Béta-blokkoló
A béta-blokkolók nélkülözhetetlenek, különösen azoknál a betegeknél, akiknek gyenge a szivattyúja szív (=szívelégtelenség) vagy a betegek után a szívroham. A béta-blokkolók a nevüket a szív. A receptorok olyanok, mint a sejtek és szervek fordítói.
A messenger anyagok kikötnek rajtuk, és előre meghatározott változásokat okoznak. Az úgynevezett béta-receptorok többek között a szív. Jeleket kapnak a vegetatív növényeinktől idegrendszer, itt az ún szimpatikus idegrendszer.
A fizikai megterhelés és a stressz során aktiválódik, és hatékonyabbá teszi testünket. Növeli a szívfrekvencia szívében, és erősebben veri. Tágítja a hörgőket, hogy jobban lélegezhessünk, és gátolja a bél aktivitását, hogy a lehető legtöbb energiát biztosítsa a teljesítményhez.
A jelek idegrendszer különféle receptorok / fordítók fogadják és alakítják át. Megkülönböztetünk alfa és béta receptorokat (görög kifejezés az A és B betűkre). Az alfa receptorok egyebek mellett a hajók és összehúzódást okoznak, míg a béta-receptorok főleg a tüdőben és a szívben találhatók meg. A béta-blokkolók megakadályozzák a vezető szimpatikus működését idegrendszer azáltal, hogy blokkolja az adójának béta-receptorát.
Ennek eredményeként a szív kevésbé gyorsan és erősen ver. Ha a szív lassabban és kevésbé erősen ver, akkor kevésbé vér az érrendszerbe pumpálják és vérnyomás leeshet. A jótékony hatás mellett magas vérnyomás, a béta-blokkolóknak az is nagy előnyük, hogy lassabb és kevésbé erőteljes veréssel csökkentik a szív oxigénfogyasztását, mert a kevesebb munka kevesebb energiafogyasztást jelent.
Ez előnyös a koszorúér-betegségben szenvedő betegek számára hajók (= olyan erek, amelyek ellátják a szívet és koszorúként hevernek körülötte), mert ezeknél a betegeknél az edények már nem képesek elegendő mennyiségben szállítani vér a meszesedés következtében a szívizomhoz, ami a véráramlás hiányát és nem utolsó sorban szívrohamot eredményez. A béta-blokkolók kezelésében fokozott óvatosság szükséges asztmás vagy egyéb obstruktív betegeknél tüdő olyan betegségek, mint pl COPD. Mivel a szív receptorai a tüdő hasonló változatában is megtalálhatók, a receptorok stimulálása a szívre gyakorolt hatás mellett a légszomj rohamát is kiválthatja, mivel a légutak szűkebbé válnak a béta receptorok.
A továbbfejlesztés során ezért szelektívebb béta-blokkolókat fejlesztettek ki, amelyek kisebb dózisokban nagyobb hatással vannak a szívre, mint a tüdőre, így általában kizárják ezt a szövődményt. Példák ezekre az úgynevezett kardioszelektív (kardio = szív) béta-blokkolókra metoprolol és atenolol. Az asztmás roham mellett az összes béta-blokkoló legfontosabb mellékhatása a kezelés kezdetén jelentkező súlygyarapodás, a férfi potencia zavarai, vér nyomás a keringés összeomlásáig, a koleszterin szint és a kockázatok növekedése cukorbetegség mellitus.
Cukorbetegség vagy a tartósan túl lassan dobogó szív (= bradycardia) ezért ellenjavallat a béta-blokkoló szedése ellen. A béta-blokkolókat gyakran a hatóanyag nevében az „-olol” utótaggal azonosítják. ACE-gátlók a test teljesen más mechanizmusát támadják meg.
ACE-gátlók nevüket egy enzimtől kapják, amelyet működés közben blokkolnak, az AC enzimtől (= angiotenzin-konvertáló enzimek). Ez az enzim olyan anyag felszabadulását okozza a szervezetben, amely összehúzza a vért hajók, az úgynevezett angiotenzin, amely „érfeszítő” néven ismert. Mivel a ACE-gátlók blokkolja ezt az AC enzimet, és így kevesebb érszűkítő anyag keletkezik, az erek szélesek maradnak és vérnyomás nem emelkedhet túl magasra.
Mivel a hatás az enzim aktivitásától függ, az ACE-gátló hatását gyakran nehéz megjósolni. A terápiát ezért alacsony dózisban és orvosi felügyelet mellett kell elkezdeni. Az enzim aktivitása különösen magas, ha diuretikumok egyidejűleg adják be.
Itt az ACE-gátló hatása nagyon erős lesz. E gyógyszerek kombinált terápiáját ezért csak nagyon körültekintően szabad elkezdeni. Az erekre kifejtett ezen hatás mellett az ACE-gátlók jótékony hatással vannak a betegség lefolyására is szívelégtelenség.
A szív ezen pumpáló gyengeségében megakadályozzák az átalakulási folyamatot, amely a szívet egyre hatástalanabbá teszi. A terápia gyakori szövődménye száraz ingerlékenység köhögés, amelyet a kezelt betegek körülbelül 5-10% -a kap. Mivel ez a jelenség nem korlátozódik egyetlen, az ACE-gátlók csoportjába tartozó hatóanyagra, a hatóanyag megváltoztatása nem tanácsos, hanem a vérnyomáscsökkentők másik osztályára való teljes áttérés javasolt.
A legtöbb esetben a terápiát ezután egy AT1 blokkoló segítségével választják ki. Bőrkiütések és duzzanat, úgynevezett ödéma, vese diszfunkció és súlyos cseppek vérnyomás ACE-gátlókkal történő kezelés során is előfordulhat. Az ACE-gátlók nem engedélyezettek vese károsodás, szívbillentyű-hibák vagy közben terhesség.
Ezekben az esetekben más készítményeket kell használni. Az ACE inhibitor csoport legismertebb tagjai kaptopril, az ACE-gátlók eredeti anyaga, enalapril, hatékonyabb és tartósabb készítmény. Az újabb készítmények hatása még hosszabb, tehát a napi háromszori beadásé kaptopril és a napi kétszeri adagolás enalapril, csak egyetlen beadásra van szükség minden nap. Az ACE-gátlók képviselőit a hatóanyag neve végén található „-pril” szó felismerheti.
