A tachycardia okai
Tachycardia vagy a szívdobogás az úgynevezett tachycardia köznyelvi leírása, a feltétel legalább 100 ütés / perc pulzusszámként definiálva. Normális esetben a szív percenként körülbelül 60-szor veri felnőtteknél; ha nagyon felgyorsul, akkor az érintett személy ezt úgy érzékeli tachycardia, amelyet más tünetek is kísérhetnek. Tulajdonképpen, tachycardia csak tünet és nem betegség.
Bizonyos körülmények között ez egészséges emberekben rövid időn belül előfordulhat, a sok más betegség egyikeként, különféle okokból, vagy néha nyilvánvaló ok nélkül. Bizonyos esetekben a tachycardia nem okoz aggodalmat. Kisgyermekeknél például normális, hogy megemelkedett szív sebesség, amely gyakran meghaladja a 100 ütemet percenként.
Továbbá a test azt akarja szív gyorsabban verni stresszes helyzetekben. Ez azt jelenti, hogy többet vér eloszlik a testben, és oxigén jut a szövetekbe. Megnövekedett vér az izmokba áramlásnak van értelme a sporttevékenységek során, ami tachycardiához vezethet.
A pszichológiai stressz a szívverés felgyorsulásához is vezet, mivel az adrenalin hormon felszabadul. Ez állítólag riasztja a testet, és harcot vagy menekülést tesz lehetővé. Ez fokozott szívmunkát igényel.
Sok extrém pszichológiai helyzetet szívdobogás kísér, beleértve a stressz, idegesség, félelem vagy akár örömteli izgalom miatti magas pszichés stresszt is. A stressz miatti szívdobogás nem ritka. Egy másik ok a folyadékhiány lehet a testben (kiszáradás), amelyet a szív az ütemfrekvencia növelésével akar kompenzálni a vér nyomásstabil.
A szívdobogás néhány oka magában a szívben van. Különbséget tesznek a kamrai tachycardia (a probléma a kamrában rejlik, ami a rosszabb forma, mivel a szívnek nehezebb kompenzálni) és a supraventrikuláris tachycardia (a probléma a pitvarokban rejlik) között. Például további vezetési utak vagy egyéb zavarok lehetnek a szív komplex gerjesztési vezetési rendszerében, amelyek fokozott kamrai gerjesztéshez vezetnek.
A szívkoszorúér-betegség, a szívizom betegségei (kardiomiopátiák) vagy a szívszelepek tachycardiát is okozhat. A szív ezen alapbetegségei a szívizom keringési rendellenességéhez vezetnek, ami végső soron a tüneteket okozza, és ritkábban a szív fertőzései, gyulladásai vagy daganatai is okozhatják. Ezenkívül vannak olyan betegségek, amelyek eredetileg a test egy másik részét érintik, de másodlagosan a szívet érintik, és felgyorsult pulzushoz vezetnek.
Mindenekelőtt a pajzsmirigy, amelyek túlműködéséhez vezetnek. Ide tartozik például az autoimmun betegség Graves-kór. Ritkábbak: Mentális betegségek, mint pl szorongási rendellenességek a szív időről időre tachycardikus állapotba kerül.
Ezenkívül a tachycardiát külső tényezők is kiválthatják. Mindenekelőtt a koffein-italokat tartalmazó italok (különösen a kávé és a kóla) sok embernél átmeneti tachycardiához vezetnek. Egyéb stimulánsok, mint pl nikotin, az alkohol és egyes gyógyszerek szintén kiválthatják a tachycardiát.
Bizonyos gyógyszerek tachycardiát is okozhatnak mellékhatásként. A mérgezést, például bizonyos típusú gombákkal, szintén nem szabad kizárni. Ebben az értelemben napszúrás vagy hő ütés, a legtöbben a szívüket is érzik.
Ráadásul a szív olyan specifikus tünetekkel száguld, mint a test vészhelyzeteire adott reakció, mint például: Előfordulhat az is, hogy a versenyző szívnek egyáltalán nincs oka. Ebben az esetben idiopátiás tachycardiáról beszélünk, de ez kizáró diagnózis. Egy másik speciális eset a veleszületett tachycardia.
Ezt a szív gerjesztési vezetési hibája okozza, és olyan műveletet igényel, amelynek segítségével teljesen meg lehet gyógyítani.
- Vérszegénység (alacsony vérnyomás)
- Csökkent vércukorszint
- A magas vérnyomás (magas vérnyomás), amely általában annak eredménye érelmeszesedés.
- Krónikus tüdőbetegségek
- A test elektrolit egyensúlyának zavarai
- Hormontermelő daganatok (a phaeochromocytoma kontrollálatlan adrenalint termel, amely a szívet gyakorlatilag „ok nélkül” gyorsabban dobogtatja, amelyek ugyanazokkal a tünetekkel járnak.
- Láz
- Gyulladások (különösen gyakran megfigyelhető például vakbélgyulladás esetén)
- Allergia ill
- A menopauza.
Emlősként természetes módon olyan mechanizmusok vannak a testünkben, amelyek megvédik magukat a veszélyes helyzetek ellen. Amikor olyan helyzetekbe kerülünk, amelyeket a test fenyegetésként érzékel, és megijedünk, testünk aktiválja az önálló munkát idegrendszer, a szimpatikus rendszert, és jeleket küld mellékvese velőnknek, amelyekben olyan hírvivő anyagok keletkeznek, amelyek testünk többi részét felkészítik a veszélyes helyzet elől való menekülésre az ősidőkben: futás el.
Ezeket a hírvivő anyagokat adrenalinnak és noadrenalinnak nevezik a testünkben. Dokkolnak az úgynevezett G-kapcsolt receptorokhoz a különféle szerveken, és így biztosítják, hogy a mi vérnyomás emelkedik, izmaink jobban ellátják a vért, hogy a testünk tárolóhelyeiről származó cukortartalékok a vérbe kerülnek, és mindenekelőtt az, hogy szívfrekvencia megnövekszik. Sajnos testünk nem tudja megkülönböztetni, hogy fizikailag veszélyes helyzetben vagyunk-e, vagy félelmünket pszichésen okozzuk, vagyis csak a mi fej és semmilyen kézzelfogható veszélynek nem vagyunk kitéve, hogy fizikailag meg kell szöknünk.
Most azonban olyan időszakban élünk, amelyben gyakran nem tudunk elkerülni a veszélyes helyzetek elől futás távol vannak, de akár nap mint nap ki vannak téve ezeknek a helyzeteknek, például amikor stresszes munkanapunk van vagy stresszes munkakörnyezetünk van. Természetesen sok más tényező miatt stresszt érzünk, és ezek befolyásolják, mennyire hagyjuk, hogy ez befolyásoljon minket. Különösen éjszaka, amikor megpróbálunk nyugalmat és nyugalmat találni, gondolataink azokra a dolgokra tévednek, amelyek aggasztanak és félünk. A szimpatikus rendszer fokozott aktiválódása, valamint az adrenalin és a noadrenalin fokozott felszabadulása révén a mi szívfrekvencia növekszik, és a szívünk gyorsabban ver. További információt erről a témáról itt talál: Tachycardia a stressz miatt
A sorozat összes cikke:
