A kiigazítási rendellenesség a mentális betegségek amelyben az érintett személy különféle pszichés tünetekkel reagál egy döntő életváltás után, például munkahelyváltás, költözés, nyugdíjba vonulás stb., vagy olyan stresszes élet események után, mint gyász, baleset, válás vagy hasonló.
Mi az alkalmazkodási rendellenesség?
Az alkalmazkodási rendellenesség azt jelenti, hogy az egyén reagál egy stresszes élet eseményre. Ez kifejezhetõ lelkiállapotának negatív változásában vagy zavart interperszonális viselkedésben. A rendellenesség akkor következik be, amikor nem képes alkalmazkodni a hosszú idő alatt bekövetkezett új nehéz helyzethez, mert nem képes pszichológiailag vagy fizikailag elfogadni. Jellemző, hogy szubjektíve szorongást és érzelmi sérülést érez. A társas kapcsolatok, valamint a teljesítmény korlátozott egy alkalmazkodási rendellenességben. Ez lehet vezet az érintett személy magas szintű szenvedése.
Okok
Az emberek általában alkalmazkodni tudnak a változó helyzetekhez vagy eseményekhez. Ez különbözik egy alkalmazkodási rendellenességtől, amely minden korosztályt érinthet, mert itt az érintett nem képes erre. Pszichológiai tünetek jelentkeznek, amelyeknek számos oka van, például ha a bekövetkezett változások túlságosan megterhelőek, vagy ha egyszerre több változás is bekövetkezik, ami pszichológiai túlterheléshez vezet. Néha az érintett személynek sincs elegendő megküzdési stratégiája. Kioldás stressz tényezők lehetnek például hosszas konfliktusok a magán- vagy a szakmai környezetben, betegségek, halálesetek, pénzügyi problémák, költözés, gyermek születése és még sok más. Szinte minden lehetséges stresszes eseményről szó lehet, amely az életben előfordulhat. Ez magában foglalja a negatív, de a pozitív helyzeteket is. Nem az számít, mennyire nehéz a bekövetkezett esemény, hanem az, hogy az feszültség szubjektíven érezhető, mennyi nehéz esemény történhetett előzetesen, mennyire kitartó az ember és képes megbirkózni a helyzettel. Ez meghatározza, hogy bekövetkezik-e alkalmazkodási rendellenesség, és milyen súlyosságot eredményez. Az alkalmazkodási rendellenesség kialakulásának kockázata is magasabb lehet, ha az érintett személy tapasztalta feszültség korán gyermekkor. Az alkalmazkodási rendellenesség általában legfeljebb hat hónapig tart.
Tünetek, panaszok és jelek
A tünetek változhatnak az alkalmazkodási rendellenességekben, és megnyilvánulhatnak például depressziós hangulat formájában. A szorongás, aggodalom, harag, keserűség, nyugtalanság, szomorúság, kétségbeesés, érzelmi zavartság, hangulatváltozás és alvási problémák szintén tipikus panaszok. A szenvedő gyakran úgy érzi, hogy már nem képes megbirkózni a mindennapi élet realitásaival és folytatni, hisz abban, hogy már nem képes megbirkózni a mindennapi feladatokkal. Az alkalmazkodási rendellenességgel elszigeteltség és szorongás érzése is előfordulhat. Érdeklődés hiánya, problémák koncentráció valamint az életkedv egyre növekvő csökkenése lehet vezet arra a tényre, hogy az érintett személy társadalmi viselkedése és teljesítménye jelentősen korlátozott. A következmények gyakran társadalmi visszahúzódást jelentenek az agresszivitásig. A pszichológiai problémák mellett szomatikus panaszok is lehetségesek egy alkalmazkodási rendellenességgel, például az emésztési rendellenességekkel és a feszültséggel.
Diagnózis és lefolyás
Ha alkalmazkodási rendellenesség gyanúja merül fel, a pszichiáter és a pszichoterapeuta először azt kérdezi, hogy milyen panaszok vannak, milyen gyakran és milyen súlyosságban fordulnak elő. Ezután meghatározza, hogy az érintett képes megbirkózni-e a mindennapokkal, vagy a rendellenesség már olyan méreteket öltött-e, hogy például jelenleg már nem képes hivatását folytatni vagy a gyermekekkel törődni. Az interjú eredménye arra szolgál, hogy az orvos meg tudja vizsgálni, hogy ez egy stresszes eseményre adott normális reakció vagy egy kezelést igénylő alkalmazkodási rendellenesség. Ezt követően rendelkezésre állnak eredmények arról is, hogy az érintett személy számára milyen források állnak rendelkezésre a betegség kezeléséhez feszültség, azaz az alkalmazkodási rendellenesség.
Szövődmények
Az alkalmazkodási rendellenességet általában pszichológus ill pszichiáter és nem fizikai betegség. Alkalmazkodási rendellenesség esetén az érintett gyakran egyedül és bizonytalannak érzi magát, ami nem ritkán a szorongás érzéséhez vezet. Az érintett személy gyakran átveszi ezt az érzést a barátai és rokonai körében. Ez megváltozott társadalmi viselkedést és társadalmi visszahúzódást eredményez. Az alkalmazkodási rendellenességekben szenvedőket gyakran üresség érzése vagy fokozott aggodalom éri egy adott múltbeli vagy jövőbeli kérdés miatt. A vidámság, a szomorúság és a szorongás is a szövődmény a szokásos szövődmény. A jelek nagymértékben változnak, és általában depressziós hangulatot, szorongást és aggodalmat okoznak. A kezelés vagy a beszéd útján történik terápia vagy gyógyszeres kezelés. A terápia általában nem üt azonnal, időbe telik a beállítási rendellenesség kezelése. Az érintett szorongásérzetről panaszkodik, és már nem képes önmagában megbirkózni a mindennapokkal. Különösen a serdülőknél érinti a társas viselkedés. Néhány esetben a szenvedők is elveszítik munkájukat, súlyossá válnak depresszió és öngyilkossági gondolataik is vannak. A barátnak és rokonoknak feltétlenül ki kell állniuk alkalmazkodási rendellenességek esetén, és erről tájékoztatniuk kell az orvost is.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Sok ember életében alkalmazkodási rendellenességben szenved - stresszes életkörülmények és súlyos életváltozások váltják ki. Ha a kiigazítási rendellenesség tünetei olyan súlyosak, hogy a napi normális életvitel már nem lehetséges, akkor a betegeknek azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha az ember már nem találja meg az utat a jelenlegi életében, és olyan tünetek, mint a nyugtalanság, idegesség, társadalmi visszahúzódás, elutasítás és alvászavarok jelentősen korlátozzák az életminőséget, ajánlott felkeresni a háziorvost. A háziorvos megbízható orvosként kezdeti képet kaphat az egyes panaszokról, majd beutalót írhat a szakorvosokhoz. A pszichiátria szakembere gyógyszeres kezeléssel kezelheti a stresszes tüneteket, vagy ajánlást tehet arra is pszichoterápia. A legtöbb esetben az alkalmazkodási rendellenesség jól kezelhető pszichoterápia. A jelenlegi problémák és gondolatok megbeszélésével érzelmi megkönnyebbülés érhető el. Pszichoterápia célja, hogy segítsen az embereknek jobban megbirkózni új körülményeikkel és megtalálni az egyént megoldások problémáikra. A támogató beszélgetések pozitív hatással lehetnek a beteg elméjére, és megkönnyebbülést nyújthatnak. A jövőben a stresszes életkörülmények jobb kezelésének új módjai is megtalálhatók és gyakorolhatók pszichoterápia segítségével.
Kezelés és terápia
A kiigazítási rendellenesség kezelésének fő lehetősége a pszichoterápia, amely tanácsadásként is működik. Terápia érzelmi támogatást nyújthat, és segíthet visszavezetni a szenvedőt a normális rutinba. Ezenkívül ez a kezelés jó esélyt kínál arra, hogy azonosítsuk a beállítási rendellenességet. Azok, akik értenek az okokhoz, megtanulhatnak egészséges megküzdési stratégiákat kidolgozni, hogy jobban kezeljék az élet későbbi részében előforduló egyéb stresszes eseményeket. Mindig fontos ezt időben felismerni és kezelni. Bizonyos esetekben, amikor a beszélgetés nem elegendő, gyógyszereket is alkalmaznak olyan tünetek kezelésére, mint pl depresszió, szorongás vagy akár öngyilkossági gondolatok. Antidepresszánsok valamint a szorongás elleni gyógyszerek jól működtek az alkalmazkodási rendellenességeknél.
Kitekintés és előrejelzés
A kiigazítási rendellenesség néhány héttől sok évig tarthat. Egyes orvosok és pszichológusok általában úgy gondolják, hogy a kiigazítási rendellenesség „jóindulatú”, mert sok esetben teljesen megszűnik, vagy sikeresen kezelhető. A legtöbb alkalmazkodási rendellenesség hat hónapon belül javul, vagy teljesen eltűnik. A pszichológusok és az orvosok azonban már nem hivatkoznak alkalmazkodási rendellenességre, ha a tünetek hat hónapnál tovább tartanak. A reaktív depresszió, ez a határidő két évre meghosszabbodik. Ez a diagnosztikai irányelv esetleg torzítja a kiigazítási rendellenességek tényleges prognózisát. A mai napig kevés olyan tanulmány létezik, amely kifejezetten az alkalmazkodási rendellenességekkel foglalkozik. Ez egy másik oka annak, hogy a prognózis gyakran nem világos. Ezenkívül az alkalmazkodási rendellenességek nagyon változatosak. Mivel az alkalmazkodási rendellenességek széles spektrumot ölelnek fel, és sokféle kiváltó okuk lehet, a prognózis erősen függ az egyes esetektől és azok körülményeitől. Minél több erőforrás van és használ egy érintett személy, annál valószínűbb feltétel javulni fog. A pszichológiai panaszok, hogy teszik ki az alkalmazkodási rendellenesség krónikussá válhat, és így több évig fennmaradhat. Ilyen tanfolyamra példa a krónikus gyász. A migráció és a hozzá kapcsolódó „kultúra” okozta alkalmazkodási rendellenességek sokk”Gyakran javul, ha az illető beilleszkedik új környezetébe és jól beilleszkedik.
Megelőzés
A kiigazítási rendellenességet semmiképpen sem lehet megakadályozni, de van esély egészséges megküzdési stratégiák kidolgozására, amelyek például nagy stressz idején képesek kezelni ezt. Ez is hasznos vezet egészséges életmód, elegendő pihenőidővel az egészséges életmód kialakításához egyensúly. Gyakorlat, jóga és a elmélkedés nagyon jóak arra is, hogy kiegyensúlyozottak legyenek, megfelelően reagáljanak nehéz helyzetekben, és így megakadályozzák az alkalmazkodási rendellenességeket. Számos tényező játszik fontos szerepet.
Utógondozás
Rendszerint nem állnak rendelkezésre speciális utógondozási lehetőségek az alkalmazkodási rendellenességben szenvedők számára. Ezekre azonban szintén nincs mindig szükség, mivel a kiigazítási rendellenességet elsősorban orvosnak kell kezelnie. A sikeres kezelés után ügyelni kell arra, hogy ezek a rendellenességek ne fordulhassanak elő és kerüljék el őket. A legtöbb esetben ennek a rendellenességnek a kezelése pszichológussal végzett terápián keresztül történik. Mindenekelőtt korai kezelést kell kezdeni a további tünetek és szövődmények megelőzése érdekében. A barátoknak és a családnak fel kell hívnia az érintettek figyelmét az alkalmazkodási rendellenesség tüneteire, miközben orvoshoz kell kezdenie a kezelést. Bizonyos esetekben a rendellenességet gyógyszerek is támogatják, így biztosítani kell a rendszeres bevitelt. Lehetséges kölcsönhatások más gyógyszerekkel együtt is előfordulhat. Gyakran a család és a barátok támogatása is nagyon pozitívan befolyásolja a betegség további lefolyását, és megakadályozhatja a további szövődményeket és panaszokat. Az érintett személy várható élettartamát nem csökkenti az alkalmazkodási rendellenesség.
Mit tehetsz te magad
Egyre több embernek kell megküzdenie a mindennapi élet súlyos stresszel, amely súlyos hatással lehet az ember testére és elméjére. Mivel az alkalmazkodási rendellenesség gyakran negatív hangulati állapotokban és interperszonális társas viselkedési rendellenességekben nyilvánul meg, nehéz elrejteni a társadalmi életben. Mivel az alkalmazkodási rendellenesség gyakran a stresszes idők következménye, a legjobban enyhítéssel elegendő pihenéssel enyhíthető. A mindennapi életben az érintetteknek elegendő időt kell tervezniük magukra. Mivel az alkalmazkodási rendellenesség általában átmeneti, a barátok és a család ebben a nehéz időszakban támogatóak lehetnek, és kezet nyújthatnak a szenvedőnek. A beállítási rendellenességek másik önsegítő módszere az ún kikapcsolódás gyakorlatok és meditációk, amelyek során az érintett jól érezheti magát és elengedheti az élet stresszeit. Néhány embernek viszont intenzív fizikai aktivitásra van szüksége a stressz enyhítésére és a jó közérzet kellemes visszanyerésére. Mivel minden ember egyéniség, mindenkinek meg kell vizsgálnia, hogy mi tesz jót neki. Sportfoglalkozásokkal, kikapcsolódás gyakorlatok, pihenőidők stb., az alkalmazkodási rendellenesség tünetei enyhíthetők, hogy az érintett visszanyerhesse erő és aktívan részt vegyenek az életben.
