Anatómia áll
Az áll (lat. Mentum) az emberi arc alsó végét képezi, és így az alsó arc része. Az állrégió anatómiai kifejezése a Regio mentalis.
Az elülső állfelület leginkább kiálló pontját pogonionnak nevezzük. Az úgynevezett protuberantia mentalis a alsó állkapocs (mandibula) az áll csontos alapját képviseli. E csontos kiemelkedés felett egy szubkután réteg fekszik zsírszövet változó vastagságú, fölötte pedig az arcbőr.
Az áll érzékeny idegellátását az nervus mentalis biztosítja (eredetileg az 5. agyidegből, a trigeminus ideg). Az artériás vér Az álla ellátását az artéria mentalis biztosítja az artéria alveolaris inferiorból (az arteria carotis externából ered). Az álla arcunk alsó végeként jelentősen hozzájárul profilunk esztétikájához, ugyanakkor az egész arc szimmetriájához és egyenletességéhez.
Mind a visszahúzódó áll (pl. A mandibuláris retrognatia vagy a alsó állkapocs) és egy nagyon kiemelkedő áll (pl. utódok vagy acromegalia) kevésbé esztétikusnak tekintik. Emiatt az állkorrekció viszonylag gyakori ok a plasztikai sebész konzultációjára. A kettős áll, amely a feleslegből áll zsírszövet vagy az áll alatti bőrredők megereszkedése, szintén gyakori oka az állrégióban végzett műtéti beavatkozásoknak.
