Az alvás az élet elixírje, és nem nélkülözhetjük elég alvás nélkül. Az éjszakai alvás után frissnek, kipihentnek és energikusnak érezzük magunkat. Ennek ellenére sok ember különösen tudatában van a problémának, mert alvási nehézségekkel küzd.
Mi az alvás?
Az alvás fontos a gyógyuláshoz, és segít, ha szorongunk, stresszt szenvedünk vagy betegek vagyunk. Az alvásdiagnosztika segítségével az orvosok megpróbálják tanulmányozni az alvás jelenségét. Korábban az orvosok azt feltételezték, hogy az egész szervezet csökkent alvási állapotban van. Azonban hála agy hullámmérésekkel, ma már tudjuk, hogy az agynak ebben az időben is más funkcionális állapota van. Az alvás fontos a gyógyuláshoz, és segít, ha szorongunk, stresszt szenvedünk vagy betegek vagyunk. Az alvás is segít túljutni sok mindenen, és ez fontos emlékezet. Örömmel tölt el bennünket az a gondolat, hogy egy fárasztó nap után ágyba bújhatunk. Alvás közben alig tudjuk ellenőrizni a folyamatokat. Amikor elfáradunk, a test jelzi, hogy szünetre van szükségünk. Itt az ideje aludni, hogy regenerálódhassunk. Alvás közben azonban nem vagyunk annyira inaktívak, mint egyesek hiszik. A agy és az anyagcsere alvás közben is működik, bár lassabb ütemben. Ha túlterheltek vagyunk, a tobozmirigy felszabadítja a hormont melatonin, amely az összes testi funkciót felkészíti az alvásra. A energia anyagcserét és minden funkció csökken. Még a testhőmérséklet is enyhén csökken, vér nyomásesés, és pulzus és lélegző lassíts. Ha anyagcsere-termékek halmozódtak fel a nap folyamán, amelyeket le kell bontani, fáradtság beáll.
Funkció és feladat
Az újszülött alvását a belső órája határozza meg, és egyenletesen oszlik el éjjel-nappal. A baba körülbelül 4 órát alszik, és 4 órán keresztül ébren van. A csecsemő öregedésével a fő alvási időszak éjszaka alakul ki. Azonban nem mindenki szereti egyszerre aludni. Így vannak éjszakai és nappali emberek. Az egész életen át a preferált alvási idő állandó marad. Ez egyéni jellemző. Az idegtudósok nem értenek egyet az alvás szervezetben betöltött funkciójával kapcsolatban. Tudjuk, hogy nem tudunk előre aludni, és nem is leszünk hatékonyabbak, annál tovább alszunk. Egyes tudósok úgy vélik, hogy az alvás az emlékek tárolására szolgál, mások feltételezik, hogy feladata azok törlése. Az alvás különösen fontos a agy a gyermekek fejlődése. A sejtkárosodás kijavításra kerül, ezért van a „szép alvás” kifejezésnek valódi jelentése. A sokat alvó emberek kipihentebbnek és hatékonyabbnak érzik magukat. Az alvás erősíti az anyagcserét és a immunrendszer. De valamikor elegendő az alvás mennyisége. Nem egészségesebbek vagyunk, ha többet alszunk, mint amire szükségünk van. A túl sok alvás még csökkentheti a várható élettartamot, amint azt a legújabb kutatások kimutatták. Ettől függetlenül mindenkinek más az alvásigénye. Átlagosan egy felnőtt éjszakánként hét-nyolc órán át alszik. Az alvásigény genetikailag meghatározott, kívülről alig befolyásolható. Vannak, akik öt vagy kevesebb órányi alvással bírnak, míg mások éjjeli alvásuk mellett délutáni alvásra szorulnak. Az ember akkor érte el az optimális alvási időtartamot, amikor jól megpihent, de nem fáradt. Az éjszakai alvás során az emberek egy olyan ciklust élnek át, amely több alvási fázisra oszlik. Éjszaka általában hat ciklust élünk át. Az alváskutatók úgy vélik, hogy az éjfél előtti alvás a legegészségesebb.
Betegségek és betegségek
Ha megakadályozzuk az éjszakai alvást, másnap kimerültnek érezzük magunkat. Bár az alkalmi álmatlan éjszakák nem károsak, mégis tartósak alváshiány jelentős hatással van a szervezetre, és vegetatív és pszichológiai tünetekhez vezet. A szenvedők könnyen ingerlékenyek, instabilak lélegző és nyugtalan pulzus. Gyanússá válnak, sőt hallucinálódhatnak is. Az alvást számos tényező befolyásolja. Mindenféle betegség befolyásolja az alvást. Ha fertőzéseink vannak, megnövekszik az alvás iránti igényünk, és az alvás befolyásolja Egészség. Az életkor előrehaladtával gyakrabban ébredünk, és az alvás minősége rosszabb. Alvajárás az alvást is zavaró jelenség, de még az érintett sem érzékeli ilyennek. Általános szabály, hogy nem veszélyes. Hat és tíz éves kor között a gyermekek gyakran rémálmoktól szenvednek. Az aktív vizuális és érzelmi agyi elemek miatt az álmodozók nagyon élénknek tűnnek. Stressz és érzelmi problémák lehetnek az okai. Azonban minél idősebbek a gyerekek, annál ritkábbak a rémálmok. Általában felébredés után az álmodozók nagyon pontosan emlékezhetnek az álom tartalmára. Az alvási szakaszban, amelyben főleg rémálmok fordulnak elő, az alvási élmény rendkívül intenzíven álmodott. A pszichofarmakonok is vezet rémálmokig, és poszttraumás feszültség rendellenességek gyakran visszatérő rémálmokon keresztül mutatják meg magukat. Néhány alvászavarok akár életveszélyessé is válhat, mint pl alvási apnoe. Ebben a betegségben lélegző fokozatosan gyengül, és néha leáll. Amikor az agy túl keveset kap oxigén, az alvási apnoe felébred. Ez éjszaka többször is előfordulhat. Az, hogy mennyire egészséges az alvásunk, nem attól függ, hogy mikor fekszünk le, hanem az első alvási fázis minőségétől. A rossz matracok, a túl sok fényerő, a zajok és a gyógyszeres hatások mind befolyásolják éjszakai pihenésünket. Az ételek az alvást is befolyásolják. Ezen zavaró tényezők közül azonban sok kiküszöbölhető.
