A legtöbb ember ismeri a csecsemőmirigy csak édeskenyérként a menüből. De nagyon fontos szerepet játszik a mi életünkben immunrendszer: ban,-ben csecsemőmirigy, fehérünk vér a sejtek „megtanulják” felismerni és elpusztítani az idegen sejteket.
Hogyan néz ki a csecsemőmirigy és hol található pontosan?
A csecsemőmirigy csecsemőmirigynek vagy édeskenyérnek is nevezik. A bordaketrecünkben található közvetlenül a szegycsont feletti szívburok és megközelítőleg a kulcscsontok tövétől a negyedik párig terjed borda. Csak körülbelül 40 g tömegű, a szervek között könnyű.
A csecsemőmirigyet a 16. században írta le először Berengario de Carpi, a kor nagy anatómusa, aki Rómában, Padovában és Bolognában tanított.
A csecsemőmirigy egy bal és egy jobb lebenyből áll, amelyet a kötőszöveti kapszula. Ebből a válaszfalból (egyfajta partíció) nyúlik be a belső térbe, és szétválasztja az egyes lebenyeket (lobuli thymi). A lebenyeken világosabb medulláris zóna (medulla) látható, amelyet sötétebb kéreg vesz körül. A velőben megtalálhatók a csecsemőmirigyre jellemző Hasall-testek. Főleg a kéregben vannak tárolva az úgynevezett tímuszok limfociták (timociták is), amelyek annyira fontosak az immunvédelem szempontjából.
Milyen funkciók vannak a csecsemőmirigyben?
A klasszikus ókorban a csecsemőmirigy még mindig a lélek székhelyének számított. Neve a görög thymos (életenergia) szóból származik. Eközben tudjuk, hogy fő feladata a immunrendszer. Ezért nevezik a csecsemőmirigyet elsődleges nyirokszervnek, akárcsak a csontvelő.
Az őssejtek - amelyek olyan sejtek, amelyek funkciója már kialakult, de amelyeknek még fejlődniük kell - a vírusból vándorolnak csontvelő a véráramon keresztül a csecsemőmirigybe, ahol éretté válnak T-limfociták vagy T-sejtek (T = thymus) - ezt a folyamatot imprintingnek nevezzük. Az őssejtek kívülről befelé haladnak át a thymás lebenyeken.
Ennek során „megtanulják” megkülönböztetni a test saját és idegen antigénjeit, azaz a sejtek felszínén található szerkezeteket. Ez azért fontos, hogy a T-limfociták később felismerheti és elpusztíthatja baktériumok, vírusok, paraziták vagy akár tumorsejtek, de megkímélik a test saját sejtjeit. A thymus tehát egyfajta iskola a védelmi cellák számára, amelyben kiképzik őket arra, hogy kész „testrendőrökké” váljanak.
A lenyomat után a T-sejtek a csecsemőmirigyből a nyirok csomópontok, ahol a bevetésre várnak. Minden T-limfocita egy specifikus antigénre specializálódott. Amint felismeri ezt az antigént egy behatolóban, ez a T-limfocita megsokszorozódik, úgymond „klónozzák”. Ezután a testtől idegen sejtek elpusztulnak, és így például egy fertőzés ellen küzdenek le. A csecsemőmirigyet joggal nevezik csecsemőmirigynek is: Ez termeli a hormonok timozin, timopoietin I és II, amelyek fontosak a T-limfociták.
A csecsemőmirigy az élet során megváltozik
Az újszülöttnél a csecsemőmirigy minden lebenye körülbelül 5 cm hosszú és 2 cm széles. Az orgona folytatja nő kissé pubertásig, amikor a súlya körülbelül 40 g.
Az élet előrehaladtával a csecsemőmirigy ekkor zsugorodik, és a nyirokszövet nagy részét zsírszövet helyettesíti - ezt a folyamatot involúciónak nevezzük. A medulláris és a kortikális szövetek csökkennek, és a Hasall testek száma is csökken. A thymus feladatait ezután másodlagos limfoid szervek veszik át, mint pl nyirok csomópontok vagy lép.
Még a 20. század elején a csecsemőmirigy involúzióját tették felelőssé az emberek öregedési folyamataiért - ezt a hipotézist így nem lehet megerősíteni.
