Az atlantooccipitalis ízület a felső nyaki ízület neve. Az alsó felső nyaki csuklóval együtt hasonló mozgékonyságot biztosít, mint egy gömb és foglalat ízület.
Mi az atlantooccipitalis ízület?
Az atlantooccipitalis ízület más néven felső nyaki ízület vagy articulatio atlantooccipitalis. Ez az occipitális csont (Os occipitale) és az első közötti ízületre utal nyaki csigolya (Atlas). Az atlantoaxiális ízülettel (alsó méhnyakízület) és az izomrögzítésekkel együtt kapcsolatot létesít a koponya és a nyaki gerinc. Ezenkívül jelentős integrációs régiót képez az emberi testen belül. Az atlantooccipitalis ízület mozgékonysága hasonlít a gömb és a foglalat ízületéhez.
Anatómia és felépítés
Az atlantooccipitalis ízület egy tojássárgája ízület (ellipszoid ízület). A két occipitalis condylus és az 1. fovea articularis között helyezkedik el nyaki csigolya Az ízületi kapszula a nyaki ízület felső része a hasi és a hátsó oldalon megerősített. A membrán hátsó részén egy nagyobb lyuk helyezkedik el a nyaki csigolyák között, amelyet csak ez a membrán zár le. Erről a területről a szubarachnoidális tér vagy a cisterna cerebellomedularis, amely annak kiterjesztése, egy kanül használatával érhető el. Ily módon a szúrás cerebrospinalis folyadék (CSF) elvégzésére kerül sor. Ezen a ponton azonban a gerincvelő egy éles is megsemmisítheti szúrás. Belül gerinccsatorna a membrana tectoria, egy szalag, amely a két felső méhnyakon át fut ízületek. Ez alatt található az 1. keresztútja nyaki csigolya (ligamentum cruciforme atlantis). Az atlantooccipitalis ízület szempontjából fontos az atlantoaxialis ízület is. Ez az articulatio atlantoaxialis mediana és az articulatio atlantoaxialis lateralis áll. Az 1. és 2. nyaki csigolyát (tengely) az ízületi folyamatok felső ízületi szakaszai kötik össze. A két közös területet közös zárja el ízületi kapszula. Számos szalag biztosítja a rögzítést. A dens tengely, egy kúp alakú csontos folyamat, felelős a fej mint például a fejcsóválás. A kúpcsukló 20-30 fokos forgást tesz lehetővé mindkét oldalon. Így az alsó méhnyakízület felelős a kb. 70 százalékáért fej forgás. A rostos traktusok a ízületi kapszula amelyek stabilizálják az atlantooccipitalis ízületet, dorzálisan és ventrálisan kötőszalagosan megerősítik. Ligamentum atlantooccipitale anterius és Ligamentum atlantooccipitale posterius neveket viselik. A további stabilizációt a ligamentum cruciforme atlantis biztosítja.
Funkció és feladatok
Az atlantooccipitalis ízület és az atlantoaxialis ízület kölcsönhatása biztosítja a finom fokozatot fej mozdulatok. A felső agyi ízületen keresztül a fej 20 fokos előrehajlása, valamint 30 fokos hátrafelé történő megvalósítása lehetséges. Ezenkívül 15 fokkal oldalra döntheti a fejet. Ily módon az atlantooccipitalis ízület lehetővé teszi a fej hajlítását és meghosszabbítását. A felső nyaki ízület bólintó mozgásainak és az alsó felső nyaki ízület forgó mozgásainak kombinációi biztosítják a mozgást mindhárom térbeli síkra. Ezenkívül az atlantooccipitalis ízület az atlantoaxiális ízülettel, valamint az izomrögzítésekkel kapcsolatot teremt a koponya és a nyaki gerinc.
Betegségek
Különböző sérülések érinthetik az atlantooccipitalis ízületet. Például fennáll annak a veszélye, hogy összetöri vagy akár meg is szakítja a gerincvelő és a medulla oblongata (medulla oblongata) miatt a nyak törés. Ennek eredményeként a törés a 2. nyaki csigolya fogának. Hasonlóképpen a dens tengely szalagjainak szakadása is lehetséges. Ez viszont a légző- és keringési központ súlyos károsodását eredményezi, ami azonnal az érintett halálához vezet. Ha feltételezhető, hogy a sérült személyben a dens tengely spontán módon megszakad lélegző, létfontosságú csőbevezetés -. - el kell végezni a gerincvelő vagy a medulla oblongata. Ezt úgy kell elvégezni, hogy a nyaki gerinc semleges helyzetben van. Ligamentos sérülések, amelyek nem járnak a törés a dens tengelyének mindkét felső nyaki instabilitását eredményezheti ízületek. Ez magában foglalja az olyan tüneteket, mint lélegző rendellenességek vagy központi alvási apnoe.Ha a dens tengely csak hiányosan alakult ki, vagy egyáltalán nem is alakult ki, akkor ezt tekintjük az atlantoaxiális szubluxáció okának. Ebben az esetben az 1. és 2. nyaki csigolya közötti felső nyaki ízület hiányosan elmozdul. Emiatt fennáll a gerincvelő károsodásának veszélye. A felső nyaki ízület másik lehetséges sérülése az 1. nyaki csigolya és a dens tengely között elhelyezkedő visszatartó szalag szakadása. Gyakran az 1. és 2. nyaki csigolya közötti ízületi kapszula részek is károsodnak. A atlasz ezért azzal fenyeget, hogy a tengelyre sodródik. Ezután az orvosok atlantoaxiális instabilitási sérülésről beszélnek. A két felső méhnyak kimondott instabilitása ízületek a szárnyszalagok közötti ízületi kapszula szakadása esetén is lehetséges vagy atlasz és a nyakszirtcsont. Nem ritka, hogy az orvosok diagnózisuk során figyelmen kívül hagyják az instabilitási zavarokat, mert a vizsgálat során a beteg hajlamos az izmok megfeszítésére, mint az instabilitás. Ennek oka az izmok megnövekedett feszültsége, amely védőeszköz a csigolyasodródás ellen. Azonban a felső nyaki ízület stabilizációjának elvesztésének vizualizálása után fluoroszkópiával lehetséges igazgatás of izomlazítók. Az instabilitási sérülés tünetei elsősorban a keringési zavaroknak köszönhetők a belsejében nyaki artéria, nyaki vénák és csigolya artériák. Ismételten hiánya oxigén emiatt fordulhat elő. Ezenkívül az érintett egyének gyakran látási zavaroktól szenvednek, mint pl repülő gatyák, szédülés és könnyedség. Infarktus azonban nem fordul elő. Ehelyett enyhén kifejezett sejthalál agy parenchima fordul elő.
