Bevezetés
Az emberi test több mint 1012 faj élőhelye baktériumok, amelyek nagy része a beleket népesíti be. Baktériumok általában fertőzésekkel és betegségekkel társulnak. A belekben azonban baktériumok fontos funkciója van a immunrendszer és védelmet nyújt a káros mikroorganizmusok ellen. Emiatt egészséges bélflóra fontos a Egészség.
A természetes bélflóra
Az első baktériumok a természetes bélflóra az újszülött és anyja érintkezésével kerülnek a születés során. Az anya hüvelyi és perianális flórájának baktériumai (baktériumok kolonizációja a végbélnyílás) eléri a babaét emésztőrendszer keresztül száj. Ezen baktériumok nagy része a későbbi normálist alkotja bélflóra (pl. E. coli, enterobaktériumok és streptococcus).
A baktériumok ezután az élelmiszeren keresztül felszívódnak gyermekkor. Egy felnőtt egészséges bélflóra főleg anaerob (oxigén nélkül élő) baktériumokból áll. A szám körülbelül 10-100 milliárd baktérium az emberben emésztőrendszer.
Ezek nagy része a vastagbélben található. Jelenleg a becslések szerint körülbelül 1800 nemzetség és 36000 különféle baktérium létezik. A bélben lévő baktériumok feladata többek között rövid láncú zsírsavak előállítása, a bél perisztaltikájának (az étel mozgása a bélizmokon keresztül) stimulálása, az emésztés támogatása és a immunrendszer.
A bélben lévő természetes baktériumok kialakulásának legfontosabb tényezője a táplálkozás. Gyorsételek vagy fagyasztott élelmiszerek formájában nem ajánlott nagy mennyiségű könnyűétel fogyasztása. Az étel tartósítási módszerei a lehető legcsíra mentesebbé teszik az ételt, de ez elpusztítja a belekben megtelepedő jóindulatú baktériumokat is.
Savanyú tejtermékeket, például kvarkot, joghurtot vagy sajtot is ajánlunk, amelyek savas jellegük miatt jótékonyan hatnak a bél savas flórájára. Az edzett és a túlmelegedett zsírokat kerülni kell. A túlmelegedett zsírok serpenyőben sült ételekben fordulnak elő, a tápanyagokat a hibás bélflóra jól felhasználhatja.
Alternatív megoldásként a bélflóra felhalmozódása a „jó” baktériumok helyettesítésével (helyettesítésével) érhető el. Az E. coli helyettesítése nem lehetséges, mivel a baktériumok megtelepedése különféle tényezőktől függ. Laktobacillusokkal és bifidobaktériumokkal azonban helyettesítő terápia lehetséges és gyakrabban alkalmazzák.
A baktériumok fajai
A bél baktériumokkal való kolonizációja a természetes úton született gyermekekben már a hüvelyi szállítás során megkezdődik. Az első baktériumtörzsek röviddel a születés után kimutathatók. Különösen a bél Escherichia coli, Enterobacteriaceae és Streptococcus- elég korán kezdődik.
Mivel a természetes születési folyamat meghatározó szerepet játszik a bél bakteriális kolonizációjában, a korai gyermekkor a bélflóra jelentősen megváltoztatható a császármetszéssel történő születéssel. A császármetszéssel született gyermekeknél kezdetben egy természetellenesen megváltozott bélflóra mutatkozik meg, amely megfelel az anyai bőrflórának. A születés folyamata mellett a táplálkozásnak is jelentős hatása van arra, hogy mely baktériumok telepednek le a belekben.
Ebben az összefüggésben általában lehet következtetéseket levonni a bélflóra alapján arra vonatkozóan, hogy a gyermeket szoptatják-e, vagy csak palackból táplálkozik. Teljesen szoptatott gyermekek esetében a tejsavat termelő baktériumok (úgynevezett bifidobaktériumok és laktobacillusok) egyaránt megtalálhatók mind a nagy, mind a vékonybél az élet első hetein belül. A tejsav (laktát) ezen baktériumtörzsek által termelt pH csökkenést okoz a belekben.
Ezeknek a gyermekeknek a bélköre tehát savas jelleget ölt. Másrészt azoknak a gyermekeknek, akiket főleg palackos táplálékkal táplálnak, már a korai életkorban olyan baktériumok alakulnak ki a belekben, amelyek megfelelnek a felnőtt bélflórának. Felnőttkorában a bélflóra sokféle baktériumfajtával jellemezhető.
Egészséges felnőtteknél úgynevezett anaerob baktériumok (baktériumok, amelyek túléléséhez nincs szükség oxigénre) kimutathatóak a belekben. A baktériumok körülbelül 90 százaléka a felnőtt területén vastagbél a Firmicutes, Bacteroidetes, Proteobacteria és Actinobacteria nemzetségekhez rendelhető. Ezzel szemben a mikroflóra a vékonybél főleg az Enterococcus és a Lactobacillus nemzetségek fakultatívan anaerob baktériumait tartalmazza.
A fakultatívan anaerob baktériumok mind oxigénszegény, mind oxigéndús környezetben képesek túlélni. Ezeken kívül Egészség-támogató baktériumok, a belek a patogén baktériumok kórokozóinak telepei is lehetnek. Az ilyen baktériumok klasszikus példái a belekben az enterohaemorrhagiás E. coli (EHEC), az enteropatogén E. coli (EPEC), az enteroinvazív E. coli (EIEC) és az enterotoxikus E. coli (ETEC).
Az enterohemorrhagiás E. coli (EHEC) csoportjába tartozó baktériumok véres (vérzéses) hasmenést okoznak az embereknél. Az E. coli (Escherichia coli) egy baktérium, amely a belekben fordul elő. Az E. coli nemzetség legtöbb törzse nem patogén az ember számára.
Ez inkább a bélflóra fontos része. Az E. coli fontos szerepet játszik az emésztésben - a baktérium a fő termelője vitaminok. Különösen a K-vitamint állítja elő az E. coli.
A patogén (betegségeket okozó) törzsek azonban húgyúti fertőzéseket (UPEC) okozhatnak, agyhártyagyulladás (NMEC) vagy bélbetegségek (EHEC / AIEC). Ezek a patogén törzsek azonban általában nem fordulnak elő a belekben. Annak érdekében, hogy kiváltsa a húgyúti fertőzés, a baktériumoknak először is érintkezniük kell a húgyutakkal.
