Valproát: Hatások, felhasználások és kockázatok

A valproátot széles körben használják az orvostudományban a görcsrohamok megelőzésére epilepszia. Ezenkívül gyakran alkalmazzák bipoláris rendellenességek megelőzésére és skizoaffektív fázisként pszichózis.

Mi a valproát?

A valproátot széles körben használják az orvostudományban a görcsrohamok megelőzésére epilepszia. A valproátok sók mesterségesen előállított valproinsav, amely kémiailag az elágazóhoz tartozik karbonsavak. Az 1960-as években ezek epilepsziaellenes hatása sók véletlenül fedezték fel. Azóta meghonosodtak az epilepsziák kezelésében. Így a valproát az úgynevezett antikonvulzánsok csoportjába tartozik, amelyek görcsoldó hatásúak és megakadályozzák az epilepsziás rohamokat. Különleges biokémiai tulajdonságaik miatt a cselekvés mechanizmusa, a valproátok szintén engedélyezettek a bipoláris rendellenességek megelőzésére (a mánia és a depresszió) és skizoaffektív pszichózisok (pszichózisok affektív és skizofrén elemekkel). Ezért használják őket a pszichiátriai gyakorlatban is. Ennek hátterében az áll, hogy a valproátok hangulatstabilizáló hatása figyelhető meg a gerjesztési vezetések csillapítása miatt a agy. Így gyakran megelőzhetők a betegség által okozott gyors hangulatváltozások, amelyek bipoláris rendellenességekben fordulnak elő. Emiatt a valproátot úgynevezett fázisprofilaktikának is tekintik, amely bizonyított hangulatstabilizátor. A klasszikussal ellentétben hangulatstabilizátor lítium, amelynek hatásmódja még mindig jórészt nem ismert, léteznek érvényes magyarázatok a valproátok hatásmódjára.

Farmakológiai hatás

A valproátok antiepileptikus hatása vagy valproinsav valószínűleg bizonyos gerjesztő ioncsatornák blokkolásából ered agy. Ez elsősorban a feszültségfüggőre hat kalcium csatornák, valamint a nátrium csatornák, amelyeket a hatóanyag zár le. Ennek eredményeként ezek már nem léphetnek be a sejtbe, és növekedést okozhatnak akciós potenciál, amely felelős az epilepsziás rohamokért. Ezenkívül úgy gondolják, hogy a valproát a GABA receptorokra hat agy. A GABA (gamma-amino-vajsav) neurotranszmitterek, amelyek gátolják a gerjesztést. Az agy természetes kiegyensúlyozó mechanizmusának részei, amely szabályozza a feszültséget és kikapcsolódás. Mivel az agy egyes részeinek túlzott izgalma kimutatható epilepsziás rohamokban, valamint olyan kóros hangulatváltozásokban, mint például a bipoláris rendellenesség, nyilvánvaló az neurotranszmitter GABA az ilyen fázisok blokkolása érdekében. Csakúgy, mint például benzodiazepinekA GABA-t fokozza a valproát, amely megmagyarázza akut görcsoldó és antimániás hatásait. A valproát egyrészt elősegíti a GABA szintézisét, másrészt gátolja annak lebomlását. Ez széles hatásspektrumot eredményez, ami megmagyarázza, hogy a valproát miért alkalmazható szinte minden formában epilepszia és néhány affektív színű rendellenességnél. A valproátokat ún nátrium valproát, ezután a ténylegesre való áttérés valproinsav -ban zajlik gyomor. Az vér, ez a plazmához kötődik fehérjék. A hatóanyag farmakológiai előnye, hogy nagyon gyorsan bevihető és magas szinten adagolható. Ennek eredményeként az akut fázisok gyorsan lehallgathatók.

Orvosi alkalmazás és felhasználás

A valproinsav eredeti javallata az epilepsziás roham. Az epilepszia kezelésében a valproátot generalizált rohamokhoz, fokális rohamokhoz és másodlagos generalizált rohamokhoz, valamint refrakter epilepsziákhoz alkalmazzák más görcsoldókkal kombinálva. A generalizált rohamok mindkét agyféltekét érintik. A fokális rohamok egy adott agyi régióból származnak. Elterjedhetnek az agy mindkét féltekéjén (másodlagos generalizált rohamok). A valproinsav nagyon hatásosnak bizonyult a rohamok ilyen formáinak megelőzésében: statisztikák szerint tíz epilepsziás betegből hat reagál a valproátra. A gyógyszer második javallata a bipoláris és a skizoaffektív rendellenességek, a valproátot elsősorban mániákra alkalmazzák. Az akut mániákat a valproát képes elfogni. A depressziós fázisok ellen azonban aligha hatékony. Ebből kifolyólag, antidepresszánsok depressziós pszichózisok esetén is előírják. A születendő életre gyakorolt ​​feltételezett hatások miatt azonban a megfelelő készítményeket ma már csak akkor írhatják fel fogamzóképes korú lányoknak és nőknek, ha lítium nem tolerálható, bár általában a valproinsav toleránsabbnak bizonyult. Bipoláris és skizoaffektív rendellenességek esetén a gyógyszert fázismegelőzőként alkalmazzák, és úgy gondolják, hogy megakadályozza a gyors hangulatváltozásokat. E két fő indikáció mellett a valproát hasznosnak bizonyult a megelőzésben migrén támadások. Azt mondják, hogy hatékony a klaszterekkel szemben is fejfájás (fájdalom a szem, a homlok és a templomok). Nemrégiben egy anti-rák hatásáról is tárgyaltak. Ezt az ígéretes potenciális indikációs területet még vizsgálják.

Kockázatok és mellékhatások

Mint mindenki szerek, a valproát hatóanyag kockázatot és mellékhatásokat hordoz. A leggyakoribb mellékhatások: fokozott étvágy és súlygyarapodás (különösen a kezelés kezdetén), hányinger, hányásremegés, máj károsodás, a hasnyálmirigy károsodása, emelkedett máj enzimek, vér alvadási rendellenességek, fejfájás, zavart állapotok, figyelemzavar, Parkinson-kórhoz hasonló tünetek és átmeneti hajhullás. Máj Különösen az értékeket kell gondosan ellenőrizni. Vény ismert jelenlétében máj a károsodás, beleértve a családtörténetet is, ellenjavallt. A születendő gyermekekre gyakorolt ​​hatása (csökkent IQ, rendellenességek) miatt a valproátot csak a legszigorúbb felügyelet mellett szabad felírni. terhesség. Ritka esetekben krónikus betegség agyi zavarok (encephalopathia) jelentkezhetnek az agy működésének zavaraival. Sok mellékhatás adag-függő, és enyhíthető vagy elkerülhető, ha a páciens jól gyógyítható. Meg kell jegyezni, hogy a valproinsav terápiás tartománya 50-100 mmol (maximum napi adag 2,400 mg). Vér ezért a szintet rendszeresen ellenőrizni kell.