Összegzésként
csontritkulás számos tényező elősegítheti, például D-vitamin és a kalcium hiány, kevés testmozgás, elhízottság, csontbetegség vagy örökletes tényezők. A diagnózis után fontos a kalcium és a D-vitamin és csökkenteni kell a káros tényezőket. A sport és a testmozgás segítenek táplálni a csontok és gondoskodjon az izmok fejlettségéről a statikus változások elkerülése érdekében.
A fizioterápiás képzés rendkívül fontos a továbbiakban csontritkulás hogy elkerülje a tipikusat púp a gerinc változásai miatt. Hasonlóképpen az őszi edzés, m. H. vastag szőnyegből vagy azzal kell elvégezni összehangolás, egyensúly és reakcióképzés a páciens biztonságosabbá tétele érdekében a mindennapi életben. A csoportba történő beilleszkedés és a betegséggel kapcsolatos sok oktatás szintén fontos a normális mindennapi élet megtalálásához és a csoportterápia révén nem érzi magát egyedül.
Minden terápiás lehetőség biztosítja ezt csontritkulás nem állítják meg, hanem lassítják. A maximális csonttömeg a 20-30. Életévben alakul ki, és már a 40. életévtől megfigyelhető a csonttömeg csökkenése. A csontszövetet a beteg egész élete során az oszteoblasztok (felhalmozódás) és az oszteoklasztok (lebontás) felépítése és lebontása irányítja.
Az anyagcsere szempontjából fontos a kalcium-D-vitamin háztartásban és különösen nőknél az ösztradiol hormon. Kezdetéig a menopauza, ezért rendszeresen felépül és lebomlik a csontok, amelyet csökkent a hormon csökkenése a kezdet kezdetén a menopauza. A csontritkulás primer és szekunder oszteoporózisra oszlik.
Az elsődleges csontritkulás magában foglalja az 1. típusú = posztklimatikus oszteoporózist és a 2. típusú = az életkorral összefüggő csontritkulást. Az 1-es típusú osteoporosisban az osteoclastok egyre inkább aktiválódnak, ami elsősorban a csont egy bizonyos területét (vízszintes trabecula) érinti, és spontán törés. A 2-es típusú osteoporosisban az osteoblast aktivitás csökkenése figyelhető meg, vagyis a felhalmozódás már nem valósulhat meg.
A másodlagos csontritkulásban a tényezők jelentik az oszteoporózis kockázati tényezőit is: genetikai hajlam, egyéb csontbetegségek, krónikus bélbetegségek megfelelő állandó gyógyszeres kezeléssel, pajzsmirigy rendellenességek, evészavar és bizonyos egyéb gyógyszerek. Az osteoporosis biztos diagnosztizálása érdekében a csontsűrűség mérést végeznek más betegségek kizárására, mint pl metasztázisok.
