A Sinus cavernosus szindróma egy neurológiai tünetegyüttes, amelyet az agy összenyomódása okoz vér ellátás sinus casvernosus. A vezető tünetek az arc bénulása idegek, például a szemizmoké. Terápia attól az elsődleges betegségtől függ, amelyben a szindróma jelentkezik.
Mi a sinus cavernosus szindróma?
A barlangi sinus az egyik sinus durae matris. Ez egy vénás vér vezető, amely ellátja a agy. A mellékfolyók mellett a szerkezet több koponyát is tartalmaz idegek. Az okulomotoros ideg (III. Koponyaideg), a trochleáris ideg (IV. Koponyaideg), a szemideg (V1. Koponyaideg) és a maxilláris ideg (V2. Koponyaideg) a vér csatorna. Az abducens ideg (VI. Koponyaideg) közvetlenül átjut a vénás sinuson. Sinus cavernosus szindrómában ezek idegek hiányok érintik. Ennek eredményeként különféle bénulási tünetek jelentkeznek az arc területén. A szindróma egy koponyaideg-kompresszió, amelynek különböző okai lehetnek, és így különböző primer betegségek összefüggésében jelen lehet. A szindróma terápiás megközelítése az októl vagy az elsődleges betegségtől függ. A sinus cavernosus szindróma speciális formája és egyben lehetséges oka a Tolosa-Hunt szindróma neurológiai tünetek komplexusa. A szindróma ezen változata nemcsak a tipikus tekintetbénulásban nyilvánul meg, hanem különösen súlyos fájdalom.
Okok
A cavernous sinus szindróma tüneteit a cavernous sinus kompressziója okozza. Ez a tömörítés társulhat például ilyen szerkezetű daganatokkal. Szeptikus vagy aszeptikus trombózis a vénás véredény szintén tömörítheti a ér. A kompresszió ugyanolyan elképzelhető oka a beáramló belső agyi aneurizmája nyaki artéria. Néha a fistulák a sinus cavernosusnál is kialakulnak, ill nyaki artéria, nyomást gyakorolva a vérre hajók és az ott található koponyaideg-traktusok. Ezenkívül trauma vagy apoploxia következtében vérzés léphet fel a véredény, amelynek nyomó tulajdonságai is lehetnek. Sokkal ritkább ok a gyulladásos Tolosa-Hunt szindróma. Ebben a neurológiai szindrómában a barlangi sinus kompresszióját a granulomatous okozza gyulladás a csontosban koponya. A. Végleges oka gyulladás még nem határoztak meg véglegesen.
Tünetek, panaszok és jelek
Klinikai bemutatás során a sinus cavernosus szindróma a kombinációjaként jelenik meg arcideg palies. Jellemzőek az okulomotoros idegbénulások, valamint a trochleáris idegbénulások és az abducensek. Ezek a bénulások túlnyomórészt szemizom bénulások, amelyek főleg a tekinteteltérést, a függőleges tekinteteltéréseket és a befogadásképtelenséget eredményezik. A legtöbb esetben az arc felső felének érzékszervi zavarai is fennállnak, amelyeket a szemideg vagy a maxilláris ideg különböző trigeminus ágainak meghibásodása okoz. A szindróma kifejeződése egyoldalú vagy kétoldalú. Különösen olyan okok esetén, mint a Tolosa-Hunt szindróma, a sinus cavernosus szindrómás betegek emellett gyakran éles panaszokra szemfájdalom or fejfájás. Az októl függően lüktető exophthalmos is kialakulhat. Ezenkívül heteronim hemianopszia is jelen lehet, ha az optikai kiazmát összenyomják például agyalapi mirigy daganatai. A nem specifikus kísérő tünetek közé tartoznak láz és a tudatzavar.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A sinus cavernosus szindróma diagnosztizálásához elsősorban az ok megadását kell megkövetelni. Maga a szindróma már a tekintet megállapításakor diagnosztizálható. A specifikáció összetettebb diagnosztikát igényel. A neurológiai eredmények magukban foglalják a koponyaidegek és a trigeminus nyomáspontok funkcionális tesztelését. Sinus cavernosus szindrómában szenvedő betegeknél oftalmoplegia és a szaruhártya-reflex meghibásodása mutatható ki. Az ok tisztázása érdekében az érintett személytől vért is vesznek, amelyet a gyulladásos paraméterek szempontjából vizsgál laboratóriumi diagnosztika. Egy ágyéki szúrás a későbbi CSF-diagnosztikával rosszindulatú vagy gyulladásos folyamatok jeleit mutathatja a központban idegrendszer és ezáltal pontosítsa a diagnózist. Képalkotó technikák, például CCT, MRI vagy agyi angiográfia segítség a daganatok és ciszták ok-okozati kizárásában. A sinus cavernosus szindróma prognózisa az októl függ. Például a Tolosa Hunt-szindrómás betegek kedvezőbb prognózissal rendelkeznek, mint a daganatos betegek.
Szövődmények
Először is, a sinus cavernosus szindróma nagyon súlyos fejfájás. Ezt fájdalom gyakran átterjed a szomszédos régiókra, így fájdalom jelentkezhet a fogakban vagy a fülekben is. Ezenkívül az érintett személyek bénulást szenvednek a tekintetektől, így a szem vagy a szemhéj szokásos mozgása minden további nélkül már nem lehetséges. Szenzoros zavarok az arcon is előfordulhatnak, és nagyon negatívan befolyásolják az érintett életminőségét. Hasonlóképpen a beteg gyakran fejlődik láz, fáradtság és kimerültség. Az állandó miatt fájdalom, sok érintett személy szenved alvászavarok és így ingerlékenységtől vagy depresszió. Hasonlóképpen előfordulhatnak tudatzavarok vagy további eszméletvesztés. A sinus cavernosus szindróma kezelése mindig a kiváltó októl függ. Általában komplikációk nélkül halad, bár egyes esetekben sebészeti beavatkozásra van szükség. A legtöbb esetben a kezelés után pozitív a betegség lefolyása és az összes tünet korlátozása. A beteg várható élettartamát a sinus cavernosus szindróma nem befolyásolja negatívan.
Mikor kell orvoshoz menni?
A sinus cavernosus szindrómát mindig orvosnak kell kezelnie. Súlyos kellemetlenségek és szövődmények származhatnak ebből a betegségből, ami a legrosszabb esetben is vezet az érintett haláláig. Ezért sinus cavernosus szindróma esetén az első jelek esetén orvoshoz kell fordulni. Minél korábban észlelik a betegséget, annál jobb a további menet. Orvossal kell fordulni, ha a beteg súlyos fájdalmat tapasztal a nyak és a fej. Szintén állandó és mindenekelőtt erős láz mutathat a sinus cavernosus szindrómára, és hasonlóképpen meg kell vizsgálni. A legtöbb beteg érzékenységi zavarai és különféle érzékszervi zavarai vannak, és súlyos vizuális panaszok is lehetnek, amelyek korlátozzák a beteg mindennapi életét. Ha ezek a panaszok jelentkeznek, azonnal orvoshoz kell fordulni. A sinus cavernosus szindrómát kardiológus viszonylag jól kezelheti. Vészhelyzetekben vagy ha egy epilepsziás roham bekövetkezik, sürgősségi orvost kell hívni, vagy fel kell látogatni a kórházat. Előfordulhat, hogy sinus cavernosus szindrómában nincs öngyógyítás. Az is lehetséges, hogy ennek következtében csökkenhet az érintett személy várható élettartama feltétel.
Kezelés és terápia
A prognózishoz hasonlóan a sinus cavernosus szindróma kezelése az októl függ. Olyan okok esetén, mint a daganatok vagy a ciszták, kauzális terápia a tünetek közül bekövetkezhet. Ez az okozati terápia általában megfelel egy műtéti beavatkozásnak, amelyben a sebész eltávolítja a tömörítő növekedést. Szükség lehet a beavatkozásra is, ha a szindrómát vérzés vagy ill trombózis. Időnként azonban intravénásan antibiotikumok segíthet, ha trombózis jelen van. Az olyan okok esetében, mint a Tolosa-Hunt-szindróma, viszont nem áll rendelkezésre oksági terápia, mivel a jelenség végső etiológiája egyelőre nem világos. Ezért ebben a tünetegyüttesben a sinus cavernosus szindróma tüneti kezelése gyakoribb. A legtöbb esetben a betegek intravénás kortikoszteroidokat kapnak erre a célra, amelyek átlagosan három-öt nap elteltével a tünetek remitálódását idézik elő. Ha a remisszió nem következik be, vagy daganatok és ciszták esetén a koponyaidegek maradandó károsodást szenvedtek, szupportív tüneti terápiát végeznek a szemmozgás edzésével. Ideális esetben a kárt célzott mozgásokkal lehet kompenzálni, vagy a beteg legalább megtanul megbirkózni vele. Így életminősége ismét növekszik.
Megelőzés
Az olyan okok miatt, mint a Tolosa-Hunt szindróma, a sinus cavernosus szindróma nem akadályozható meg. Ha a neurológiai tünetek komplexe egyáltalán megelőzhető, akkor az kizárólag a trombózis, trauma és esetleg fistulák összefüggésében történik.
Követés
A legtöbb esetben a sinus cavernosus szindróma által érintetteknek nincsenek közvetlenek vagy specifikusak intézkedések a számukra elérhető azonnali nyomon követést. Mivel ez a betegség veleszületett, általában nem gyógyítható meg teljesen. Annak megakadályozása érdekében, hogy a sinus cavernosus szindróma megismétlődjön az utódokban, az érintett személyeknek genetikai vizsgálatot és konzultációt kell folytatniuk arra az esetre, ha gyermeküket akarják. Ennél a betegségnél nem fordulhat elő öngyógyítás, és elsősorban az érintettnek a korai kezelés érdekében nagyon korai szakaszban kell orvoshoz fordulnia. Rendszerint ennek a betegségnek a legtöbb tünete viszonylag jól enyhíthető különféle gyógyszerek szedésével. Az érintett személynek mindig gondoskodnia kell arról, hogy a gyógyszert rendszeresen és a megfelelő dózisban vegyék be. Ha bizonytalanság vagy kérdés merül fel, először orvoshoz kell fordulni, és súlyos mellékhatások esetén is konzultálni kell vele. Hasonlóképpen, az érintettek közül sokan mindennapi életükben saját családjuk segítségétől és gondozásától függenek. Ez szintén megakadályozhatja depresszió és egyéb pszichológiai zavarok.
Ezt teheti meg maga is
A mindennapi életben a tekintet bénulása miatt az érintett személy balesetveszélye jelentősen megnő. Ezért ügyelni kell a kellő segítség és támogatás elfogadására. Már az elsőnél Egészség sérülésekre kell törekedni, orvossal kell együttműködni. Önsegítés intézkedések nem elegendőek a panaszmentesség vagy a panaszok jelentős enyhítésének eléréséhez. A panaszok különösen az arc területét érintik. Emiatt a fizikai panaszok mellett gyakran előfordulnak érzelmi stressz állapotok is. Egészséges önbizalmat kell kialakítani a pszichológiai következmények kockázatának minimalizálása érdekében. A társadalmi környezetet tájékoztatni kell a betegségről és annak tüneteiről. Ez minimalizálhatja a kellemetlen helyzeteket vagy a félreértéseket. Előfordulása óta fejfájás jellemző a betegségre, mindenféle stressztényezőt csökkenteni kell. Ezek egyébként hozzájárulhatnak a helyzet romlásához. Hasznosak is kikapcsolódás eljárások és a mentális technikák alkalmazása. Nagyszámú szenvedőnél a tünetek javulása érhető el mentális technikák alkalmazásával. Emellett gyakran arról számolnak be, hogy ezáltal javul a betegség kezelése. Láz esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy elegendő folyadék felszívódik-e. Kiszáradás minden körülmények között meg kell akadályozni.
