy csak kb. 15 perc elteltével gyorsan beindul.
Az ASA nem alkalmazható lázas betegségben szenvedő, 16 év alatti gyermekeknél. Hasonlóképpen a nők is terhesség csak kis mennyiségű ASA-t szabad bevennie. Nagy dózisokban az ASA a szervezet túlsavasságához vezethet, ami légzési bénuláshoz és eszméletvesztéshez vezethet.
A fájdalomcsillapító paracetamol fájdalomcsillapító és lázcsillapító tulajdonságokkal rendelkezik. A maximális napi dózis paracetamol 60 mg / testtömeg-kg. A paracetamolt a máj.
A túladagolás tehát okozhat máj kár és egyenletes májelégtelenség. Összefoglalva elmondható, hogy a fogfájás fájdalomcsillapítói hatékonyak és hasznosak a rövid távú fájdalomcsillapításban. Fogfájás esetén az ibuprofent a választott gyógymódnak tekintik, feltéve, hogy nincs intolerancia.
A fájdalomcsillapítókat azonban nem a fogorvosi látogatás elkerülése érdekében szabad használni, hanem csak az addig eltelt idő áthidalására. A fájdalom mindig figyelmeztető jel a test részéről, hogy valami nincs rendben. Ezért mindig érdemes orvoshoz látogatni, ha a fogfájás hosszabb ideig fennáll.
Fájdalomcsillapító szedésekor figyeljen a mellékhatásokra, és tartsa be a napi maximális adagot. Az akut fogfájás egyelőre enyhíthető különböző fájdalomcsillapítók szedésével. Ebben az összefüggésben az ibuprofent vagy paracetamolt tartalmazó fájdalomcsillapítók alkalmazása különösen hatékonynak bizonyult. Ezeknek a fájdalomcsillapítóknak a hatékonysága elsősorban a ciklooxigenáz (COX I és COX II) gátlásán alapul, amely enzim katalizálja a különböző fájdalom mediátorok szintézisét.
Ily módon a fogfájást elnyomják annak eredeténél. Ezenkívül a paracetamol hatóanyagot tartalmazó fájdalomcsillapítók nem képesek csökkenteni a gyulladásos folyamatokat. Ez a tény egyértelmű előnye fájdalomterápia ibuprofént tartalmazó fájdalomcsillapítókkal.
A paracetamollal ellentétben az ibuprofen hatóanyag befolyásolja a gyulladásos folyamatok kialakulását és fenntartását a fogak területén (antiphlogistic hatás). A fogfájás akut kezelésére szolgáló fájdalomcsillapítókat azonban csak rövid ideig szabad bevenni. Az érintett betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a fogfájás tényleges oka nem szüntethető meg ilyen módon.
A fogorvos felkeresése akkor is elkerülhetetlen, ha a tünetek fájdalomcsillapítók szedése közben csökkennek. Szintén az úgynevezett fájdalomcsillapító Aszpirin elméletileg fájdalomcsillapítók formájában alkalmazható a fogfájás rövid távú kezelésére. Mivel azonban ez a hatóanyag gátló hatást fejt ki a vér vérlemezkék és így csökkenti a véralvadást, fogfájás esetén alkalmazása meglehetősen megkérdőjelezhető. A fokozott vérzési hajlam miatt súlyos események fordulhatnak elő a fogterápia során. Gyakran a fogorvos véleménye a kezelési területről a bevétel után aszpirin annyira korlátozott, hogy megfelelő terápia aligha lehetséges.