Fülzajok

Szinonimák

fülben cseng angol. fülzúgás

Bevezetés

A fülben fütyülés ártalmatlan, de sok érintett számára rendkívüli terhet jelent. Itt mindent megtudhat, ami fontos fülzúgás. A fülben jelentkező zaj hallási érzékelés, amely különböző okokra és funkcionális rendellenességekre vezethető vissza.

A. Típusa és intenzitása fülzúgás változhat. Előfordulhatnak az egyik oldalon vagy mindkét oldalon. Habár fülzúgás inkább tünet, mindazonáltal független diagnózisként szerepel az ICD-10 szerint.

A fülzajokat különféle szempontok szerint osztályozzák. Különbséget tesznek szubjektív és objektív fülzúgás, valamint akut (3 hónapnál rövidebb ideig tartó) és krónikus (3 hónapnál hosszabb ideig tartó) fülzúgás között. Továbbá fontos a fülzúgás származási helye is.

A fülzúgás előfordulhat a külső fül, középfül, belső fül, hanem a hallási pályán vagy agy. Végül a fülzúgást súlyosság fokokra osztják, amelyek a magánélet és a szakmai élet életminőségére utalnak. Az 1. fokozat nem felel meg semmilyen fokú szenvedésnek, a 4. fokozat foglalkozási fogyatékossághoz vezet, és nagyon magas fokú szenvedéssel jár. A fülzúgás típusa nagyon különböző lehet.

Frekvencia

A lakosság mintegy 25% -a tapasztalt fülzúgást, 4% pedig még krónikus, azaz tartós fülzúgástól is szenved. Az incidencia, vagyis az új esetek száma a populációban tovább növekszik. A megnövekedett zajnak valószínűleg van köze ehhez. A fülzúgás általában 40-50 év között jelentkezik. A férfiak és a nők ugyanolyan mértékben érintettek.

Okok

Számos oka vezethet fülzúgáshoz. Különbséget tesznek azok között, amelyek tárgyiasítható megállapításhoz vezetnek, és azoktól, amelyek szubjektív fülcsengést okoznak. Ezek a tünetek a magnézium hiány.

Például a szűkület (szűkülete) nyaki artéria objektív fülcsengéshez vezethet. Ezután általában impulzus-szinkron zaj lép fel. Egyéb áramlási zajok hajók (artériák) is lehetségesek.

Egy másik ok a glomus tympanicum daganata. Ez a középfül, amely az idegsejtek, a paraganglion tympanicum felhalmozódásából származik. A daganat pulzáló zajt is okoz a fülben (általában zörej), amely összefüggésbe hozható halláskárosodás.

Továbbá, lélegző hangok, érrendszeri rendellenességek (aneurysma, AV sipoly), feszültség a középfül az izmok vagy a hallótrombita nyitó mozdulatai objektív fülzúgást okozhatnak. Az ilyen objektív fülzúgás terápiájának előterében az alapbetegség kezelése áll. Ez azonban nem mindig lehetséges.

Egy másik ok a glomus tympanicum daganata. Ez a középfül daganata, amely az idegsejtek, a paraganglion tympanicum felhalmozódásából származik. A daganat pulzáló zajt is okoz a fülben (általában zörej), amely összefüggésbe hozható halláskárosodás.

Továbbá, lélegző hangok, érrendszeri rendellenességek (aneurysma, AV sipoly), a középfül izmainak feszültsége vagy a hallótrombita nyitó mozgása objektív fülzúgást okozhat. Az ilyen objektív fülzúgás terápiájának előterében az alapbetegség kezelése áll. Ez azonban nem mindig lehetséges.

A szubjektív fülzúgást csak az érintett személy érzékeli. Az a fülzúgás okai négy kategóriába sorolhatók: Ezek az okok mind a, mind azon kívül megtalálhatók koponya. Ebbe a csoportba tartoznak a daganatok (pl

agy daganatok, akusztikus neuroma), traumák (koponya-agyi trauma, petróleum csont törés) és műveletek (pl agy vagy fül). A stressz és a nagy pszichés megterhelés fülzúgáshoz vezethet. Előfordulhatnak azonban fülzúgással együtt, vagy krónikus fülcsengés következményei lehetnek.

Minél megterhelőbb a zaj az ember számára, annál valószínűbb, hogy egy pszichológiai tünet, mint pl depresszió, bekövetkezik. Ide tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, mint pl magas vérnyomás or szívritmus zavar. Továbbá, pajzsmirigy-túlműködés, sclerosis multiplex vagy a nyaki gerinc szindróma oka lehet.

Pszichiátriai betegségek, mint pl skizofrénia hallási is okozhat hallucinációk. Szigorúan véve ez azonban nem tipikus fülzaj.

  • Intra- és extracranialis okok
  • Mentális okok
  • Szisztémás betegségek

A fül és a központi hallási út károsodása a bosszantó csengés, néha fájdalmas hyperacusis vagy akár halláskárosodás.

A kiváltók például a következőkre mérgező gyógyszerek a belső fül (a fület károsító gyógyszerek), például hurok diuretikumok vagy aminoglikozidok (gentamicin, eritromicin). Ez utóbbi akut vagy krónikus akusztikus traumát okozhat. A fülben fellépő gyulladások, például a középfül gyulladása vagy a labyrinthitis szintén csengést okozhatnak a fülekben.

Egyéb betegségek, például otosclerosis, Meniere betegsége, a perforációja dobhártya és meg kell említeni a hirtelen süketséget is. Ez utóbbit hirtelen a belső fül halláskárosodása és a „nedvszívó pamut a fülben” érzése kíséri, amelyet gyakran fülzúgás kísér.

  • A fül és a központi hallási út funkcionális rendellenességei

A nyaki gerinc szindróma tüneti komplexei nagymértékben változhatnak.

Gyakori a fül csengése, szédülés, nyak és a torok fájdalom és a zsibbadás bizsergő érzése. Ennek okai lehetnek funkcionális, degeneratív vagy traumatikus folyamatok. A lehetséges okok közé tartozik ostorszíj, funkcionális feszültség vagy a facet szindróma.

A nyaki gerinc izomtónusa befolyásolja a koponyaidegek működését, amelyek nélkülözhetetlenek a hallás működéséhez. Így a hallásérzékelés zavarait okozhatja a nyaki gerinc feszültsége vagy ízületi problémái. Továbbá a vér szintén fontos szerepet játszik a koponyaideg-magokba áramlás.

Ezeket néha a hajók amelyek szorosan futnak a nyaki gerinc mentén. A nyaki gerinc csontos szerkezeteinek degeneratív változásai összehúzhatják ezeket hajók és ezzel rontják a vér ellátás a koponyaideg magjaihoz. A fülcsengés típusa változhat.

Azonban gyakran mély, tompa, egyoldalú hangzavarról vagy szabálytalan zajról számolnak be. Az érintett emberek a fülcsengést néha sziszegő, zümmögő, sípoló, ropogó vagy kopogó hangként írják le. A zajnak ritmikusan lüktető jellege is lehet, vagy meglehetősen monoton.

Ezenkívül halláskárosodáshoz, de gyakrabban akár hyperacusishoz is vezethet. Az érintettek gyakran társbetegségeket (egyidejű betegségeket) mutatnak, mint például az állkapocs és a nyaki gerinc izomfeszültsége, depresszió, szorongás, sőt öngyilkossági gondolatok. Gyakran előfordulnak a kellemetlen fülcsengés miatti alvászavarok is.

Fejfájás és a szédülést, valamint a hallás romlását gyakran leírják. Néhány érintett személy erősebben érzékeli a fülcsengését fekvéskor, vagy azt állítja, hogy a szokásosnál erősebb zajt észlel, különösen reggel, felkelés után. Ez összefüggésbe hozható azzal a ténnyel, hogy lefekvéskor nagyobb a csend, mint a nap más szakaszaiban.

Ugyanez vonatkozik a reggeli ébredésre is. Ennek megfelelően a testet nem zavarják el más ingerek, és nincsenek olyan hangok, amelyek átfedhetik a zavaró fülzajt. Segíthet hallgat lágy relaxáló zene elalvás közben. Továbbá, kikapcsolódás A technikák segíthetnek abban, hogy kevésbé koncentráljon a fülében lévő hangra, és kevésbé idegesítőnek érzékelje azt.