A dyschezia egy székletürítési rendellenesség, amelyet a összehangolás az anális záróizom rendellenessége. A betegek vágyat éreznek a székletürítésre, de nehezen ürítik ki. A kezelést az izom elsődleges oka határozza meg összehangolás rendellenesség.
Mi a diszchézia?
Az anális záróizom vagy a záróizom egy gyűrű alakú izom, amely teljesen lezárja a bélet. Az emésztett táplálék előre és hátra áramlását az izom megakadályozza. A záróizom simaizmokból áll, és így csak kis részei érhetők el önkéntes cselekvés céljából. Ennek ellenére az anális záróizom, mint bármely más izom, hatással lehet összehangolás rendellenességek. A legtöbb esetben az izom koordinációs rendellenességei az egész koordinációs gyengeségével járnak medencefenék izomzat. Az úgynevezett dyschezia az anális záróizom koordinációs rendellenessége, amely a székletürítés nehézségeihez vezet. Az érintett személyek érzik a vágyat a székletürítésre, de az izom koordinációs rendellenessége miatt nem képesek rendszeresen ürülni. A székletürítés képtelenségének elsődleges oka a diszchézia összefüggésében különböző betegségekkel állhat összefüggésben. Így a dyschezia csupán tünet, nem maga az elsődleges betegség.
Okok
A székletürítés során a végbél növekszik, és van egyidejű kikapcsolódás a külső záróizom. A rektális kontrakció csökkenése vagy a záróizom megnövekedett tónusa megzavarja ezt a folyamatot és diszchéziát okoz. A jelenség gyakran a tapasztalt végbélprolapsusnak, vagyis a végbélfal régebben előforduló intussuscepciójának köszönhető. A jelenség azonban nagyobb betegség keretet is jelezhet, mint pl Hirschsprung-kór or irritábilis bél szindróma. A diszchézia ugyanolyan gyakran fordul elő hemorrhoidális rendellenességek, anális repedések vagy krízisek kapcsán. Egyes esetekben a nők dyschezia tünetei ciklustól függően is jelentkeznek. Ebben az esetben, endometriosis a hüvely és a között végbél általában az oka. Tábornok medencefenék a problémák általában nem a diszchézia okai, de kísérhetik a jelenséget. Sok esetben a dyscheziában szenvedő betegek is olyan személyek, akik gyakran elnyomják ürítési reflexüket. Ezenkívül ürítési diszfunkciót gyakran megfigyeltek azoknál a betegeknél, akik korábban rendszeres beöntést kaptak.
Tünetek, panaszok és jelek
A diszchéziás betegek többé-kevésbé tapasztalhatók fájdalom a székletürítés során. Az átadott széklet minősége váltakozik hasmenés és a székrekedés. Az érintett személyek gyakran súlyos puffadás. A sphincter izmokban néha görcsök jelentkeznek. Különösen súlyos esetekben a vágy a székletürítésre okoz fájdalom, amelyet akkor tenesmusnak neveznek. Egyes esetekben hányinger szintén jelen van, vagyis a hányinger a gyomor-bél traktusból hányinger kíséretében. Szinte minden esetben a medencefenék az izmokat az anális záróizom koordinációs rendellenessége is befolyásolja. A dyschezia minden egyéb kísérő tünete az egyes esetek elsődleges okától függ. Ez vonatkozik a tünetek lefolyására is. Okozati esetben endometriosis a hüvely és a végbélpéldául a tünetek nem tartósan jelentkeznek, hanem ciklusokban futnak, és a női ciklus alatt változnak. Egyes esetekben a diszchéziás betegek rectocele vagy enterocele betegségben szenvednek. Ez a jelenség azonban nem kötelező diagnosztikai kritérium, és nem okoz okozati jelentőséget.
Diagnózis
A dyschezia diagnosztizálásához a kismedence és a végbél vizsgálatát rendelik el, hogy tisztázzák a kismedencei és anális izmok hipertóniáját. A legtöbb esetben az orvos már megtalálja a diszchézia kezdeti jeleit a kórtörténetpéldául egy hátradőlt végbélcsípő vagy egy betegség, mint pl Hirschsprung-kór. A kismedencei izmok tónusának tesztelése mellett az orvos rendszerint székletürítési proktográfiát rendel el a dyschezia diagnózisának megerősítésére. Az anorectalis manometria vagy a ballon kiutasítása szintén felhasználható a diagnózis megerősítésére. A dyschezia elsődleges betegségnek tulajdonítható a diagnosztikai folyamat során. A beteg prognózisa ettől az elsődleges októl függ.
Szövődmények
A dyschezia általában nagyon kellemetlen kellemetlenségeket és szövődményeket okoz. Még akkor is, ha az érintett személy késztetést érez a bél ürítésére, a rendellenesség miatt nem tudja közvetlenül elmozdítani a záróizmot. Ez a rendellenesség képes vezet nemcsak fizikai depresszió, hanem súlyos pszichés depresszióhoz is. Általában, puffadás és a hasmenés is előfordulhatnak. A záróizom mindegyik után fáj bélmozgás. Ezt fájdalom általában fokozódik, amikor az érintettnek fokozottan meg kell látogatnia a WC-t hasmenés. A szövődmények elsősorban akkor fordulnak elő, amikor a betegek használják hashajtók gyakrabban. Ezek a szerek függőséget okozhatnak, és viszonylag egészségtelenek az emberi test számára. Csak vészhelyzet esetén szabad használni. Általános szabály, hogy a kezelést az alapbetegségnek megfelelően végzik. Ez magában foglalhat sebészeti beavatkozást a záróizom szövődményeinek kiküszöbölésére. Ha a dyschezia miatt pszichológiai panaszok merülnek fel, párhuzamosan pszichológushoz lehet fordulni. Gyakran szorongás ill pánikrohamok előfordul. Ezeket általában viszonylag jól lehet kezelni. A várható élettartamot a betegség nem csökkenti.
Mikor kell orvoshoz menni?
Ha a bélmozgás során ismét jelentkezik a kellemetlen érzés, akkor a háziorvoshoz vagy egy gasztroenterológushoz kell fordulni. A dyschezia tipikus jelei - beleértve a súlyosat is puffadás, hasmenés, székrekedés és fájdalom - minden esetben orvosi pontosítást igényel. Ellenkező esetben további szövődmények léphetnek fel, amelyek általában az érintett személy életminőségének gyors csökkenésével járnak. Ezért kell még a dyschezia első jeleinek is vezet orvoshoz. Ha a hasmenés fokozott fájdalmat okoz a bélmozgás során, ezt azonnal gasztroenterológusnak kell kezelnie. A meglévő gyomor-bélrendszeri betegségben szenvedő betegeknek, valamint az időseknek és a csecsemőknek azonnal diszcheziás orvoshoz vagy gyermekorvoshoz kell fordulniuk. A betegség súlyos lefolyásának kizárása érdekében a székletürítési rendellenességet átfogóan kell kezelni. Ezután jó utókezelést jeleznek. Ha a dyschezia pszichológiai problémákkal jár, pszichológushoz lehet fordulni. A szorongás és pánikrohamok a gyakran előforduló problémák ugyanolyan problémátlanok, mint maga a betegség, ha gyorsan kezelik őket.
Kezelés és terápia
A dyschezia tüneti kezelésére a betegek gyakran alkalmazzák hashajtók. Nem csak az hashajtók függőséget okoz, de ráadásul a dyschezia összefüggésében történő alkalmazásuk csak nem kielégítő, és semmiképpen sem szünteti meg az elsődleges okot. A dyschezia tartós gyógyításához meg kell szüntetni a tünetek okát. Így egyértelműen az ok-okozati kezelést részesítik előnyben a tünetekkel szemben terápia. Így a diszchéziás betegek kezelése nagyban függ az elsődleges októl. Például kiterjedt recto-vaginális esetén endometriosis, invazív eljárások állnak rendelkezésre az ok kiküszöbölésére. A műtétet ebben az esetben mindig fontolóra kell venni, hogy hosszú távon megkönnyebbüljön. A műtét általában a választott kezelés a betegek számára is Hirschsprung-kór. A tüneti kezelési lehetőségek a diszchéziában szenvedő betegeknél, a betegségtől függetlenül, biofeedback-re forralnak. A tünetek legalább rövid távú javulása érhető el ezzel a módszerrel. A múltban a kísérleti igazgatás hashajtók közül tüneti tünetekre is kipróbálták terápia. Ez a megközelítés azonban sokkal kevesebb javulást ért el, mint a biofeedback módszer.
Kitekintés és előrejelzés
A dyschezia prognózisa az ok-okozattól függ feltétel. Ha a tünetek a női menstruációs ciklushoz kötődnek, néhány napon belül mindig spontán helyreáll. Hiányával menstruáció a klimax, a további kúra során állandó gyógyulást és a tünetek mentességét érik el. A prognózis kedvezőtlenebb krónikus vagy pszichológiai okok esetén. Nélkül terápia, a tünetek gyakran több évig fennállnak, és általában változóak és intenzitása ingadozik. Ha terápiát keresnek mögöttes mentális betegségek, a gyógyulási folyamat több hónapot, éveket vesz igénybe. Sok esetben a tünetek enyhülését észlelik, amint a beteg hajlandó dolgozni érzelmi problémáin és változásokat előidézni. Támogatásképpen az érintett személy pozitív hatással lehet rá Egészség optimális és egészséges táplálékbevitel révén. Káros anyagok, mint pl alkohol és a nikotin kerülni kell, valamint a különösen zsíros vagy stresszes ételeket. Olyan körülmények esetén, mint aranyér vagy prolapsus, a dyschezia jó prognózissal rendelkezik orvosi kezelés vagy műtét után. A tünetek alábbhagynak a sebgyógyulás a bélműködés megindíthatja természetes tevékenységét.
Megelőzés
A dyschezia csak mértékkel akadályozható meg. Például az egyik megelőző intézkedés a székletürítés lehető leggyorsabb székletürítése után. Ezen kívül minden megelőző intézkedések az elsődleges betegségek megelőzésére, mint pl aranyér és a rektális prolapsust kell megfigyelni, hogy a jövőben ne alakulhasson ki dyschezia.
Követés
Diszchézia esetén az érintett elsősorban az átfogó és mindenekelőtt a korai diagnózistól függ, így a tünetek vagy egyéb szövődmények nem romlanak tovább. Általános szabály, hogy az öngyógyulás nem fordulhat elő, ezért az orvos kezelése nélkülözhetetlen ehhez a betegséghez. Az, hogy a betegség könnyen kezelhető-e, nagyban függ a pontos alapbetegségtől, így általában nem lehet általános előrejelzést adni róla. A diszchézia általában hashajtók segítségével kezelhető. Azonban egy maximum adag be kell tartani. Ha a dyschezia tünetei továbbra is jelentkeznek, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ellenkező esetben károsodást okozhat a hashajtók hosszú távú alkalmazása. Bizonyos esetekben sebészeti beavatkozásra lehet szükség a tünetek tartós enyhítéséhez. Egy ilyen művelet után az érintett személy mindenképpen függ az ágy pihenésétől. Tartózkodniuk kell az erőfeszítéstől vagy más fizikai és stresszes tevékenységtől. A diszchézia a legtöbb esetben nem befolyásolja negatívan az érintett személy várható élettartamát.
Itt tudod megtenni magad
A dyschezia oka nagyon sokféle oka lehet. Amit maga a beteg tehet javítása érdekében feltétel a rendellenesség kiváltójától függ. Aki felfedezi magában a székletürítési rendellenességek első jeleit, mindenképpen haladéktalanul forduljon orvoshoz. Semmi esetre sem szabad a feltétel legyen öngyógyító, mivel nem megfelelő terápia esetén jelentős szövődmények alakulhatnak ki. Ha a dyschezia annak köszönhető irritábilis bél szindróma, élelmiszer-intolerancia lehet a kiváltó ok. Ezután a betegnek rendelkeznie kell egy allergiás teszt kész és étkezési naplót is vezet. Több hetes időszak alatt így megállapítható, hogy a irritábilis bél a támadások időbeli közelségben vannak bizonyos élelmiszerek fogyasztásával. Ha a irritábilis bél szindróma és az ebből eredő diszchéziát felváltva hasmenés és székrekedés, ezt egy megfelelő is pozitívan befolyásolhatja diéta. Míg a beteg székrekedésben szenved, rostokban gazdag, kissé hashajtó ételt kell bevenni. Ide tartozik például psyllium vagy aszalt gyümölcs. Ha a beteg hasmenéstől szenved, akkor enyhén székrekedés diéta van jelölve. Ez a hatás nagyon jól elérhető a banánnal. A dyscheziát gyakran puffadás és akut tünetek kísérik görcsök. Ezekben az esetekben egy forró víz a hasra helyezett üveg segíthet. Gyengéd, kör alakú masszázs a köldök körül számos beteg számára megkönnyebbülést nyújt.
