Meghatározás - Mi a fájdalom a bordák alatt lélegezve?
Fájdalom alatt a borda gyakran lélegzetfüggő előfordulása jellemzi. A legtöbb esetben a fájdalom növekszik, amikor lélegző , mivel a nyomás a mellkas növekszik. Mikor lélegző ki viszont a fájdalom javul a legtöbb esetben.
Lakás lélegző javítania kell a fájdalmat is. A „alatt borda”Kétféleképpen érthető. Egyrészt utalhat a mellkason belüli helyre, azaz kvázi a mellkasra bordaés másrészt fájdalom a bordák alatt a hasüregbe való átmenetnél is elhelyezkedhet.
Fájdalom okai a bordák alatti légzéskor
Elvileg a test minden olyan szerkezete okozhat, amely a bordák felett, alatt, mögött és között van fájdalom légzéskor a bordák alatt. A legsúlyosabb okok a bordákban fekvő szervekben találhatók. Például a tüdő betegségei, szív és a nyelőcső okozhat fájdalom légzéskor a bordák alatt.
Kevésbé aggasztó betegségek, amelyek okozhatnak fájdalom légzéskor általában az izmokat érinti (diafragma, bordaközi izmok, hátizmok), valamint a csontok (gerinc, bordák) vagy a idegek amelyek a gerinctől a bordák mentén futnak a mellkas. Ezek fontos okai lehetnek a fájdalomnak a bordák alatti légzéskor: Ezeket a következőkben tájékoztatjuk.
- Intercostalis neuralgia
- Bordaelzáródás
- A rekeszizom fájdalma
- Szívroham
- Tüdőembólia
Bordaközi neuralgia (inter = között, costa = borda, neuron = ideg, -algia = fájdalom vége feltétel) leírja a fájdalmat, amely a idegek amelyek a bordák között futnak.
Ennek oka gyakran a bordaizmok és a borda közötti ideg csípése. De az ideg összehúzódása azon a ponton, ahol kilép a gerincvelő a fájdalom oka is lehet. Mivel a bordaközi idegsejtek (idegek a bordák között) a borda mentén futnak, őket a bordaketrec mozgásai is mozgatják légzéskor.
Ha egy ponton megrekedés történik, akkor az ideg minden egyes lélegzetvételkor megnyúlik. Ez abban nyilvánul meg, hogy néha szúró, húzó vagy felvillanyozó fájdalom jelentkezik a bordák alatt lélegezve. A borda tizenkét bordája mindegyik csatlakozik a gerinchez, az 1–7. szegycsont egy második kötéssel.
A bordatömböt ezekben a mozdulatlanság jellemzi ízületek. A legtöbb esetben a ízületek a bordák és a gerinc között érintettek. Idősebb embereknél általában a kopás jelei okozzák a panaszokat, de okozhatja sérülés és akut trauma is.
Légzéskor a bordák elmozdulnak a sajátjukban ízületek, tehát a bordaelzáródás légzéssel kapcsolatos fájdalmat okoz. A diafragma (rekeszizom) az emberi test legfontosabb légzőizma. Ugyancsak anatómiai határként szolgál a mellkas üreg és a hasüreg.
Megfeszítve a diafragma, a mellkasban megnő a tér, lehetővé téve a levegő belélegzését. Pihenés ismét kiszorítja a levegőt a tüdőből. Ha a rekeszizom megsérült, ez kényelmetlenséget okozhat, különösen akkor, ha megfeszül (pl belélegzés fázis).
Gyanítható például, hogy a sport közbeni oldalsó csípések a rekeszizom túlterheléséhez kapcsolódnak. A rekeszizom sérülései fájdalmat okozhatnak a bordák alatti légzés során is. Tüdő embólia akut életveszélyes lehet.
Ebben feltétel, egy vagy több vér vérrögök képződnek, amelyek a vérben szállhatnak meg hajók a tüdő ellenállását, bezárva őket, és ezáltal növelve a tüdőben az ellenállást. A tünetek attól függően változhatnak, hogy hány hajók a tüdő érintettek, és ezek az erek mekkorák. A tüdő jellegzetes tünetei azonban embólia akut légszomj és légzéssel kapcsolatos mellkasi fájdalom.
A szív a támadás élesen veszélyezteti az életet feltétel. Csökkent vér áramlás (és ezáltal az oxigén és más tápanyagok hiányos ellátása) az szív izmok. Ez észrevehetővé válik az erős fájdalom mellett a mellkason fellépő nyomás és szorító érzéssel kombinálva. Az a szívroham nem függ a légzéstől, de az érintettek gyakran ilyennek érzékelik, mivel a belégzéskor fokozódik a mellkasra nehezedő nyomás érzése.
