Akusztikus neuroma jóindulatú daganat, amely a vestibularis ideg. Bár jóindulatú, jelentős kényelmetlenséget okozhat az érintett betegben. Ezért, ha olyan tünetek, mint szédülés, hallási problémák vagy egyensúly rendellenességek jelentkeznek, fül, orr és a torok szakorvosához haladéktalanul fordulni kell, hogy a lehető legkorábban diagnosztizálható legyen az ok, és ha szükséges, az akusztikus neuroma a lehető leghamarabb kezelhető.
Mi az akusztikus neuroma?
Akusztikus neuroma jóindulatú daganat, amely a vestibularis ideg Az vestibularis ideg összeköti a vestibularis szervet a agy. Az akusztikus neuroma jóindulatú, lassan növekvő daganat a koponya. A jóindulatú neurinóma a vestibularis ideg idegsejtjeinek - az úgynevezett Schwann-sejteknek - a külső burkolatából képződik. Mivel a vestibularis idegnek majdnem ugyanaz az útja van a agy a hallóideg növekedésével az akusztikus neuroma növekedésével a hallást érintő tünetek is jelentkezhetnek. Jellemzően a neurinóma nem ad áttétet. Az érintett egyének gyakran észlelik az akusztikus neuromát a kezdetekor fülzúgás, halláskárosodás vagy egyoldalú halláskárosodás. Azonban a arcideg akusztikus neuroma is befolyásolhatja, amely szintén vezet a bénulásra az arc területén. Ha a neurinóma tovább nő, fennáll annak a veszélye, hogy megszorítja a agytörzs or kisagy, amelynek súlyos következményei lehetnek. A lehető leghamarabb megfelelő kezelést kell kezdeni, különösen gyermekeknél és serdülőknél, hogy visszaszorítsa az akusztikus neuroma következményeit.
Okok
Az akusztikus neuroma oka ismeretlen a tudósok és az orvosok számára. A neurinoma kialakulásának kockázata azonban az életkor előrehaladtával növekszik. Ha akusztikus neuroma alakul ki a II-es típusú neurofibromatosis kapcsán, a betegség az örökletes anyag genetikai változásán alapul. Ezek felelősek a jóindulatú daganatok kialakulásáért agy és a gerincvelő. A neurofibromatosis jelei lehetnek a kétoldalú akusztikus neuroma és a betegség fiatalabb korban történő előfordulása. Ezenkívül neurinoma is kialakulhat az a sugárzással összefüggésben rák hoz fej. Még sok évvel a rák befejeződött, fennáll annak a lehetősége, hogy a korábbi besugárzott rákos betegeknél akusztikus neuroma alakul ki.
Tünetek, panaszok és jelek
Bár az akusztikus neuroma (neurinoma) jóindulatú daganat, jelentős tüneteket okozhat. A neurinomában a tünetek mindig a kiszorítási folyamatok eredményei. Maga a daganat nagyon lassan növekszik, de nem alakul ki metasztázisok. Így az érintett személy évtizedekig tünetmentes maradhat, ebben az esetben a tumor gyakran véletlenszerű megállapítás. Amikor azonban elér egy bizonyos méretet, vagy kedvezőtlen helyen helyezkedik el, akkor tünetek jelentkeznek, attól függően, hogy melyik idegek kiszorultak. Az első tünet gyakran lassan növekvő egyoldalú halláskárosodás. Ritkább esetekben ez egészen hirtelen kezdődik, mint a halláskárosodás. Ez ismételt halláskárosodást eredményez. A hallászavarok mellett egyensúly rendellenességek gyakran előfordulnak. A hallási rendellenességek általában egyoldalúak. Kétoldalú halláskárosodás azonban ritkán figyelhető meg. A halláskárosodás süketséggé válhat. A egyensúly rendellenességek intenzitása változó. Rotációs szédülés ritkán fordul elő. Gyakrabban a szenvedőknél az az érzés, hogy a padló imbolyog alattuk. Ezen gyakran előforduló tünetek mellett vannak kevésbé gyakori tünetek is. Amikor a hetedik koponyaideg elmozdul, arcbénulás léphet fel. Íz zavarok és a könnytermelés leállítása is lehetséges. Továbbá az elmozdulási folyamatok is vezet zsibbadásig és fájdalom az arcba. Nagyon súlyos esetekben mozgási rendellenességek, keringési problémák vagy légzési zavarok fordulnak elő lehetséges halálsal.
Diagnózis és lefolyás
Ha a beteget akusztikus neuromában gyanítják, az alapellátó orvos otolaryngológushoz irányítja. A beteggel folytatott részletes interjú után megvizsgálják a füleket és audiogramot készítenek. Ezzel a fül-orr-gégész orvos ellenőrzi, hogy a beteg nem hallja-e az egyes vagy mindkét oldalon bizonyos frekvenciákat. Egy másik diagnosztikai lehetőség agytörzs audiometria (ABR), amely ellenőrzi a hallást idegek. Ezenkívül a vizsgálat információt nyújt a hallásba bevont agyi régiók funkcionális kapacitásáról. Mindkét teszt általában olyan eredményeket mutat, amelyek eltérnek az akusztikus neuroma normájától. Az egyensúly érzetének vizsgálata szintén információt nyújt a neurinoma jelenlétéről. A feltételezett diagnózis megerősítésére az otolaryngológus MRI-t vagy képalkotó eljárást rendel el a fej, amelyen megbízhatóan fel tudja deríteni az akusztikus neuromát.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha valaki azt gyanítja, hogy akusztikus neuromában szenved, minden esetben azonnal orvoshoz kell fordulni. Még akkor is, ha ez jóindulatú daganat, jelentős korlátokat és kényelmetlenséget okozhat a beteg életében. Ebben az esetben elengedhetetlen az orvosi kezelés. A panasz általában nem tűnik el önmagában, vagy spontán nem gyógyul meg. Ebben az esetben az érintett személy nagyon hirtelen hallási nehézségekben vagy süketségben szenved. Ha ezek a panaszok különösebb ok nélkül jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni. Hasonlóképpen kezelésre van szükség, ha fülzúgás vagy látászavar lép fel. Ezenkívül a betegek gyakran szenvednek egyensúlyhiánytól és arcbénulástól. Ezek a tünetek az akusztikus neuroma jelei is lehetnek. Általában a betegek közvetlenül az otolaryngológushoz fordulhatnak, aki diagnosztizálhatja és kezelheti az akusztikus neuromát. Korai észlelés és kezelés esetén a beteg várható élettartama nem csökken.
Kezelés és terápia
Az akusztikus neuroma kezelésének különböző lehetőségei vannak, annak helyétől és méretétől függően. Nagyon kicsi neurinomák esetén, amelyek nem okoznak kényelmetlenséget a betegnek és nő lassan, egyes esetekben lehet kezdetben várni. Természetesen az akusztikus neuroma megállapításai állandó ellenőrzést és megfigyelést igényelnek annak érdekében, hogy a betegség előrehaladását a lehető leghamarabb észrevegyék. Az akusztikus neuroma kezelésének második lehetősége a műtét. Ezt a módszert főleg akkor alkalmazzák, amikor az akusztikus neuroma már nagyon nagyra nőtt és jelentős kellemetlenségeket okoz, vagy amikor a beteg fiatalon megbetegszik. Ha az akusztikus neuroma még nem nagyobb két centiméternél, a kezelőorvos gyakran javasolja a jóindulatú daganat besugárzását. Mindhárom kezelési módszernek vannak előnyei és hátrányai, ezért alaposan meg kell fontolni az akusztikus neuroma kezelésére vonatkozó döntést. A betegeknek ajánlott több fülből kérni tanácsot, orrés torokorvosok segítenek nekik meghatározni az akusztikus neuroma legmegfelelőbb kezelési módját.
Kitekintés és előrejelzés
Az akusztikus neuroma különféle tüneteket okoz, amelyek általában a fej a beteg területe. Ebben az esetben az érintett személy elsősorban szenved szédülés és hallási nehézségek. Nem ritka egyensúlyzavarok előfordulhat, ami negatívan befolyásolhatja az érintett mindennapi életét. A súlyos szédülés gyakran eszméletvesztéshez vezet, amelynek során különféle sérülések léphetnek fel az esések miatt. A legrosszabb esetben a beteg teljes halláskárosodást szenved az akusztikus neuroma miatt. Sok ember számára a halláskárosodás súlyos szövődmény, néha ahhoz vezet depresszió. Továbbá, fülzúgás vagy más fülzajok előfordulhatnak, amelyek rontják az életminőséget. Néha az arcban bénulás lép fel, és az érintett személy továbbra is szenvedhet látászavaroktól. Vakság általában nem fordul elő. Sok esetben a halláskárosodás csak bizonyos frekvenciatartományokra vonatkozik. A legtöbb esetben az akusztikus neuromát műtéti úton kezelik, és általában a betegség pozitív lefolyásához vezet. Továbbá a daganat sugárzása is megvalósulhat. A páciens várható élettartamát az akusztikus neuroma nem befolyásolja.
Megelőzés
Sajnos, mivel az akusztikus neuroma az egyik daganatos betegségek, nincs ismert hatékony megelőzés. Csak egy kísérlet lehet a test minél fittebb és egészségesebb megőrzésére egészséges életmód és elegendő testmozgás révén. Mivel az akusztikus neuroma családi betegség, az érintett betegek gyermekeit a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb észlelhessék az akusztikus neuroma kialakulását.
Utógondozás
Az akusztikus neuroma hetekig tartó utókezelést igényel. Ezért a daganatot nem feltétlenül kell otthonuktól távol operálni. A rendszeres oda-vissza utazásoknak az érintett személy számára kezelhetőnek kell maradniuk. Az akusztikus neuroma műtéti eltávolítása továbbra is a leghatékonyabb kezelési lehetőség. A fej és a fej műtéteivel járó műtéti kockázatokon kívül a posztoperatív kilátások elég jóak. Minél korszerűbbek az alkalmazott sebészeti beavatkozások és minél jobb az utókezelés, annál hamarabb gyógyulhat a beteg. Teljes életminőségét többnyire tapasztalt sebészek nyerhetik vissza. Az előzetes vizsgálatoknak és az utógondozásnak lehetőség szerint egy kézben kell maradnia. Megalapozott tudássá vált, hogy a sebész az előzetes megbeszélések, az előzetes vizsgálatok, valamint maga a későbbi műtét révén szerezte meg a legjobb ismereteket a beteg akusztikus neuromájáról. Ezen túlmenően a műtét során bármikor hozzáigazíthatja műtéti stratégiáját a tényleges eredményekhez. A cél a lehető legjobb műtéti eredmény elérése. A tumor teljes eltávolítása különösen sikeres kis akusztikus neuromák esetén. A nagyobb neurinómákat darabonként el kell távolítani. Nagyobb sebészeti kockázatot jelentenek. Az utólagos látogatások célja a műtét után gyakran előforduló problémák nyomon követése. Ide tartoznak a szédülés és az egyensúly problémái, a süketség vagy a műtéttel kapcsolatos arcbénulás. Ez utóbbi megköveteli fizikoterápia a nyomon követés során. A későbbi időpontokat a beteg szülővárosában egy neurológus intézheti.
Mit tehetsz te magad
Az akusztikus neuroma évek vagy akár évtizedek alatt kialakulhat. Mire a feltétel diagnosztizálják, gyakran már kialakultak maradandó károsodások, például egyensúlyi problémák vagy halláskárosodás. Orvosi kezelés, amely általában a sebészeti beavatkozásokra és a rendszeres előrehaladásra összpontosít ellenőrzés, kíméléssel támogatható. A mentálisan megterhelő feladatok gyakran túl nagy megterhelést jelentenek, és lehetőség szerint csökkenteni kell őket, ha balesetveszéllyel járnak. Így szükség lehet a foglalkozás megváltoztatására, ha a feltétel lehetetlenné teszi az adott tevékenység megbízható elvégzésének képességét. A betegeknek konzultálniuk kell a megfelelő orvossal, és szükségük lehet terapeutára is. Ha az akusztikus neuromát korán észlelik, gyakran nincs szükség további lépésekre. A teljes gyógyuláshoz elegendő egy egyszerű műtéti beavatkozás, amely után a betegeknek könnyebben kell nyugodniuk. Ennek ellenére az érintetteknek figyelniük kell a szokatlan tünetekre, és rendszeres rutinvizsgálatokat kell végezniük. Ha a műtét után fizikai kellemetlenség alakul ki, vagy a hallási problémák nem csillapodnak, akkor változatosak AIDS például hallókészüléket is meg kell szervezni.
