Az úgynevezett clivus perem szindróma a klinikai fő jellemzőt írja le, amely a agytörzs a felső régióban. A sátorrésnél az okulomotoros ideg károsodik a megnövekedett nyomás következtében. Ennek oka subduralis vérömleny következő agyvérzés vagy koponyasérülés.
Mi a clivus edge szindróma?
A Clivus perem szindróma a agy sérülés, amely a subduralis haematomák által okozott nyomás gyorsan növekvő intrakraniális növekedése miatt következik be. Az okok különbözőek koponya traumák vagy mindenféle agyi vérzések, amelyek előfordulhatnak például daganatokban. Az úgynevezett okulomotoros ideget a hippocampus gyrus oldalirányban nyomja a Blumenbachian clivus ellen, amely a sella turcica-nál található. Ily módon a fokális oculomotorius irritációja lép fel, amely átmeneti irritáló miózisban, valamint a pupillák homolaterális összehúzódásában nyilvánul meg. Később okulomotoros idegbénulás alakul ki, abszolút pupilla merevség és egyoldalú mydriasis kíséretében. Végül az összes külső okulomotorikus ág teljes veszteséggel jár. Ezt a klinikai képet ezután teljes okulomotoros idegbénulásnak nevezik.
Okok
A clivus él szindróma okai között szerepel a traumás agy sérülés és daganatok. Craniocerebrális trauma általában miatt következik be agy külső erő okozta sérülés. Ez gyakran azt eredményezi agyvérzés, ami viszont a clivus edge szindróma okának tekinthető. A daganatok is kiválthatják ezt a klinikai képet. A legtöbb esetben ezek rosszindulatú daganatok a neuroectodermalis szövetben, amely a központban helyezkedik el idegrendszer. Minden más úgynevezett koponyaűri daganat, mint pl meningiómák, csak a clivus edge szindróma másodlagos okainak tekinthetők. Gyors növekedésük miatt azonban szintén a agydaganatok ez legalább kiválthatja a klinikai képet, mivel jelentősen megváltoztatja az agy szerkezetét. A fő ok azonban az okulomotoros ideg, az úgynevezett harmadik koponyaideg károsodása. Ennek az idegnek számos külső szemizma van, amelyek működése a károsodás mértékétől függően komplex módon károsodhat. Ebben az esetben a szem mobilitása, valamint az észlelés erősen csökken. Itt a clivus edge szindróma okát külső vagy belső okulomotoros bénulásnak nevezzük.
Tünetek, panaszok és jelek
Clivus edge szindrómában a agytörzs a koponyaüregben megnövekedett nyomás miatt. Ezt okozhatja agydaganatok vagy például epidurális hematómák. Ily módon az agytörzset lefelé nyomják a csontok az koponya, így az úgynevezett okulomotoros ideg szintén holisztikusan nyomódik a clivus csontszerkezetéhez. Az első tünet, amely a tanfolyam során jelentkezik, az ipsilaterális pupilla dilatáció, amely a nyújtás és az érintett ideg irritációja az úgynevezett sátorrésben. Később az okulomotoros ideg bénulása következik be, amelyet kitágult és fénymerev kísér tanítvány. A betegség későbbi szakaszaiban teljes okulomotoros idegbénulás lép fel, és az kontralaterális további kitágul tanítvány alakul ki. Ennek oka a agytörzs, amely most közvetlenül a clivus szélén van.
Diagnózis és lefolyás
Különböző orvosi lehetőségek használhatók a clivus edge szindróma diagnosztizálására. A klinikai kép különböző tünetekben és megnyilvánulásokban nyilvánul meg. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a gyanús panaszokat, amelyek a clivus edge szindrómára utalnak, megfelelően tisztázzák neurológiailag. Ide tartozik például egy alapos strabológiai vizsgálat, amelyet feltétlenül jelentéssel kell követni. Ha a beteg feltétel ezt lehetővé teszi, azonnal meg kell tenni az első tünetek megjelenése után. A diagnózis felállítása érdekében a kezelőorvos elemzi a mozgásokat és összetett eljárásokat hajt végre a méréshez kancsal szögek különböző nézési irányokból. Ez a szemizmok kombinált bénulásának felderítésére is szolgál. A tanulók motoros funkcióját is felmérik. A Clivus edge szindróma kísérő tünetekkel is jelentkezhet, mint pl fejfájás és a nyak fájdalom, valamint különféle ataxiák.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Sajnos a clivus edge-szindróma tünetei nem különösebben egyértelműek, ezért a szindrómát későn vagy csak véletlenül ismerik fel. Rendszerint orvoshoz kell fordulni, ha súlyos és elhúzódó fejfájás hogy nem tulajdonítható konkrét oknak. A test bizonyos részeinek bénulása szintén jelezheti a clivus edge szindrómát, és azt is meg kell vizsgálni, ha hosszabb ideig jelentkezik. Ezenkívül a hirtelen szembesülés a szemre utalhat a betegségre, így itt is tanácsos orvos vizsgálata. Az első diagnózist általában háziorvos állapítja meg. Ezután részletes vizsgálatot végeznek MRI vagy an segítségével Röntgen. Fájdalom a nyak clivus edge szindrómára is utalhat, és le kell írnia az orvosnak. A további kezelés sebészeti beavatkozással történik. A szempanaszokat egy szemész. Általában a betegség pozitív lefolyása van.
Szövődmények
Clivus edge szindróma miatt a beteg agyi vérzésben és koponyasérülésben szenved. A megnövekedett nyomás miatt sok beteg tapasztal fejfájás és a szédülés. A beteg pupillái nyilvánvaló ok nélkül kitágulnak. Ha a betegség súlyosan előrehalad, a tanulók teljes bénulása végül bekövetkezik. A legtöbb esetben az érintett rosszindulatú daganatok kialakulásában szenved, amelyeket komplikációkkal nehéz kezelni. Ha a clivus edge szindrómát nem daganat okozza, hanem az keringési rendellenességek, általában nincsenek komplikációk. Ebben az esetben sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet, amelynek során a betegséget kezelik. A Clivus perem szindróma a fej a betegek többségében. Ez a testtartás elősegítheti nyak fájdalom és jelentősen befolyásolják az érintett életét. Emellett az állandó fejfájás miatt az életminőség csökken. A szemizmok betegsége a prizma segítségével kezelhető szemüveg és nem vezet további szövődményekhez. Ennek eredményeként a látás általában szintén megerősödik.
Kezelés és terápia
Mivel a clivus perem szindróma neurológiai rendellenesség, az okok tisztázását mindenképpen a neurológia szakorvosának kell elvégeznie. Alapvetően ennek a klinikai képnek a prognózisa, valamint annak következményei meglehetősen rosszak, mivel többnyire súlyos traumák, aneurysma vagy rosszindulatú daganatok okozzák a kiváltó okokat. Továbbá a regenerációs szakaszban gyakran hibás beidegződések lépnek fel, amelyek szintén a betegség kedvezőtlen lefolyását okozzák. Ha a clivus edge szindróma oka a vér keringés, javulás esélye várható. Ebben az esetben azonban a helyzetnek egy éven belül pozitívan kell változnia, különben szóba jöhet egy úgynevezett strabismus-művelet. Ez lehetővé teszi a páciens számára, hogy a binokuláris látásmezőt visszahozza az úgynevezett elsődleges helyzetbe. Így az elmozdulás és kényszerű testtartás fej végleg megakadályozzák. A jelen eredmények végül információt nyújtanak arról, hogy az érintett szemizmokat kell-e először kezelni. Ha a meglévő parézis csak kissé kifejezett, úgynevezett prizmatikus lencsék használhatók. Ezek aztán javítják a beteg látását és kompenzálják a pupilla mozgékonyságát.
Kitekintés és előrejelzés
Rendszerint a clivus edge szindróma további lefolyása viszonylag erősen függ a tünetek súlyosságától és a betegség okától is. Ebben a tekintetben általános előrejelzés nem lehetséges. A tüneteket azonban csak közvetlen kezeléssel lehet enyhíteni. Ha nem kezelik, a szindróma miatti bénulást nem lehet megállítani. Daganatok esetében a prognózis viszonylag gyenge, mivel a tünetek ebben az esetben már nem enyhíthetők. Ha a clivus edge szindróma csak keringési rendellenesség miatt jelentkezik, ezek sok esetben gyógyíthatók vagy legalább enyhíthetők. Ebben az esetben a betegeknek sebészeti beavatkozásra lehet szükségük a strabismus kijavításához. Az erőltetett testtartás fej ez az eljárás is jelentősen enyhítheti. A clivus edge szindróma enyhe eseteiben a tüneteket prizmatikus lencsék enyhítik. A szövődmények elkerülése érdekében ezért ennek első jeleire orvoshoz kell fordulni feltétel. A korai diagnózis mindig pozitív hatással van a betegség lefolyására. Annak érdekében, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak, az érintett személynek ezért mindig meg kell védenie a fejét a sérüléstől.
Megelőzés
Nincsenek közvetlen orvosi ellátások intézkedések elérhető a clivus edge szindróma megelőzésére. Ennek következtében feltétlenül szükséges szakemberrel konzultálni a látás legkisebb zavarai és gyanús tünetei esetén. Mivel az okok nagyon változatosak, mindenképpen alapos vizsgálatra van szükség, különösen neurológiai szempontból. Erre azért is szükség van, mert a clivus edge szindróma általában olyan súlyos okokon alapul, mint a daganatok vagy a vérzések, amelyek kezeletlenül a beteg halálát eredményezik. Amikor clivus él szindróma jelentkezik a agyvérzés, egy helyet elfoglaló és működésképtelen agytumor, Egy verőértágulatvagy traumás agyi sérülés, az akut kezelés vagy a túlélő műtét utáni nyomon követés elengedhetetlen.
Utókezelés
Még a clivus edge-szindróma kiváltói is általában kezelést igényelnek és ellenőrzés. Az okulomotor következményei idegkárosodás még inkább. A helyzetet azonban még rosszabbá teszi, hogy a clivus edge szindróma tüneteit gyakran rosszul értelmezik, vagy nem ismerik fel elég korán. Ha súlyos fejfájás jelentkezik az agyi vérzés vagy daganatok akut kezelése után, és hosszabb ideig fennáll, ez clivuscant szindróma lehet. Ugyanez igaz a bénulásra, szédülés vagy hirtelen vizuális problémák lépnek fel. A tünetek súlyossága és az azt kiváltó betegség miatt van értelme, hogy a betegek rendszeresen részt vegyenek az utólagos vizsgálatokon akut kezelés után. Ekkor nagyobb az esély a clivus edge-szindróma időben történő diagnosztizálására. A nyomon követést a háziorvos, valamint a szemész, egy neurológus vagy a kórház korábbi összefüggésében álló orvos. Ha a keringési rendellenességek okozzák, a clivus edge szindróma viszonylag jól kezelhető. Másrészt, ha helyet foglal és működésképtelen agytumor, traumás agyi sérülésvagy verőértágulat jelen van, a beteg kilátása gyenge. Ezekben az esetekben csak tüneti segítség nyújtható a clivus él szindróma által okozott kellemetlenségek nyomán.
Ezt teheti meg maga is
Clivus edge-szindróma esetén az érintett személynek meg kell védenie testét és különösen fejét a rángatózó mozgásoktól vagy más külső hatásoktól. A fejre esés vagy ütés súlyosbítja a tüneteket, ezért ügyelni kell a megfelelő fejvédelem biztosítására. A rázkódás, ugrálás, futás vagy a gyógyulási folyamat során teljesen kerülni kell az ugrálást. A lassú és egyenletes mozgások hasznosak. A fej testtartását rendszeresen ellenőrizni kell és feszültség amennyire csak lehetséges, a fejére minimalizálva. A nap folyamán előnyös a gyógyulás, ha a fejet egy idő után lefektetik, vagy ha az érintett szünetekben fekszik, ha lehetséges. Ez enyhíti az izmokat, inak és a idegek a fejhez csatlakozik. Ezenkívül a fej kevésbé mozog a pihenőidő alatt. A kellemetlenség első jeleinél és szédülés, az érintettnek gyengéd testtartást kell alkalmaznia, amíg a tünetek nem csökkennek. Kerékpár, motorkerékpár vagy autó vezetésénél ügyelni kell a lassításra. A fejet nem szabad szükségtelenül rángatni, ezért kerülni kell a dudorok vagy kátyúk áthajtását. Az általános agytevékenység csökkentése érdekében kerülni kell a megerőltető kognitív feladatokat vagy a számítógépen végzett intenzív munkát.
