Mi az a fogkorona?
A fogkorona olyan mesterséges fogpótlás, amelyet súlyosan (szuvasodás vagy leesés miatt) károsodott fogak esetén használnak. A fogkorona behelyezését a fogorvos koronázásnak nevezi.
Nemcsak a fogpótlást nevezik „koronának” vagy „fogkoronának”, hanem a természetes fognak azt a részét is, amely kinyúlik az ínyből.
Fogkorona: típusok
A fogkoronákat teljes koronára és részleges koronára osztják. A teljes korona teljesen befedi a fogat. A részleges korona ezzel szemben a fognak csak egy részét, például az okkluzális felületet fedi.
Fogászati és állcsont-kezeléssel közvetlenül lehet ideiglenes fogkoronát készíteni. Átmeneti megoldásként szolgál a páciens számára, amíg meg nem kapja a maradandó fogsort. A tartós fogkoronát gondosan hozzáigazítják a páciens egyéni fogazatához, és speciális fogászati laboratóriumokban készítik el.
Fogkorona: anyag
A fogkorona anyagaként fémeket, kerámiákat vagy műanyagokat használnak:
A műanyagból készült fogkoronák olcsóbbak, de könnyebben elhasználódnak és nagyobb valószínűséggel sérülnek, mint a fémből készült fogkoronák.
A kerámiából készült fogkoronák vonzó esztétikai eredményt nyújtanak: színükben alig térnek el a természetes fogaktól, és különösen alkalmasak a látható elülső fogakra.
Mikor van szüksége fogkoronára?
- hiányzó fogszerkezet
- számos tömés
- a fog támasztózónái hiányoznak
- fogak elzáródásainak korrekciója
- hiányzó fogak
- laza fogak
- elszíneződött fogak
A fogkoronákat gyakran akkor is alkalmazzák, amikor a fogsort úgy helyezik be, hogy ott rögzíthető legyen a fogsor. Minden folyamatban lévő előkezelést, például fogínykezelést, a koronázás előtt el kell végezni.
A fogkorona nem alkalmas elhalt idegű fogakra, és erősen megdőlt fogakra sem.
Mi a teendő, ha fogkoronát rögzít?
Előzetes vizsgálat
Mielőtt a fogorvos elkészíti a koronát, megvizsgálja a fog gyökerét, és szükség esetén előkezelést végez. A fogideg működőképességét hideg spray-vel permetezve teszteli. Ha a páciens hideg fájdalmat érez a fogában, akkor a fogideg ép.
Mivel a röntgenvizsgálat mindig bizonyos mértékű sugárzással jár, csak kivételes esetekben kerül sor.
A fog előkezelése
Az egyedi koronaforma meghatározása
Annak érdekében, hogy a korona később ne zavarja a rágást, pontosan a páciens egyéni harapásához igazodik. Ehhez a páciens lenyomatanyaggal (általában szilikon alapú) ráharap egy harapási sínt. Az anyag általában néhány percen belül megszilárdul. A fogorvos ezután eltávolítja a sínt a harapáslenyomattal együtt. Ezenkívül viaszlemezen lenyomat készül. Mindkét lenyomat felhasználásával egy fogtechnikus a laboratóriumban precízen illeszkedő koronát készít.
Milyen kockázatokkal jár a fogkorona?
- A fogak vagy az íny fertőzései
- Az idegek sérülései
- A fogideg gyulladása (pulpitis)
- Vérzés
- az íny hegesedése
A fogkorona felhelyezése után a következő szövődmények lehetségesek:
- A fogkorona sérülése (lehet, hogy ki kell cserélni)
- a fogkorona leválása vagy kiesése
- allergiás reakciók vagy intolerancia a korona anyagára
- nem kielégítő esztétikai eredmény, például a fogkorona sötét látható széle miatt
- fájdalom meleg vagy hideg ingerekre (fagylalt, hideg italok, meleg ételek)
- harapással szembeni túlérzékenység
Amíg meg nem szokja az új harapásérzetet, a fogkorona még mindig kissé ismeretlen lesz. Ha azonban néhány nap után is nyomást vagy fájdalmat érez rágás közben, fogorvosának ellenőriznie kell a fogkoronát.
A gondos, rendszeres szájhigiénia elengedhetetlen a fogkorona lehető leghosszabb élettartamához. Ezért a legjobb, ha minden étkezés után, de legalább naponta kétszer fogat mosni, és naponta fogselymet használni.
