Az akut kolinerg szindrómát a vagus ideg. Ennek a stimulációnak az oka fokozott koncentráció of acetilkolin, Amely neurotranszmitter paraszimpatikus idegrendszer. Az akut kolinerg szindróma kezelése a muszkarin blokkolásával történik acetilkolin receptorokkal atropin.
Mi az akut kolinerg szindróma?
Az akut kolinerg szindrómát a vagus ideg. Ennek a stimulációnak az oka fokozott koncentráció of acetilkolin. Az akut kolinerg szindróma a vagus ideg. A vagus ideg a paraszimpatikus része idegrendszer, amely felelős a belső szervek. A paraszimpatikus stimulálása idegrendszer teljesíti a neurotranszmitter acetilkolin. Erre a célra az acetilkolin az idegsejtek nikotin- vagy muszkarin-acetilkolin-receptoraihoz kötődik. Az acetilkolin mellett nikotin kötődhet a nikotin-acetilkolin receptorokhoz is. Ennek megfelelően a muszkarin toxin muszkarin, amely például a légyölő galócában található, meg tud kötődni a muszkarin acetilkolin receptorokhoz. Akut kolinerg szindrómában az acetilkolin túlkínálata van, ami a vagus ideg muszkarin acetilkolin-receptoraihoz való kötődés révén a megfelelő tünetekhez vezet. A vagus ideg a tizedik koponyaideget képviseli. Szinte mindenki szabályozásáért felelős belső szervek. A latin nyelvben van a „vagaris” szó, ami azt jelenti, hogy „kóborolni”. Ezért a vagus ideg kifejezés fordításban a „mozgó ideget” jelenti. Különböző szerveket innervál, hogy ellenőrizzék motoros vagy érzékszervi működésüket. Különösen befolyásolja a motor motoros funkciójának akaratlan vezérlését gége, garat és nyelőcső. Továbbá közvetíti a íz érzései a nyelv vagy érintési érzések a garatban, külső hallójárat or gége. Az mellkas és has, a vagus ideg felelős a közvetítésért reflex. Ez kihat a szív, tüdő, légcső vagy nyelőcső a mellkas üreg. A hasüregben a gyomor, hasnyálmirigy, belek, epehólyag, máj vagy akár a veséket stimulálják. Ezért ezen szervek túlstimulálása akut kolinerg szindrómában fordul elő.
Okok
Mivel az neurotranszmitter az acetilkolin felelős a belső szervek, túl sok acetilkolinnak kell jelen lennie akut kolinerg szindrómában. Az acetilkolin kolinra és ecetsav az acetilkolin-észteráz enzim segítségével a szinaptikus hasadék. Ha azonban az enzim hatékonyságát elnyomják, akkor ez a lebomlás már nem valósulhat meg kellő mértékben. Így az acetilkolin felhalmozódik a szinaptikus hasadék. Erősebben kötődik az acetilkolin receptorokhoz, amelyek ezután állandó jelátvitelt indítanak a vagus ideg egyes idegsejtjei között. Az acetilkolin-észteráz enzimet dezaktiválhatják többek között bizonyos szerves foszfátvegyületek. Ezek a szerves foszfátok visszafordíthatatlanul kötődnek az enzim aktív helyéhez. Ezek az anyagok magukban foglalják a tabun és a szarin idegaktorokat vagy a peszticideket malation és diazinon. A kemoterápiás szer irinotekán szintén gátolja az acetilkolin-észteráz enzimet. Ugyanez vonatkozik a szerek neosztigmin és a fizosztigmin, mindkettő reverzibilis inhibitora az acetilkolinészteráznak. Ez azt jelenti, hogy bár a szerek kötődnek az enzimhez, újra lehasíthatók. Összességében elmondható, hogy az akut kolinerg szindróma mérgező szindróma. Ezeknek a mérgeknek a hatása változó. A tabun és a sarin idegcsillapítókat harci szerként alkalmazták a háborúban. Pillanatok alatt halálos hatást fejtenek ki, míg más acetilkolinészteráz inhibitorok enyhébb tüneteket okoznak.
Tünetek, panaszok és jelek
Az akut kolinerg szindrómát a hasmenésizzadás, fokozott nyálképzés, könnyező szemek, hasi fájdalom, látászavarral, könnyedséggel, szédülésrossz közérzet hidegrázás, kötőhártya-gyulladás, és alacsony vér értágulat miatti nyomás. Minden tünet a motor kifejeződése, valamint a belső szervek érzékszervi túlstimulációja. A legjobb esetben ezek bizonyos gyógyszerek alkalmazásának mellékhatásai. A szerves foszforvegyületek azonban máris mérgező mérgezést okozhatnak, amelyek a tabun és a szarin ideganyagok esetében gyakran másodpercek alatt halálhoz vezetnek.
Diagnózis és lefolyás
Az akut kolinerg szindróma diagnózisa a beteg kórtörténetén alapul. A tipikus tünetek összeállítása már megtörténhet vezet kísérleti diagnózishoz. Azt is elemzik, hogy melyik szerek melyekben adták be koncentráció. Ezenkívül ebben az összefüggésben azt is meg lehet kérdezni, hogy az érintett személy milyen anyagokkal került más módon kapcsolatba.
Szövődmények
A tizedik koponyaideg, más néven vagusideg, felelős a belső szervek nagy számának szabályozásáért. Az akut kolinerg szindrómában szenvedő betegek túlzottan stimulálják ezt az agyideget, ami az érintett szervek azonnali diszfunkcióját okozza a mellkas és a has. Ez a túlstimuláció befolyásolja a szív, máj, tüdő, nyelőcső és légcső a mellkasban. A hasüregben a hasnyálmirigy, gyomor, belek, máj, az epehólyag és a vesék érintettek. Az akut kolinerg szindróma különös hatással van a garat, a nyelőcső és a gége. A több szerves rendellenesség okozza hasmenés, szemszakadás, fokozott nyálképzés és hasi fájdalom. Alacsony vér nyomás, izomgörcsök és kitágultak hajók szintén tipikusak. Ezt a tünetet a neurotoxinnal kezelik atropin. Ez ellentétes hatást eredményez, ami a paraszimpatikus idegrendszer. Ezt az elzáródást antikolinerg szindrómának nevezik. Terápia val vel atropin ellenszerként kiküszöböli a több szerves rendellenességet. Mivel a legtöbb esetben ez a mérgezési szindróma olyan gyógyszereknek köszönhető, amelyek közvetlenül az autonóm idegrendszerre hatnak, a betegek pozitív prognózist kapnak. A teljes gyógyulás általában rövid ideig tartó kezelés után következik be. A kezelést azonnal meg kell adni a diagnózis után, különben súlyos szövődmények jelentkezhetnek.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ebben a szindrómában nagyon sokféle tünet jelentkezik. Általános szabály, hogy mindig orvoshoz kell fordulni. Mivel a tünetek általában bizonyos gyógyszerek szedése után jelentkeznek, ezeket vagy fel kell függeszteni, vagy más gyógyszerekkel kell helyettesíteni. Ezt azonban mindig csak orvoshoz fordulást követően szabad megtenni. Az érintett személy rosszullétet, álmosságot és zavartságot szenved. Az érintett személy képes megbirkózni feszültség szintén jelentősen csökkent és a látászavarok ill hasmenés megeshet. Ha ezek a tünetek különösebb ok nélkül jelentkeznek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Orvosi segítségre van szükség alacsony állapot esetén is vér nyomás vagy eszméletvesztés. Eszméletvesztés esetén sürgősségi orvos is hívható. Nem ritkán a belső szerveket is érinti ez a szindróma. Ezért, ha problémák vannak a vesével, ill szív, a beteg sürgős kezelésére is szükség van. Akut vészhelyzet esetén mindig kórházat kell felkeresni, vagy sürgősségi orvost kell hívni.
Kezelés és terápia
Az akut kolinerg szindrómát elsősorban a igazgatás az atropin. Az atropin valójában egy méreg, amely gátolja az acetilkolin működését. Megkötődik a muszkarin-acetilkolin receptorhoz, kiszorítva az acetilkolinot erről a helyről. Ha az atropin koncentrációja jelentős, akkor ellentétes antikolinerg szindróma lép fel, amelyet az paraszimpatikus idegrendszer. Ha azonban az acetilkolin koncentrációja megemelkedik az acetilkolinészteráz gátlása miatt, az atropin antidotumként működik, megakadályozva az akut kolinerg szindróma tüneteit. A nagyon erős foszfororganikus neurotoxinok, például a tabun vagy a szarin esetében a kezelés gyakran sikertelen, mivel ezek az anyagok visszafordíthatatlanul kötődnek az enzimhez, így blokkolják azt. Ez azonban elsősorban a kolinerg gyógyszerek túladagolása miatt bekövetkező mérgezés, amelyek sokkal jobban reagálnak az atropin kezelésre. Az atropin mellett a hatóanyag midazolam izomgörcsök esetén is alkalmazzák. Ez az anyag a benzodiazepin csoportból fokozza a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter hatását. Ha acidózis még mindig tünetként jelentkezik, nátrium hidrogén-karbonátot adnak annak semlegesítésére.
Kitekintés és előrejelzés
Ebben a szindrómában a betegek általában különböző tünetekben szenvednek. A legtöbb esetben ez vizenyős szemekkel és súlyos hasmenéssel jár. A fokozott izzadás és a nyálképzés szintén gyakori tünet. Továbbá a beteg is tapasztalhat hasi fájdalom és álmosság. Az érintett személy rosszul érzi magát, fáradt és beteg. Hidegség van, és nem ritkán szédülés. A csökkentett miatt vérnyomás, az érintett személy is elveszítheti eszméletét. Ez esés következtében sérülést okozhat. Nem ritka, hogy ez a szindróma is okoz kötőhártya-gyulladás. Nagyon súlyos esetekben a mérgezés csak néhány perc múlva okozhatja a beteg halálát. A gyógyszeres kezelés alkalmazható e szindróma tüneteinek kezelésére. Bizonyos körülmények között azonban a belső szerveket visszafordíthatatlanul károsítja a mérgezés. A betegség lefolyására vonatkozó általános előrejelzés ebben az esetben nem lehetséges. Azonban általában azonnali kezeléssel nincsenek további komplikációk és nem csökken a várható élettartam.
Megelőzés
Az akut kolinerg szindróma megelőzése érdekében kerülni kell a túladagolást kolinerg gyógyszerek beadásakor.
Követés
Rendszerint nagyon kevés, vagy akár nem intézkedések és az utógondozás lehetőségei rendelkezésre állnak a szindrómában szenvedő személy számára. Az érintett elsősorban a szindróma gyors és mindenekelőtt korai diagnózisától függ, így további szövődmények vagy panaszok nem jelentkeznek. Csak ennek a betegségnek a korai felismerése akadályozhatja meg a további panaszokat. Ezért ebben a szindrómában a korai diagnózis áll az előtérben. Az érintett személy függ a betegség fekvőbeteg-ellátásától, ez általában zárt intézményben történik. Továbbá az érintett személy gyakran függ saját családjának vagy barátainak gondozásától és támogatásától, így ez megkönnyebbül a mindennapi életben. Az intenzív és szeretetteljes beszélgetések szintén nagyon fontosak a megelőzésben depresszió és egyéb pszichológiai zavarok. Továbbá az ellenszer szedése is szükséges a tünetek enyhítéséhez. Ezáltal az érintettnek figyelnie kell a helyes adagolásra és a rendszeres bevitelre. Azt, hogy ennek a szindrómának köszönhetően csökken-e a várható élettartam, e tekintetben nem lehet előre megjósolni.
Mit tehetsz te magad
Az akut kolinerg krízis orvosi vészhelyzet. Az érintett személynek vagy az elsősegélynek figyelmeztetnie kell a sürgősségi orvost, és gondoskodnia kell arról, hogy az orvost haladéktalanul tájékoztassák a lehetséges okokról. Ha a tünetek közvetlenül a gyógyszer vagy bármilyen toxin bevétele után jelentkeznek, tájékoztatni kell az orvost. Ezenkívül a beteget csendes fekvő helyzetben kell elhelyezni, és addig nem szabad mozognia, amíg az orvosi segítség meg nem érkezik. Mesterséges hányás csak szakember felügyelete mellett szabad végrehajtani. Súlyos hasi fájdalom or láz, hazai jogorvoslati mint például hűtő tömörítések vagy zöld tea segíteni fog. A gyógyszereket nem szabad akut kolinerg válság idején szedni. A feltétel fekvőbeteg kezelést igényel. Ezt követően a betegnek nyugodtan kell tennie, és ha szükséges, változtatnia kell rajta diéta a gyógyulás elősegítése érdekében. A kiváltó gyógyszert vagy toxint azonosítani kell és kerülni kell. A betegnek erről konzultálnia kell az orvossal, és szükség esetén táplálkozási szakembert is be kell vonnia. Ha mindezek ellenére intézkedések, az akut kolinerg szindróma tünetei ismét megjelennek, azonnal tájékoztatni kell az illetékes orvost.
